A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban látott sormintát követve, ismét 100 bázisponttal csökkentette az irányadónak számító, egynapos betéti eszköz kamatát. Bár szeptemberben kivezetheti a testület a tavaly októberben bevezetett rendkívüli, ideiglenesnek szánt monetáris politikai eszközt, de a tegnapi ülés mégsem a lényegesen alacsonyabb kamatokban reménykedők optimizmusát táplálta.
A piacon már egészen vad spekulációk is elterjedtek azzal kapcsolatban, hogy az eddigi ütemet fenntartva, jövő márciusig minden ülésen száz bázispontokkal csökkentheti az alapkamatot a jegybank – mondta az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában. Ezzel szemben az MNB alelnöke, Virág Barnabás arra hívta fel a figyelmet tegnap, hogy októbertől nem robotpilótaként működik majd a testület, nem lesznek automatikusak a kamatcsökkentések, hanem az adatvezérelt magatartás lesz jellemző.
Ami biztos, hogy szeptemberben 13 százalékon összeér majd az egynapos betéti eszköz és az alapkamat szintje. Hogy ezt követően mit lesz majd, azzal kapcsolatban bőven vannak kételyek. Nagy János szerint a jelenlegi inflációs lassulás akár teret is adhatna a további 100 bázispontos kamatcsökkentésekre, de a kockázati oldalon is bőven sorjáznak az ennek ellentmondó tényezők.
„Hamarosan ismét fókuszba kerülhetnek az elmaradó Európai Uniós források, ami a tavalyi finanszírozási kérdésből mára növekedési kockázattá vált” – tette hozzá a szakértő. Emellett meghatározó lehet a régiós jegybankok, és a FED, illetve az EKB kamatpolitikája. Az látszik, hogy egyre inkább tolódnak el az első kamatcsökkentések határidejei. Márpedig ez a helyzet tovább csökkenthetné a forint kamatelőnyét a többi devizával szemben, és a forint leértékelődésével, így az inflációs kilátások romlásával fenyegetne.
Nagy János szerint egyébként eddig azért nem gyengült a forint, az irányadó ráta csökkentése ellenére sem, mert a rekordmagasságokba csapó magyar külkereskedelmi többlet támaszt adott a hazai fizetőeszköznek. Így a továbbiakban is, a külker forgalomra nagyon oda kell figyelnie az MNB-nek.
Most már ortodox politikát folytat a jegybank
Az utóbbi egy évben másfajta politikát láthattunk a Magyar Nemzeti Banktól, mint azt megelőzően – tette hozzá Nagy János. Az Erste elemzője szerint korábban egy alapvetően a gazdasági növekedést támogató politika volt érvényben, mára viszont egy sokkal inkább ortodox, az inflációt szem előtt tartó megközelítést alkalmaz a jegybank. „Először megnyugtató szintre kell csökkenteni az inflációt, és csak utána kerülhet hangsúly ismét a növekedés serkentésére” – magyarázta a szakértő.
Virág Barnabás is arról beszélt tegnap, hogy az infláció a GDP-növekedés legnagyobb ellensége. A második félévben már nagyobb mértékben csökkenhet a fogyasztói árindex, ami ismét növekedési pályára állíthatja a magyar gazdaságot. A harmadik negyedéves, magas frekvenciájú adatok azt mutatják, hogy nem is alaptalan ez a várakozás: a kiskereskedelmi forgalom javulása júliusban és augusztusban tovább folytatódhatott, ahogy egyre inkább közelítünk a reálbér növekedés állapotához.
Emellett a turisztikai forgalom is kedvezhet a harmadik negyedéves teljesítménynek, főleg a külföldi beutazóknak köszönhetően, akik az atlétikai világbajnokságra, vagy éppen a Sziget fesztiválra érkeztek. Nagy János szerint ugyanakkor további kockázati tényező az ipar teljesítménye. Az energiaintenzív ágazatok valószínűleg még mindig szenvedhettek, így az autóiparban és az akkumulátor beruházásokban lehet bízni. Ez utóbbiak termelése viszont valószínűleg csak a negyedik negyedévben látszódik majd meg.
Mindezek ellenére azért idén nem várható túl nagy pozitív meglepetés a GDP-ben. Jövőre kellene egy értelmezhető gazdasági növekedést felmutatni, viszont ezen várakozásokat is jelentős mértékben befolyásolhatják az uniós források – zárta gondolatait Nagy János.
A beszélgetés második felében Miró József, az Erste vezető elemzője volt a vendégünk. Vele szóba került, hogy:
- hogyan teljesített az Alteo az idei első félévben?
- milyen mértékben növekszik a megújulók szerepe a hazai energiaellátásban?
- milyen hatással lehetnek a szektorra a napelempiacot érintő kormányzati bejelentések?
A műsor első felében Nagy Jánost, az Erste makrogazdasági elemzőjét, majd Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét kérdezte Imre Lőrinc, a Reggeli Monitorban.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
