Van még hova fejlődni

Egy nagyon érdekes grafikont láttam a minap.

A 100 háztartásra jutó hőszivattyúk száma a fűtési napok függvényében

Forrás: Rosenow et al, Nature Energy 7, 901 (2022)

A fűtési napok a 18Co alatti hőmérsékletre vonatkozik, s valamiféle lakossággal súlyozott átlagszámítás alapján van meghatározva az IEA metodológia alapján. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy a fenti ábrán vizsgált országok közül a legrosszabbul állunk ebben a témában. Magyarországon a hőszivattyú penetráció 1 százalék alatt van, miközben a villamosenergia az egyik leginkább konvertálható energia. Még az angolok is jobban állnak, pedig nem nagyon szeretnék megváltoztatni a klinkertéglás utcaképet mindenféle szigeteléssel, ezért az alacsony hőmérsékletű hőszivattyús fűtés szóba sem jöhet. Persze már erre is van megoldás, amiről a minap Sabine Hossenfelder beszélt egy videóban, az R290 hűtőközeg alkalmazásával.

Magyarországon az ok, hogy az eddig olcsónak mondható gázfűtés penetrációja volt magas, 60-70 százalék. Az előbbi az összes épületre, míg az utóbbi szám a háztartásokra vonatkozik inkább. Ebben csak a hollandok és az olaszok előznek meg bennünket. Mindkét országnak van tengerpartja, s így LNG hozzáférése is. Az elmúlt év során elindult valami, itthon is. Az pedig elég egyértelműen az elektromos energia mellé tett voks, ami az épülő atomreaktor mellett erőteljes megújuló energiafejlesztést jelent, elsősorban nap, másodsorban szél formájában. Persze új gázerőművek is benne vannak a tarsolyban (még?), hiszen a leválást még erőltetett megújuló fejlesztéssel is nehéz megvalósítani. Pl. a kínai akkumulátorgyárak pl. 2,5 milliárd dolláros naperőpark fejlesztésre készülnek, hogy a szükséges energiaigényük felét, mintegy 4,3TWh per év energiát így termeljenek meg, számításaim szerint.

Egy szó, mint száz, nem csak a világ fog elmenni a hőszivattyúk felé, hanem ezt a trendet Magyarország is követni fogja öles léptekkel. Lásd a skandináv országokat. (Pl. Finnország nukleáris erőmű kapacitása 4.394 MW, míg itthon ez 3.200 MW Paks II. megépülte után.) S még valami, az EU energiafogyasztásának a 40 százalékát az épületek energiaigénye viszi el, amelyből kb. 70 százalék az épületek fűtése, temperálása, s 10 százalék a melegvíz előállítás. A hőszivattyúk pedig egyre jobb hatásfokkal működnek, már nem ritka 6 körüli „energiaáttétel” is. Ez azt jelenti, hogy egységnyi energia befektetéssel akár annak hatszorosát is át tudja szivattyúzni az egyik helyről a másikra. Persze ez nagyon erősen függ a hőmérsékletkülönbségtől. Minél nagyobb a differencia, annál kisebb a hatásfok. Ezért a talaj-víz hőszivattyúk a legideálisabb megoldások fűtésre és hűtésre, viszont ezeknek magas a bekerülési költsége. Viszont, ha ez megvalósulna egész Európában, akkor az energiafogyasztás az előbb leírt épület energiafogyasztás-arány alapján akár 30 százalékkal csökkenhetne, ami egy bődületes érték, s akkor még a szigetelésről s egyebekről nem is beszéltünk. Mindent egybevetve, nem fogok nagy újdonságot mondani. Egyre inkább úgy néz ki, hogy a gazdaság amennyire csak lehet, a villamosenergia felé fog elmozdulni. Ezt kollégám is megállapította, egy minap megjelent írásában.

Hatalmas pénzösszegek fognak elmenni hálózat, megújuló és tárló fejlesztésekre. Azok a cégek, amelyek ezekben az iparágakban jól pozícionáltak, valószínűleg komoly fejlődés előtt állnak. Ilyen például az E.ON is, melynek részvénye több, mint 5 százalékkal emelkedik ma annak köszönhetően, hogy ma közölt negyedéves eredmények mellett a cég 30 százalékkal megemelte a beruházási és megemelte az eredménytervét is. Az elkövetkező öt évben 42 milliárd eurót terveznek beruházni, miközben az EBITDA idén 9 milliárd lehet, az elkövetkező években pedig 11 milliárd euró fölé emelkedhet. Ez konzervatív becslésnek tűnik, s a fejlesztés jóval nagyobb összeg, mint a cég jelenlegi 33 milliárd eurós kapitalizációja. Itthon hasonló cipőben jár az ALTEO, amely mintegy 57 milliárd forint kapitalizációval rendelkezik, miközben a mérlege alapján akár 100 milliárd forint beruházást is eszközölhet az elkövetkező években, a nélkül, hogy a korábban szokásosnak mondható 70 százalékos eladósodottságot átlépné.