A második negyedévben jelentősen befékezett a magyar gazdaság egyébként sem túl erőteljes év eleji lendülete. A Központi Statisztikai Hivatal második becslésében is megerősítette, hogy az áprilistól júniusig tartó időszakban 0,2 százalékkal csökkent a GDP az első negyedévhez képest. Éves alapon, szezonálisan kiigazítva 1,3 százalékos növekedést láthattunk. Termelési oldalon nem is igazán látszik a fény az alagút végén, a belső fogyasztásban lehet bízni.
Bár az első becslésben szereplő fő számok nem változtak, néhány ponton azért meglepetést okozott a Központi Statisztikai Hivatal második GDP-becslése. Az ország gazdasági teljesítményét két részre lehet osztani, termelési- és felhasználási oldalra. Előbbiben a mezőgazdaság visszaesése volt nagyobb annál, mint amire korábban számítani lehetett – mondta az Erste makrogazdasági elemzője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.
„Bár az agrárium csak 4 százalék körüli súllyal bír a GDP-ben, az 5,2 százalékos éves alapú csökkenés egy jelentős negatív hozzájárulásnak tekinthető” – fogalmazott Nagy János. Termelési oldalon még a turizmus és az infokommunikációs szektor hozott a vártnál gyengébb számokat. „Itt főleg az áprilisi és a májusi adatokhoz képest volt egy előre nem látható, nagyobb fokú júniusi visszaesés” – tette hozzá az elemző.
Felhasználási oldalon a beruházások gyengélkedése húzza vissza leginkább a magyar gazdaságot. A második negyedévben több mint 15 százalékkal zuhant a szektor teljesítménye, és ami még rémisztőbb, hogy a gépberuházások ennél is nagyobb mértékben csökkentek. Ez pedig hosszabb távon a feldolgozóiparra tud béklyót kötni – magyarázta Nagy János.
Hiába épülnek a gyárak, ha a termékeikre nincs kereslet
A legnagyobb visszahúzó tényező a második negyedévben egyértelműen az ipar teljesítménye volt. Az ágazat éves alapon 2,4 százalékkal csökkent (ezen belül a feldolgozóipar 3,7 százalékkal), negyedéves szinten pedig 1,5 százalékkal mérséklődött. „A legnagyobb probléma, hogy nagyon gyengén alakul a külföldi kereslet. Főleg az elektromos autók vásárlása zuhant be, és nem is látszik, hogy a következő egy-két évben honnan kerülhetne impulzus a keresleti oldalra” – mondta Nagy János.
A probléma súlyát jól jelzi, hogy a Volkswagen éppen most készül bezárni egyik németországi gyárát, mivel nagyon csekély a kereslet az autóik iránt. De az Audi is hasonló lépést tervez egyik brüsszeli üzemével. Eközben makroszinten is az látszik, hogy nagyon rosszak az iparág kilátásai. A müncheni ifo gazdaságkutató autóipari hangulatindexe mínusz 24,7 pontra esett augusztusban, a júliusi mínusz 18,5 pontról. Főleg a következő hat hónap iparági várakozásai romlottak nagymértékében.
A gyenge kereslet miatti gyárbezárási hullám Magyarországot még nem érintette meg. Ennek oka, Nagy János szerint, hogy azért költséghatékonysági szempontból is inkább egy németországi gyárát szünteti meg a Volkswagen, még ha az nagyon fájó lépésnek is bizonyul. „A termelés Magyarországra való kiszervezése az olcsó munkaerő és a kedvező adózási feltételek miatt azt jelenti, hogy inkább egy németországi üzem bezárásán lehet sokat spórolni” – tette hozzá az Erste makrogazdasági elemzője.
Azért idehaza sem minden fenékig tejfel. Példának okáért az elmúlt időszakban rengeteg távol-keleti, kínai elektromos autó, akkumulátor beruházás érkezését jelentették be. „Bár jövőre tíz milliárd eurós nagyságrendű beruházás valósul meg, válik termőre, de ha nem lesz kereslet a termékeik iránt, akkor az ezekben az üzemekben rejlő lehetőségeket nem lehet igazán kihasználni” – hívta fel a figyelmet a kockázatra Nagy János.
Lejjebb kell vágni az egész éves GDP-előrejelzést
A gyenge második negyedéves számok hatására már a kormányzat is a korábbiaknál alacsonyabb, csak 2 százalék körüli növekedést vár az idei évre. Nagy János szerint valóban nagyjából ekkora mértékű, ennél kicsit talán mérsékeltebb, 1,7-1,8 százalékos GDP bővülés valósulhat meg.
A feldolgozóipar oldaláról nem sok jóban lehet reménykedni, talán a Mol egymilliárd eurós beruházásában, vegyipari üzemében bízhatunk. A fogyasztás alakulása viszont sorsdöntő lehet, és nagy kérdés, hogy az elmúlt időszakban jellemző, külföldi irányú költésekben bekövetkezhet-e egy jelentős változás. „Fontos lenne, hogy a reálbér növekedés belföldön is le tudjon csapódni. A beruházások oldalán is számíthatunk némi élénkülésre, hiszen a vállalati hitelezés már ismét felfelé ívelő pályára került. Egyébként is, a beruházások tekintetében már vélhetően elértük a mélypontot” – zárta gondolatait Nagy János.
A beszélgetés második felében Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét kérdeztük. Vele szóba került az, hogy:
- hogyan teljesített az idei első félévben az Alteo?
- hogyan tud megbirkózni a társaság a mérséklődő energiapiaci árakkal?
- milyen szerepet tölthetnek be az akkumulátorok az Alteo működésében?
Az első részben Nagy Jánost, az Erste makrogazdasági elemzőjét, majd Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét kérdeztük. A műsorvezető Imre Lőrinc.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
