Telekom, Suzuki, autó értékesítés, Goldman

Ma megtudhattuk, hogy mennyivel emeli tarifáit a Magyar Telekom. Többel, mint amire számítottunk, ugyanis március 1-től 15 százalékkal emelkednek az MTel tarifái. Ez elmarad a KSH által közzé tett 17,6 százalékos tavalyi inflációs értéktől, s a 4IG áremelésétől is (15,4 százalék), de meghaladja az Erste korábbi 12 százalékos becslését. Ez mintegy 0,6 milliárd forinttal magasabb árbevételt hozhat havonta az MTel konyhájára, s nyilván pozitív hatással van a részvények fair értékére is. Ez az érték néhányszor 10 forint lehet. Így talán nem is meglepő, hogy a részvény árfolyama a mai kereskedésben a negatív piaci hangulat ellenére is majd 10 forinttal emelkedik.

Mindeközben az esztergomi Suzuki gyár bejelentette, hogy egy hétre leáll a húszi lázadók által lőtt Bab- al-Mandeb szoros elkerülése miatt kialakult motor hiány miatt. Afrika megkerülése egyébként tipikusan 5 nappal növeli a szállítási időket, azaz az egyhetes leállás reálisnak tűnik. Ugyanakkor azért azt is érdemes megjegyezni, hogy az EU-ban lassulás látszik a gépjárművek iránti keresletnövekedésben is. Míg a tavalyi év nagy részében 10 és 20 százalék közötti növekedést láthattunk az értékesítési számokban, szeptemberben ez 10 százalék alá csúszott, novemberben pedig 6,7 százalék lett. Míg Franciaországban és Olaszországban továbbra is dinamikus volt a növekedés, addig Németországban 5,7 százalékkal csökkent novemberben év per év alapon az új gépkocsik értékesítése. Különben az egész EU-ban csak három országban volt csökkenés. A németeken kívül itthon 12,6 százalékos volt a visszaesés, míg Svédországban 0,7 százalék. A Suzukinak egyébként jól ment az üzlet, novemberben 24,1 százalékkal több autót adtak el, mint egy évvel korábban, miközben a január-novemberi periódusban 45,8 százalék volt a növekedés. Szóval a lassulás ellenére is robosztus maradt az értékesítés növekedése. A Toyota, a Jaguár, a Porsche és a Citroen márkák szenvedtek el visszaesést az év utolsó előtti hónapjában, év per év alapú összehasonlításban. A decemberi számok még nem láttak napvilágot, így az év végi és év eleji változásokról egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok.

Mindeközben a Goldman, aki mellesleg az utóbbi egy évben rendszeresen pozitív volt az amerikai gazdasággal kapcsolatban (és igaza volt), most arról beszélt, hogy mi a különbség az ő előrejelzése és mások becslése között. Ugyanis a nagy nemzetközi befektetési bank csak 20 százalékos esélyt ad az amerikai recessziónak, míg a Bloomberg által készített felmérés átlaga 50 százalékot mutat. Ráadásul az idei negyedik negyedévre már 2 százalékos növekedéssel számol, miközben a piac 0,9 százalékot vár, a Fed pedig mintegy 1,5 százalékkal kalkulál. Szerintünk a főbb eltérések az előrejelzésekben:

• Szerintünk a fogyasztás lassulása miatti aggodalom, amely a tartalékok elfüstölése miatt kialakulhat, valójában nem fog bekövetkezni a reálbérek növekedése miatt. (Szeptember óta emelkednek a reálbérek az USA-ban emlékeim szerint.) Így 2 százalékos fogyasztásbővülést vetít előre.
• Sokan aggódnak, hogy a lakosság nagyobb arányban válik fizetésképtelenné. Szerintük csak annyi fog történni, hogy a késedelembe esők aránya a korábbi nagyon alacsony értékekről visszatér a megszokott szintre.
• Erőteljesebb romlás a munkaerőpiacon szerintük nem következik be, mert továbbra is az látszik, hogy az új munkahelyek száma továbbra is magas, miközben a létszámcsökkentések aránya továbbra is alacsony.
• Sokan aggódnak a vállalati csődök megnövekedett száma miatt. A Goldman szerint a cégek alapvetően stabil pénzügyi háttérrel rendelkeznek, s a csődök száma továbbra is messze elmarad a járvány előtti szinttől.
• A lejáró hitelek megújítása sem probléma a magasabb kamatkörnyezet miatt. A magasabb kamatok a beruházásokat 0,1 és 0,25 százalékponttal vetik vissza idén és jövőre. A beruházások különben 5 és 10 ezer munkahelyet teremtenek havonta ebben a két évben. Szóval a hatás relatíve kicsi.
• A kereskedelmi ingatlanok home office miatti kihasználtsága okán sem kell aggódni. Ugyanis az nem a teljes kereskedelmi ingatlan állományt, hanem csak az irodákat érinti. Az ilyen jellegű ingatlanok a bankok hitelportfóliójának mintegy 2-3 százalékát teszik ki. A Goldman azzal érvel, hogy a Fed stressz tesztje is azt mutatta, hogy ha ezen ingatlanok ára 40 százalékkal csökken, a munkanélküliség pedig 10 százalékkal növekszik, a bankoknak akkor is elég tőkéjük van a negatív hatások fedezésére.