Az Erste elemzői, Nyeste Orsolya és Nagy János negyedéves makrogazdasági összefoglalója letölthető az alábbi linken.
A második negyedévben az USA gazdasága gyorsult, ismét a belső kereslet növekedéshez való hozzájárulása volt a legerősebb. Az előrejelzések azonban szinte egyöntetűen a növekedés lassulására számítanak az év második felében. A csökkenő megtakarítások és a munkaerőpiaci helyzet romlása a fogyasztás lassulását vetítik előre. Mindez - a lassuló inflációval együtt - szeptembertől megágyazhat a várt Fed kamatcsökkentéseknek.
Az eurózóna GDP-je a második negyedévben is 0,3 százalékkal nőtt a megelőző negyedévhez képest, kedvezőtlen azonban, hogy a német GDP ismét visszaesett. Továbbra is nagy tehát a divergencia az egyes gazdaságok között, és még mindig hiányzik az igazi növekedést adó impulzus a kontinensen.
Itthon kedvezőtlen GDP adatokat hozott a második negyedév. Az idei 2 százalékos GDP növekedési előrejelzésünket így most már lefelé mutató kockázatok övezik.
Júliusban kissé a célsávon kívülre került az infláció, 4,1 százalékra emelkedett. Kellemetlen meglepetés volt a maginfláció 4,7 százalékra ugrása. Az év végén kicsivel 5 százalék alatt állhat az éves infláció, s a dezinflációs folyamat 2025-ben folytatódhat.
Július végére 6,75 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat. A Fed és a EKB várt kamatcsökkentései növelik az MNB mozgásterét is, így még két darab, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést várunk az év hátralévő részében.
A júliusban bejelentett fiskális kiigazító intézkedések reálissá tették az idei évi eredményszemléletű hiánycél elérését (4,5 százalék a GDP arányában). A költségvetési folyamatok alakulására a legnagyobb kockázatot a várt alatti GDP növekedés jelentheti.
Volatilis, trend nélküli mozgások mellett összességében enyhén gyengült a forint az év eddig eltelt részében. A túlzott kamatcsökkentések kiárazódása, illetve a masszív külső egyensúlyi többletünk segítheti az EURHUF stabilizációját az elkövetkező időszakban.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
