Közzétette második negyedéves gyorsjelentését a Mol. Az olajtársaság a vártnál jobb, kifejezetten erős számokat közölt az áprilistól júniusig tartó időszakra vonatkozóan. Az eredmények helyett a befektetőket viszont inkább az érdekelte, hogy miként birkózik meg a társaság a Lukoil ukrán szankciós listára helyezésével, vagy éppen a magyarországi különadókkal.
A Mol a vártnál jobb számokat közölt a második negyedévre vonatkozóan. A társaság tisztított EBITDA eredménye 825 millió dollár lett, szemben a 792 millió dolláros elemzői konszenzussal. A legjobban a finomítói üzletág (Downstream) teljesített, az emelkedő olaj-és gázáraknak köszönhetően. A szegmens 408 millió dollárt is meghaladó EBITDA szintje bőven felülmúlja a 330 millió dolláros várakozást.
Ettől függetlenül a gyorsjelentést követő háttérbeszélgetés során inkább a jövőbeli várakozásokra, és a Lukoil ukrán szankciós listára helyezésére voltak kíváncsiak az elemzők. A Mol ezzel kapcsolatban „meglehetősen korrekt és őszinte volt, informatív tájékoztatást adott az előttük tornyosuló kihívásokról” – mondta Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.
Könnyen ki lehetett kerülni az ukrán politikai szankciót
A Mollal kapcsolatban az elmúlt időszakban a legnagyobb hírverést egyértelműen a Lukoil orosz energiaszolgáltató ukrán szankciós listára helyezése kapta. Főleg a magyar (és a szlovák) kormány reagált hevesen az ukrán lépésre, amely szerint a Lukoil nem szállíthat nyersolajat a Barátság kőolajvezetéken keresztül. A Mol viszont könnyen kezelni tudta a helyzetet, és pótolta a havi 900 ezer tonnás mennyiséget – mondta Pletser Tamás.
„Ennek egyik módja az volt, hogy a Mol más orosz olajcégekkel kötött szerződést, nyersolajszállítmányokra vonatkozóan. A másik, hogy a Mol egyéb kereskedő cégeken keresztül is importált nyersanyagot, amit azok akár a Lukoiltól is vásárolhattak. Ezekre a szállítmányokra ugyanis így már nem vonatkoztak az ukrán szankciók” – tette hozzá az Erste olaj- és gázipari elemzője.
A Mol egyébként tisztában van az orosz olajszállítmányokkal kapcsolatos bizonytalanságokkal. „A társaság a hosszú távú diverzifikációs stratégiájának keretében úgy készül, hogy 2027-től már orosz nyersolaj nélkül is működhessen” – magyarázta Pletser Tamás. Ezért a Mol 500 millió dollárt fordít a következő években a pozsonyi és a dunai finomítóinak a fejlesztésére, hogy azok teljes mértékben képesek legyenek a tenger felől érkező szállítmányok feldolgozására. Ezek a beruházások 2026-ban fejeződhetnek be, így 2027-től papíron megvalósulhat az orosz nyersolajjal való szakítás.
Az orosz olaj nem, a különadók viszont fejtörést okozhatnak
Igen ám, de nemrég Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter azt nyilatkozta az Európai Bizottság Lukoil ügyre vonatkozó állásfoglalása kapcsán, hogy Horvátország nem megbízható partner az olajszállításokban. Pletser Tamás ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy a régióban több más nagy olajcég is az adriai szállításokra alapozza stratégiáját, és eddig semmilyen jelentős ellátásbiztonsági kockázatról nem számoltak be. „A szerb NIS 30 éve ezzel a modell működik, az OMV pedig még régebb óta a tengeri olajszállítmányokat dolgozza fel” – tette hozzá az elemző.
Pletser Tamás szerint sokkal nagyobb fejtörést okozhat a Mol számára a hazai különadó-rendszer. A magyar kormány ugyanis nemhogy csökkenteni fogja ezeket a tételeket a következő években, hanem akár növelheti is az extra terheket. Ez pedig azért probléma, mert a régióban Magyarországon kívül szinte az össze ország visszaállt már az energiakrízis előtti elvonási szintekre. A mostani helyzet így könnyen versenyhátrányba sodorhatja a Molt – zárta gondolatait az Erste elemzője.
A beszélgetés második felében az elektromos autópiac került terítékre. Miró Józseffel, az Erste vezető elemzőjével szóba került az is, hogy:
- mennyivel csökkent az elektromos autók iránti igény az elmúlt bő egy évben?
- mekkora problémát jelent Magyarország számára, hogy egyre nagyobb beruházásokkal köteleződünk el az elektromos akkumulátor piac mellett?
- miért tartanak az európai és amerikai gyártók az ázsiai térnyeréstől?
A műsor első felében Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét, majd Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük. A műsorvezető Imre Lőrinc.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
