Egy Bond történet!

Tisztára olyan, mint egy James Bond történet, amiből hiányzik a főszereplő, Bond. Különböző államok vagy titkosszolgálatok által kitervelt, s hatalmas pénzekből, komoly eszközállománnyal végrehajtott szabotázsakcióra gondolt mindenki, de a valóság olyan lett, mint a háború drónjai. Jelentős károkozás „fillérekből”. A WSJ különböző források alapján összerakta a sztorit, amely egy átmulatott éjszakával kezdődött, ahol ukrán üzletemberek és katonák arra az elhatározásra jutottak, hogy felrobbantják az Északi Áramlatot, s így fosztják meg Oroszországot a gázbevételektől.

A gondolatot tett követte, amelyre a katonai fegyveres erők főparancsnokán, Valerij Zaluzsnijon keresztül Zelenszkij is rábólintott. Később, amikor a holland titkosszolgálatokon keresztül a CIA is tudomást szerzett a tervről és figyelmeztette Zelenszkijt, hogy ezt nem kellene csinálni, akkor már késő volt. Zaluzsnij állítólag már nem tudta elérni az akcióban résztvevő kapcsolatát, mivel a résztvevők addigra információs csendbe burkolóztak. Elérhetetlenné váltak, az akció sikere érdekében. Ez a rész csak szóbeli beszámolókon alapszik, szóval semmilyen garancia sincs a hitelességére. Mindenesetre Zelenszkij később menesztette Zaluzsnijt, s a diplomáciai védettséget adó angol nagyköveti pozícióra nevezte ki. Különben mivel Zaluzsnij érintettségére semmilyen bizonyíték nincs, így nagy valószínűséggel nem lesz megvádolva. A hírek szerint az akcióban résztvevő szolgálatban levő katona parancsnoka például semmit sem tudott az akcióról, mert az érintett sima eltávozásra ment.

Szóval a hat, magát turistának kiadó ember, akik között nem csak katonai, hanem egy civil mélytengeri búvár ismeretekkel rendelkező nő is volt, hogy még inkább egy „nyaraló” baráti társaságnak tűnjenek, egy lengyelországi utazásközvetítő cégen keresztül — amely az ukrán titkosszolgálat fedőcége — Rostockban kibérelt egy 50 láb hosszú vitorlást, az Andromédát, s egy 16 napos északi-tengeri hajóútra indultak, időzített robbanószerekkel felszerelkezve. Egy hét után elérték a robbantás helyszínét, ahol kb. 80 méter mélyen húzódott a két gázvezeték. Itt megkezdték a robbanószerek elhelyezését, de vihar tört ki, így félbehagyták az akciót, s kikötöttek egy svéd kisvárosban. Itt majdnem véget is ért az akció, de a vihar ért véget, ők pedig visszatértek a vezetékhez, s elhelyezték a maradék robbanószereket, amelyek néhány nappal az után, hogy Rostockban leadták a hajót, fel is robbantak.

Lebukásukat pedig a sietségüknek „köszönhették”. A hajót ugyanis nem takarították ki, így a hatóságok az átvizsgálásnál ujjlenyomatokat és robbanószer nyomokat is találtak. Az is beszédes, hogy a csapat vezetőjének, egy búvároktatónak — akiről egyedül létezik videófelvétel — a kiadatását a német hatóságok még júniusban kérték titokban a lengyelektől, de azok addig hezitáltak, míg a keresett ember eltűnt Ukrajnában.

Vagyis úgy tűnik, hogy a rejtély úgy oldódik meg, hogy végül nem lesz belőle sem diplomáciai botrány, sem német támogatás megvonás. Persze csak akkor, ha ezt nem követi valamiféle polgári felháborodás Németországban. Ugyanis a 300.000 dolláros akció igencsak sokba került Németországnak és a kontinensnek. A németek még ma is napi 1 millió dollár lízingdíjat fizetnek a folyékony gázt lefejtő úszó terminálokért. Persze lehet, hogy e nélkül is megvalósult volna a gyors leválás az orosz vezetékes gázról, amit azért nehéz elképzelni, mert még mindig jelentős mennyiségű orosz gáz érkezik Európába terminálokon keresztül.

S akkor itt jön be, hogy „tudom, hogy tudod, hogy tudom”. Szóval, ha a sztori igaz, akkor a CIA, a holland titkosszolgálat és Zelenszkij (meg mások) is mindent tudott eddig is, sőt egymásról is tudják, hogy a másik tudja. Mégis mindegyik lapult, mint a nyúl a fűben. S van még egy érdekes része a történetnek. Állítólag volt egy korábbi, az ukrán titkosszolgálat és nyugati szakemberek által kidolgozott jóval költségesebb terv a szabotázsakcióra. Ezt még az oroszok 2014-es krími inváziója után dolgozták ki, de most elvetették. Ezekből pedig az következik, hogy „hoztam is, meg nem is”. Valószínűsítem, hogy az elkövetőket, aki ellen közvetett bizonyítékok vannak, sohasem fogják elkapni. A többi pedig mendemonda marad, egy filmbe illő történet. Vagyis megkapjuk a megoldást, de valószínűleg nem lesz kihatása a háború menetére, s így valószínűleg a tőzsdékre sem.