Jóval kisebb feladat áll Európa előtt az idei földgáz betárolási időszakban, mint egy évvel ezelőtt – ezt mondta az Erste olaj-és gázipari elemzője. Bőven van rendelkezésre álló cseppfolyósított földgáz, Ázsia pedig nem állított igazi konkurenciát az Európai Unió számára, az LNG-szállítmányok megszerzését illetően. Pletser Tamás hozzátette: az enyhe télnek és a visszaeső fogyasztásnak köszönhetően elég jó alapról indultak el az európai országok. A tél végére 50-52 százalékon álltak a tárolók (jelenleg 60 százalék az átlag), így pedig jóval könnyebben lehet elérni október 1-ig a 90 százalékos töltöttségi szintet, mint tavaly.
Sikerrel zárult az első kör a közös Európai Uniós gázbeszerzési aukción: 13,4 milliárd köbméter földgáz talált gazdára, miközben a kínálat a hírek szerint még nagyobb mennyiségű volt. Leginkább norvég cégek szállhattak be az aukcióba, de a kínálat 80 százaléka csővezetékes szállításokra vonatkozott, és csak 20 százalék jött LNG formájában – mondta az Erste olaj-és gázipari elemzője.
Pletser Tamás kitért Magyarország helyzetére is. Bár ildomos lenne az orosz energiafüggőség csökkentése, a magyar gazdaság csapdahelyzetbe került, hiszen a Gazprom gyakorlatilag egyedüliként, csak a Magyarországgal kötött hosszútávú gázszerződést nem rúgta fel, és időben szállította a megállapodásban szereplő mennyiségeket. Így nem szól igazán gazdasági érv amellett, hogy Magyarország is részt vegyen a közös uniós beszerzési mechanizmusban – tette hozzá az elemző.
Lehet visszaút Oroszország számára
Már csak azért sem várható, hogy idén ellátási gondjai lesznek Európának, mert Oroszország stratégiája is mintha változna. „Egyre több gázkereskedő arra számít, hogy Oroszország a nyári időszakban elárasztja Európát földgázzal. Nem működik ugyanis a tavalyi szezonban bemutatott taktikájuk, ami a kínálat visszafogására, és az árak manipulálására irányult” – mondta Pletser Tamás. Ezért idén - a bevételek csökkenése miatt is-, Oroszország maximálhatja az Európába szánt volumeneket.
Az elemző szerint hosszabb távon, ha rendeződik a politikai viszony Oroszország és az Európai Unió között, visszatérhetnek az oroszok az uniós gázpiacra. Azonban ez már nem egy 40 százalékos, erőteljes függést jelent majd, hanem Európa 20-25 százalékos arányban támaszkodhat az orosz energiahordozóra.
Jelenleg Európában gőzerővel zajlik az LNG-kapacitások kiépítése, terminálok, interkonnektorok létesítése. Sőt, egyes országokban, például Németországban már felül is bírálják ezeket a terveket, mondván mégsem lesz akkora kereslet a cseppfolyósított földgázra, mint ahogy azt tavaly gondolták.
Jelenleg a várakozásokkal ellentétben Kína sem támaszt piaci konkurenciát. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy az ázsiai szuperhatalom ismét szeretné felpörgetni a GDP-növekedését, amit az olcsóbb, hazai kőszén vagyonának kitermelésével könnyebben meg tud valósítani, mint a drágább, import LNG-vel. Ugyanakkor, ha ismételten előtérbe kerülnek majd a környezetvédelmi szempontok, a városi levegő tisztasága, akkor fordulhat a kocka.
Hosszabb távon viszont kedvező lehet Európa számára, hogy 2026-27-től jelentős ugrás lesz a cseppfolyósított földgáz kínálatban. Az Egyesült Államoknak, és Katarnak nagyon ambiciózus tervei vannak, és új szereplők, például Mozambik is beléphetnek a piacra. Ráadásul 2035-től az Európai Unió kereslete is visszaeshet, ami még kiegyensúlyozottabb piaci viszonyokat eredményezhet.
A beszélgetés második felében Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője volt a Reggeli Monitor vendége. Az interjúban szóba került, hogy:
- mennyire reális a magyar kormány idei, 1,5 százalékos GDP-növekedési terve?
- mennyi időre lehet szükség ahhoz, hogy ismételten beinduljon a magyar lakossági fogyasztás, és a hitelpiac?
- mikor szánhatja el magát a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentésre?
Az első részben Pletser Tamást, az Erste olaj-és gázipari elemzőjét, majd Nagy Jánost, az Erste makrogazdasági elemzőjét Imre Lőrinc kérdezte a Reggel Monitorban.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
