Erste kommentár Tegnap nagyot emelkedett az OTP és a MOL árfolyama. Azon túlmenően, hogy pl. az OTP esetében technikailag arról van szó, hogy egy nagyon nyomott árfolyamból és a 200 napos mozgóátlagról ugrott az...
Tegnap nagyot emelkedett az OTP és a MOL árfolyama. Azon túlmenően, hogy pl. az OTP esetében technikailag arról van szó, hogy egy nagyon nyomott árfolyamból és a 200 napos mozgóátlagról ugrott az árfolyam, vagy a MOL esetében egy korrekciós fázisból a néhány nappal ezelőtti szintre ugrott vissza az árfolyam, számos teória is foglalkoztatja a befektetőket.
Az egyik a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tegnapi lépése, amelyben lefekteti, hogy idén július 1-től az értékpapír alapoknak (kötvény- és részvényalapok) legalább 60 százalékos súllyal értékpapírokat kell tartaniuk. Különben június 30-ig a befektetési alapoknál (és a magánszemélyek, 20 millió forintnál nagyobb bankbetétek esetében) a három hónapos diszkont kincstárjegy szintjén maximalizálta eddig kamatot. Ezzel is próbálta az alapkezelőket az állampapírpiac felé terelni, ami egyrészt segíti az államháztartási hiány finanszírozását, másrészt a csökkenti a hozamokat. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi lépéssel a nemrég módosított energiapiaci extraprofit-adó (MOL) vagy éppen a néhány napja módosított banki extraprofit-adóhoz hasonlóan itt is a piackonformabbá próbálja tenni a szabályozást. Ugyanis a közlemény szerint azt akarja elérni, hogy ezek az alapok, a nevüknek megfelelően bankbetét túlsúly helyett értékpapír túlsúlyos alapok legyenek. Így az alapkezelőknek a meglévő jelentős betétállományuk egy jelentős részét rövid értékpapírokba kell tenniük, ami lehet magyar vagy európai diszkontkincstárjegy is. Az utóbbit pedig visszafedezhetik forintra. Vagyis az intézkedés szerintünk elsősorban az alapok bankbetéteinek további kiszorítását célozza, s csak korlátozott közvetlen hatása lesz az állampapír vagy éppen a részvénypiacra. Mindenesetre a piaci szereplők befektetéseinek állampapír piac felé való tolása újabb lendületet adhat a hosszabb hozamok csökkenésének is. Azt láthatjuk, hogy a hosszú hozamok április közepén kezdődött csökkenése újabb lendületet kapott. Ez pedig pozitív a részvénypiacra is, hiszen a csökkenő kockázatmenetes hozam csökkenti a részvények tőkeköltségét is, s ezzel megemeli a részvények fair értékét.
A másik pedig az EB költségvetési biztosának tegnapi nyilatkozatával hozható összefüggésbe. Ugyanis a hétfői aláírást követően elszőr szólalt meg az „EU”, s abból az derült ki, hogy ha megtesszük a szerződésben vállalt jogi reformokat, akkor „kiszabadul” az egyelőre visszatartott 13 milliárd euró, ami a tavaly év végén befagyasztott összegeken felüli rész a kohéziós alapokon belül. Azt pedig nem kell magyaráznunk, hogy ez Magyarország szempontjából fontos előrelépés.
Mindent egybevetve, az – általunk is többször elmondott – alacsony értékeltségű, olcsó piacot érte két pozitív hír, amelyre egy komoly pozitív reakciót láthattunk. Ugyanakkor továbbra is óvatosságra int bennünket az, hogy a vételi erő érkeztével tegnap emelkedett ugyan a forgalom, de továbbra is elmaradt a korábbi átlagos szintektől. Így a tegnapi nagy emelkedést ugyan pozitív jelként értékeljük, de egyelőre ez még csak egy - s talán első – fellángolás, egy nagyon nyomott árazású piacon.
A DAX ma a pozitív tartományban kezdte a kereskedést, majd lefordult újra a 20 napos mozgóátlaghoz, amely ismételten megtámasztotta. A BUX pedig enyhén erősödik tovább, miközben a 10 éves állampapír hozam nagyot (20 bázispontot) csökken a mai napon.
Az Amazon is követte tech óriás társait és tegnap zárás után közzétette az első negyedéves jelentését. A cég éves szinten 9,4 százalékkal 127,4 milliárd dollárra növelte bevételét, meghaladva a 124,7 milliárdos várakozást. Az online kereskedelmi, a harmadik féltől származó jutalák és a felhő szegmens egyaránt felülteljesített. A profit részvényenként 36 cent lett, felülmúlva a 21 centes Bloomberg-konszenzust. Ami a jelenlegi negyedévet illeti, a vállalat 127-133 milliárd dollár közötti bevételt illetve 2-5,5 milliárd dollár közötti eredményt becsül. A részvény árfolyama kb. 2 százalékot esett a közzététel óta.
