Ez lesz az utolsó?

A várakozások szerint ma 25 bázisponttal 5 százalék fölé, egészen pontosan 5-5,25 százalékra emeli a Fed a kamatsávját, ami az elemzők túlnyomó része szerint a bő egy éven át tartó kamatemelési ciklus utolsó ilyen jellegű monetáris szigorítása lesz. Az infláció ütemének lassulása és a gazdasági aktivitást előrejelző felmérések egyaránt megnyugtathatják a jegybankárokat, hogy sikerült kellően restriktív szintre emelni a kamatkondíciókat. Erre a márciusban elkezdődött bankválság, melynek utózöngéi még mindig érezhetők, további pénzügyi stabilitási kockázatokat helyezett, nyomást gyakorolva a döntéshozókra. A határidős kamatárazások alapján a piac arra számít, hogy a mai – előrejelzett – emelést követően háromszor is kamatot fog csökkenteni a jegybank az év végéig.

Nem nyugodott meg a részvénypiac a JPMorgan - First Republic felvásárlás után és tegnap is szétütötték a regionális bankrészvényeket. A főleg kereskedelmi bankolással foglalkozó pénzintézeti részvényeket tömörítő KBW index — amely általában jól mutatja a kisebb pénzintézetek teljesítményét — 4,5 százalékkal csökkent tegnap. Ugyan újabb bajban lévő bankról nem jelent meg hír, úgy tűnik, hogy a befektetők próbálnak elővigyázatosak lenni, és elmenekülni onnan is, ahol még semmi sem történt, attól tartva, hogy majd fog.

Csökkent a nyitott állások száma márciusban az Egyesült Államokban a JOLTS felmérés szerint. A korábbi 9 millió 974 ezer nyitott pozíció bő 400 ezerrel 9 millió 590 ezerre zsugorodott, ami jelzi, hogy a vállalatok egyre inkább érzik a gazdasági visszalassulást.

Pozitívba, a februári mínusz 1,1 százalékról plusz 0,9 százalékra fordult az ipari rendelésállomány az USA-ban (hó/hó). Igaz, ez elmaradt a plusz 1,2 százalékos várakozástól. A tartós cikkek rendelésállománya 3,2 százalékkal nőtt márciusban (hó/hó), ami szintén pozitív fordulat a februári 1,2 százalékos visszaesést követően.

Áprilisban a korábbi 6,9 százalékról 7,0 százalékra emelkedett az Eurózóna inflációs rátája a várt stagnálás helyett. A maginfláció viszont a vártnak megfelelően minimálisan csökkent, 5,7 százalékról 5,6 százalékra. A fő komponensek esetében pozitívum, hogy az élelmiszerár-infláció a márciusi 15,5 százalékról 13,6 százalékra mérséklődött, főleg a feldolgozatlan élelmiszerek árcsökkenése miatt, bár a feldolgozott élelmiszereknél is lassulás volt tapasztalható. A jegybank által leginkább befolyásolt termék és szolgáltatás árak azonban nem változtak jelentősen, a termékek 6,2 százalékkal, a szolgáltatások 5,2 százalékkal drágultak. Az inflációs adatok összességében megerősítették azt a képet, hogy az EKB-nak további lépéseket kell tennie az infláció megfékezése érdekében.

Az EKB hitelezési felmérése szerint szigorodtak a hitelkondíciók. A felmérés szerint a bankok az elmúlt három hónapban is visszaeső hitelkereslettel szembesültek, de a következő három hónapra még inkább visszaeséssel számolnak a lakossági és a vállalati hitelek esetében is. Különösen a lakáscélú hitelkereslet esett vissza, itt a megkérdezettek 76 százaléka már valamiféle csökkenésről számolt be.

A cseh jegybank várhatóan 7 százalékon fogja tartani az alapkamatot a mai kamatdöntő ülésen. Ugyanakkor a jegybank kommunikációja szigorúbb lehet és az emelkedő ingatlanárak miatt, és akár további kamatemeléseket is kilátásba helyezhet.

Philip Lowe, az ausztrál jegybank elnöke szerint a szolgáltatási szektorban tapasztalt makacs infláció volt a fő oka annak, hogy tegnap a központi bank 25 bázisponttal 3,85%-ra emelte az irányadó kamatot. Hozzátette, hogy az áruk inflációja lassul, de a szolgáltatások és az energia ára valószínűleg továbbra is magas marad, hozzátéve, hogy a tengerentúlon is hasonlónak látja a helyzetet.

A dél-koreai központi bank Ázsiában az elsők között szüneteltette szigorítási ciklusát, és a piac azt várja, hogy hamarosan megkezdődhet a kamatcsökkentést. A Bank of Korea elnöke, Rhee Chang-yong szerint azonban még túl korai lenne monetáris lazításról beszélni, mivel a pénzromlás mértéke továbbra is meghaladja a jegybank inflációs célját.

Az közgyűlés felhatalmazásának megfelelően az OTP 100.000 darab saját részvényt vásárolt 10.622 forintos átlagáron május 2-án. A részvényeket a javadalmazási politika megvalósításához használják.

A Magyar Telekom 2,8 milliárd forintos rendkívüli béremelésről döntött az idei év második félévére, július 1-től kezdődően. Véleményünk: A szakszervezetekkel tavaly szeptemberben aláírt, 3 milliárd forintos egyszeri inflációs kompenzációról és az éves átlagban 7%-os béremelésről szóló, 2022-2023-as időszakra szóló megállapodás véleményünk szerint jó kompromisszum volt. 2022-ben 14,5 százalék volt az infláció Magyarországon. Modellünkben további bérkorrekciókat vetítettünk előre, így a mostani bejelentés nem meglepetés számunkra.