Azt gondolom, hogy a globális kőolajpiac helyzete kezd megváltozni, ami számos tényező egyidőben történő fordulatának tudható be. Ez az őszi időszakban, főleg október-novemberben akár 10-20 dolláros hordónkénti olajár csökkenés hozhat magával. Nézzük a fő...
Azt gondolom, hogy a globális kőolajpiac helyzete kezd megváltozni, ami számos tényező egyidőben történő fordulatának tudható be. Ez az őszi időszakban, főleg október-novemberben akár 10-20 dolláros hordónkénti olajár csökkenés hozhat magával. Nézzük a fő faktorokat:
1.) Globális kőolaj kínálata: kinyitja-e az OPEC a csapokat? Az első és talán legérdekesebb változás, hogy októbertől az OPEC a korábbi, 2 millió hordó/napos önkéntes termeléscsökkentés visszafogására készül, vagyis jelentősen nőhet a kínálat a kartell részéről. A felek a következő két hét során döntenek a konkrét lépésekről, de akár 0,5-1 millió hordó/nap többlet olaj is jöhet a piacra 1-2 hónapon belül. Irak és az Egyesült Arab Emirátusok már többször is jelezte, hogy elégedetlen a kvótákkal, mivel nekik többlettermelési kapacitásuk van, de Szaúd-Arábia sem feltétlenül támogatja már ezt a politikát, mivel a saját önkéntes visszafogásból más termelők, főleg az OPEC-en kívüli vállalatok profitáltak. Oroszország valamivel a megállapodás felett termelt az elmúlt 12 hónap során, de ígéretük szerint lejjebb tekerik a csapokat a következő időszakban.
2.) A nem-OPEC termelők jelentősen bővítették a kínálatot. A nem-OPEC termelők, élükön az USA-val, Brazíliával és Guyanával az idén és jövőre is 1,5 millió hordó/nappal bővíthetik termelésüket. Az USA meglepte a piacokat, mivel a csökkenő fúróberendezés szám ellenére tovább tudták növelni a cégek a hatékonyságot, így a termelés is bővült. Guyana idén már 700 ezer hordó napi termelést ért el, 2026-ra pedig átléphetik a napi 1 millió hordót. Brazíliában is beérni látszik az elmúlt évek beruházási politikája és az offshore termelés felfutás halad.
3.) A keresleti oldal gyengül, különösen Kína fogyasztáscsökkenése meglepő. A keresleti oldal ezzel szemben gyengült az utóbbi időben, az IEA már 1 millió hordó/nap alatti keresletnövekedéssel számol az idén és jövőre sem lesz áttörés. Egyrészt a magasabb kamatok most kezdenek begyűrűzni az árakba, másrészt Kínában még csökken is a fogyasztás idén. Az ország ugyanis csökkenteni akarja az import olajtól való függést, ezért személygépkocsi parkját elektrifikálja, míg a nehézgépjárművek egy része cseppfolyós földgázra tér rá. Az országban a dízel fogyasztás egy év alatt napi 200 ezer hordóval csökkent, ez kb. a magyarországi dízel kereslet fele. Ez pedig a lassuló építőiparral, a vártnál gyengébb GDP növekedéssel együtt az eredményezi, hogy Kína olajéhsége még csökkenheti is az idén pár százezer hordóval naponta.
4.) Ami az egész piacon jelentős kiszámíthatatlanságot hoz, az a geopolitika. Izrael és Irán között küszöbön áll a háború, de egyelőre Izrael megelőző csapásai és az amerikai külpolitika ügyesen ellavírozott, így sikerül elkerül a visszacsapást. Különösen novemberig, az amerikai elnökválasztásig fontos, hogy ne eszkalálódjon a helyzet a Közel-Keleten. A térség egy puskaporos hordó, a fekete hattyú esemény – ilyen mondjuk a Hormuzi-szoros lezárása lehet – teljesen felboríthatja a piaci folyamatokat. Az orosz/ukrán háborúnak már nincs ekkora hatása az árakra, maximum, ha a szankciók szigorodnak és érintik az orosz kőolaj szállításokat közvetlenül. Ennek azért nem adunk jelentős esélyt.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