Tegnap piaczárás után tette közzé első negyedéves jelentését az Intel. A cég bevétele az egy évvel korábbihoz képest 36 százalékkal, 11,7 milliárd dollárra csökkent, ami felülmúlta a 11,1 milliárd dolláros várakozást. Az IT cég működése veszteséges volt, részvényenként 4 centes mínusszal, azonban ez még így is pozitív meglepetés a várt 16 centes veszteséghez képest. Nem jó hír, hogy a jelenlegi negyedéves iránymutatás is 4 centes veszteséget mutat részvényenként. Az Intel részvények közel 5 százalékot emelkedtek a gyorsjelentés óta.
Nem tetszett a befektetőknek a Snap gyorsjelentése, a részvény a zárást követő közzététel óta elvesztette értékének közel egyötödét. A vállalat bevétele 7 százalékkal 989 millió dollárra esett vissza, elmaradva az 1,01 milliárdos várakozástól. A veszteséges működés részvényenként 1 centes mínuszt jelent, ez felülmúlta az 5,1 centes veszteségre vonatkozó becsléseket. A vállalat küzd reklámfelületeinek értesítéseivel, a jelenlegi negyedévben 1,04 milliárdos bevételt becsülnek (1-1,09 milliárdos sávval), ami éves szinten 6 százalékos visszaesést jelent.
A Mercedes ma reggel publikálta első negyedéves eredményét. Ám mivel az előzetes számokat már április 20-án közzétették, így a figyelem most elsősorban a kilátásokra irányult. Az eddigi 12-14%-os marzs várakozást a társaság úgy módosította, hogy a sáv felső felében alakulhat a profitmarzs, ami összhangban van a 13,9%-os elemzői várakozással. A vállalat jövedelmezőségét továbbra is pozitívan befolyásolja, hogy elsősorban a felső kategóriás autókra fókuszál. A lassuló gazdasági környezetben a nyitott rendelésállomány továbbra is támogatja a cég értékesítéseit.
Csütörtökön folytatódott a szerdai tendencia, enyhe erősödéssel zárt a magyar deviza az euró ellenében. 373-nál zárt a kurzus, és ma reggel is a 373-374-es sávban mozgott a jegyzés. A jövő héten fontos hazai makroadatok látnak napvilágot, ugyanakkor vélhetően inkább nemzetközi események, a nagy jegybankok bejelentései lehetnek hatással az EURHUF devizapárra.
Tegnap erősödést mutatott a dollár. Bár az amerikai GDP-adat lényegesen gyengébb lett a vártnál, a bővülést jelentős mértékben a belső kereslet hajtotta, melynek lehetnek inflatorikus kihatásai. Emellett a segélykérelem adatok is a munkapiac feszességét jelzik. A nap utolsó felében azonban korrekciót láthattunk, így végül 1,103-nál zárt az EURUSD jegyzése. Ma reggel ismét a 1,10-es szintet támadhatja a kurzus. Pénteken az európai GDP-adat mellett a német és a tengerentúli PCE-infláció lehet meghatározó a jövő heti jegybanki döntések előtt.
A WTI 75,1, a Brent pedig 78,9 dollárra emelkedett hordónként ma reggel a júniusi leszállításra, míg az Ural azonnali leszállítású ára 59,8 dollár volt. A piac tehát némileg korrigált az elmúlt napok nagy esése után. A kérdés továbbra is az, hogy miként alakul idén a kőolaj iránti globális kereslet. A legnagyobb kínai finomító cég, a Sinopec képviselője szerint mindenesetre a kínai üzemanyag kereslet 10%-kal nőhet idén a tavalyi évhez képest. Ma a nagy olajipari cégek, többek között az Exxon és a Chevron is jelentenek, melyek meghatározóak lesznek, s befolyásolhatják a nyersolaj piacot is.
Az arany 1.985 dolláros szinten forgott ma reggel. Az első negyedéves GDP növekedés 1,1% lett év/év alapon az USA-ban, ami elmarad a várt 1,9%-tól, vagyis némileg csökkenhet az inflációs nyomás a jövőben az Egyesült Államok gazdaságán. A GDP árindex viszont 4,0%-ra nőtt év/év alapon, szemben a 3,7%-os konszenzussal, vagyis a jelenlegi infláció továbbra is meghaladja a várakozást. A 10 éves dollár állampapír hozam 3,53%-ra süllyedt. A befektetők megosztottak abban, hogy a Fed mit fog lépni a jövő heti ülésen. A Fed legközelebb május 2-3-án dönt arról, hogy emeli-e a kamatokat. Az elemzők többsége szerint valószínűbb, hogy a júniusi ülésen lesz inkább egy 25 bázispontos kamatemelés.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
