Megint robbantott az Nvidia. A cég hozta a várakozásoknál jobb eredményt (EPS: 5,98 dollár vs. várt 5,19 dollár). A cég CFO-ja szerint a felrobbanó „sovereign” kereslet volt a teljesítmény legfőbb oka. Az országok saját nyelvi modelleket fejlesztenek. Így tesz...
Megint robbantott az Nvidia. A cég hozta a várakozásoknál jobb eredményt (EPS: 5,98 dollár vs. várt 5,19 dollár). A cég CFO-ja szerint a felrobbanó „sovereign” kereslet volt a teljesítmény legfőbb oka. Az országok saját nyelvi modelleket fejlesztenek. Így tesz Magyarország is, ahol két nagyobb léptékű fejlesztés zajlik. Az egyik a Nyelvtudományi Intézetben (Puli-GPT), a másik a magyar állam és az OTP közös fejlesztése, egyetemek bevonásával. A saját nagy nyelvi modellek fejlesztése azért szükséges, mert így lehet az adott nyelven biztosítani a pontosabb válaszokat, a kevesebb hibát. Például az állami kooperációban zajló fejlesztés esetében kezdetben (viszonylag gyorsan) 1,5 milliárd paraméteren tanították be a szuperszámítógépet, ezt bővítik most 30 milliárdra. Más országokban általában a telekommunikációs cégek kooperálnak az állammal. Ezek a nyelvi modellek a közigazgatásban, a tanításban, az ügyfél kommunikációban jól használhatók az ember helyett (pl. diszpécserközpontok, stb.), vagyis komoly megtakarítást hozhatnak hosszútávon.
Nem kell magyarázni, hogy a paraméterszám növelésével exponenciálisan növekszik a számítási kapacitás szükséglet, azaz csakugyan erős lehet ezen a téren a kereslet. Viszont a modell méretének növelése egyre nagyobb költséggel jár. Azaz van egy pont, egy határköltség, ahol már nem éri meg a modell méretét növelni, hiszen a pontosság csak picit, a költség pedig jelentősen növekszik. Egyelőre úgy tűnik, hogy ezek a szintek még odébb vannak, de a fejlődés mértékét nézve valószínűleg gyorsan elérhetők lesznek. Valószínűleg nem kell hosszú éveket várnunk rá.
Ez tükröződik a piaci előrejelzésekben is. Ugyanis az elemzői konszenzus szerint az idei egy részvényre jutó eredmény 26 dollár fölött lehet, a jövő évben ez 33 dollárra, aztán 38-ra ugorhat, s ezután valószínűleg stagnálás jön. Sőt, talán egy kis visszaesés is. (Különben ez több mint duplázást jelentene idén a tavalyi kb. ötszörözést követően.) Ha viszont a tetőnek számító – egyelőre – 40 dollár alatti értéket tekintjük hosszútávú EPS-nek, akkor a részvény 25-ös P/E rátán forog, míg mondjuk a stagnáló eredményvárakozásokkal rendelkező AT&T 7-8-as előremutató P/E rátákkal rendelkezik. (Ez különben alacsonynak tűnik.) Itt azért érzünk egy – nem is olyan – kicsi árazásbeli különbséget. Szóval a jelenlegi árban van még egy elég drágának tűnő opció, ami arra alapoz, hogy az Nvidia fog még újabb meglepetéssel szolgálni. (Ilyen különben az MI, a kripto deviza és az önvezetőautó láz után, közben.) Szóval nem lehetetlen az újabb nagy gurítás, de a valószínűségéhez képest kicsit nagynak tűnik az opciós ár. S persze az MI-termelte profit is bizonytalan, s egyelőre inkább felfelé módosul.
Mindenesetre a cég 150 százalékkal, 4-ről 10 centre emelte meg a részvényenkénti, negyedéves osztalékot, ami alig mérhető osztalékhozam. A cég tizedelni fogja a részvényeket, azaz június 7-én minden részvényes tízszeres darabszámú részvénnyel fog rendelkezni, június 28-án pedig mindenki megkapja az új részvényekhez járó 1 centes osztalékot. Szóval most az erős eredménynek, az erős előrejelzésnek, na meg a darabolásnak lehet örülni, ami általában pozitívan szokott hatni a részvényárra, s az OTC piaci kereskedési adatok is ezt mutatják (+6 százalék).
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
