Forrósodik a hangulat!

Ahogy Biden elnök visszatért a G7 csúcsról, tovább forrósodott a hangulat az adóságplafon körül. Egyre többen emelik fel a szavukat, hogy ahelyett, hogy rossz megállapodást kötne az elnök a konzervatívokkal a 31 400 Mrd dolláros jelenlegi adóságplafon megemeléséért cserébe, inkább az alkotmány 14-ik kiegészítésének 4-ik szakaszát kellene alkalmaznia, amelyet 1868-ban a polgárháború idején építettek be az alaptörvénybe. Ez a szakasz gyakorlatilag kimondja, hogy az adóságplafon korlát nem lehet akadálya annak, hogy a nyugdíjak s egyéb kötelezettségek kifizetésre kerüljenek az állam álltal. Ugyanis, ha nem sikerül megegyezni, akkor pl. az állam akkor is fenntartaná az adóságra a kamatfizetést, viszont a nyugdíjak illetve állami alkalmazottak fizetésén spórolna első körben. Na, ezért javasolja azt 66 progresszív demokrata képviselő, hogy az elnök használja ezt a lehetőséget, amelyet különben Janet Yellen nem javasol és az elnök is húzódzkodik tőle. Korábban már számos adósságplafon vitában felemerült ennek lehetősége, nevezetesen erre hivatkozva tovább növelni az államadósságot, de aztán minden adminisztráció elvetette ezt a lehetőséget, mert komoly alkotmányos válsággal fenyegetne egy ilyen lépés.

Korábban a republikánusok azt javasolták, hogy március 31-ig függesszék föl az adóságplafont vagy emeljék azt meg 1 500 Mrd dollárral (a GDP 6 százalékával!), cserébe pedig fogadják el azt a demokraták, hogy a kormányzati intézmények kiadásait jövőre a 2022-s szinten tartják és aztán évi 1 százalékkal növekedhetne csak, az elkövetkező 10 évben. Ezzel 4 800 Mrd dollárt takarítanának meg a jelenlegi pályához képest. Viszont ez azt is jelentené, hogy olyan intézkedéseket kellene megszüntetnie a Biden adminisztrációnak, mint például a diákhitelek elengedése vagy az elektromos gépjárművásárlások támogatása.  

Ugyanakkor a Moody’s Analytics becslése szerint, ha elhúzódik az alkudozás, s az USA egy rövid ideig nem fizeti az adósághoz tartozó kötelezettségeit, akkor leminősíti az adóságát, amely ebben az esetben is közel lehet az Aaa minősítéshez. Viszont a leminősítés a reál GDP-ben 0,7 százalékos csökkenést eredményezne, 1,5 millió munkahely szűnhetne meg a s a munkanélküliség 3,4 százalékról 5 százalékra növekedne, s 20 százalékos csökkenés jöhetne a részvénypiacokon, ezt már mi tesszük hozzá (hasonlót, mint 2011-ben, amikor az S&P leminősítette az USA államadóságát /lásd https://www.erstemarket.hu/tartalom/149991/nem-felunk-a-farkastol-20230515/ ). Sőt, ha hosszan fennállna a fizetésképtelenség akkor az sokkal nagyobb károkat okozna. Persze azt is mondja a tanulmányuk, hogy az X-nap (a kincstár kiürülésének napja) valamikor június 1. és augusztus vége között következhet be a befolyó adók függvényében. A legvalószínűbb dátum szerintük június 8., amikor elfogy a pénz, de néhány nappal később komoly adóbevételek fognak érkezni a magasabb jövedelműek negyedéves adótöbblet befizetéseiből. Különben a kincstár 350 Mrd dollár készpénzzel a kezében zárta áprilist, a korábban becsült 500Mrd dollárral szemben. Vagyis egy picit rosszabbul áll, mint korábban gondolták.

Szóval (i) azért nem eszik olyan forrón a kását, de (ii) ha beüt a baj (azaz nem lesz egyezség a héten, vagy legkésőbb a jövő héten), akkor akár komoly részvénypiaci reakciókra is számíthatunk. Egyelőre ezt kis valószínűségű eseménynek tartja még most is a piac, de ahogy haladunk előre az időben egyre égetőbb lesz az egyezség szükségessége, még akkor is, ha a de jure fizetésképtelenség (hitellel kapcsolatos törlesztési késedelem) még nagy valószínűséggel messze van.