A Vraylar segítheti a Richter eredményét is A Richter amerikai partnere, az AbbVie közzétette első negyedéves jelentését, melyből kiderül, hogy a Vraylar eladásai 31,3%-kal, 561 millió dollárra nőttek éves összevetésben. A...
A Richter amerikai partnere, az AbbVie közzétette első negyedéves jelentését, melyből kiderül, hogy a Vraylar eladásai 31,3%-kal, 561 millió dollárra nőttek éves összevetésben. A Bloomberg konszenzus 517,5 millió dollár volt. Az AbbVie arra számít, hogy a Vraylar eladásai 2023-ban elérik a 2,7 milliárd dollárt (korábban 2,5 milliárdot becsültek). Ez kb. 12-13 milliárd forinttal növeli a korábbihoz képest a Richter royalty bevételére vonatkozó várakozást. Az amerikai gyógyszerhivatal (FDA) 2022 decemberében hagyta jóvá a készítmény használatát a súlyos depressziós rendellenességek kiegészítő kezelésére. A kiterjesztés fellendítette a Vraylar értékesítési kilátásait. A Vraylar első negyedéves eladásai a piaci konszenzus felső élén voltak, és az AbbVie szerint felülmúlták az időszakra vonatkozó várakozásokat. Különösen 2023 márciusában gyorsult fel a Vraylar Rx vényköteles növekedése. Mindez segítheti a Richter május 12-én érkező első negyedéves eredményét.
A MOL közgyűlése tegnap jóváhagyta 279,8 milliárd forintnyi osztalék kifizetését, ami részvényenként 350 forintnak felel meg. Az osztalék kifizetésének időpontjáról később dönt a cég.
Az OTP ma tartja közgyűlését, ahol a részvényesek többek között a részvényenként 300 forintos osztalékjavaslatról is szavaznak.
Nincs 100 százalékos egyetértés a Fed jegybankárai között a munkaerőpiac és a keresetek fontosságáról. Jerome Powell gyakran kiemeli, hogy a gyors bérnövekedés meglátszik az árakban is, azaz hajtja az inflációt, ellenben a chicagói és St. Louis-i tagbankok vezetői erről máshogyan vélekednek. Előbbi, Austan Goolsbee szerint sokan foglalkoznak a fizetésekkel, pedig az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy annak nincs köze az árak növekedéséhez, sőt inkább csak követik azt. James Bullard szerint a munkaerőpiac szerepe nem olyan lényeges az inflációt illetőén, mintsem a vállalatoké, akik az inflációs várakozások következtében lehetnek óvatosak árnöveléseikkel, hogy fenntartsák a keresletet.
A központi bank Monetáris Tanácsa jövő héten ül majd össze és várhatóan 25 bázisponttal 5% fölé emelik az alapkamatot. A döntésben befolyásoló szerepe lehet a tegnap közzétett vártnál gyengébb GDP adatokon kívül a ma megjelenő PCE inflációs, illetve a Munkaügyi Minisztérium által kiadott negyedéves munkavállalói kiadás indexnek, ami a dolgozók kompenzációját méri az adott időszak alatt.
Sorozatban második hete nőtt a Fed bankpiaci likviditást segítő hitelkihelyezésének mértéke. Az új héten 155,2 milliárd dollárt helyezett ki a jegybank a két eszközén keresztül, a múlt heti likviditás 143,9 milliárd dollárt tett ki. Ebből a tradicionális „Discount Window” 73,9 milliárdot, a márciusban bevezetett „BTFP” 81,3 milliárdot tett ki. Legújabban a First Republic betéti állományának óriási esése jelent terhet, illetve okoz félelmet a szektorban.
Az első negyedévben a francia gazdaság évesített alapon 0,8%-kal bővült. Ez enyhe gyorsulás a korábbi 0,5%-hoz képest, de egy hajszállal elmarad a 0,9%-os elemzői konszenzustól.
Az Eurózóna több országában is inflációs adatot közölnek ma, de a legmeghatározóbb a 14:00 órakor megjelenő előzetes német adat lesz. A harmonizált inflációs mutató a várakozások szerint 7,8%-on stagnálhatott áprilisban. Jövő kedden pedig már az eurózónás adat érkezik, ami a várakozások szerint még enyhén emelkedhetett is 6,9%-ról 7,1%-ra, ismét rávilágítva az infláció lassú és rögös normalizálódására.
A Bank of Japan nem változtatott az ultralaza monetáris politikán a ma zárult kamatdöntő ülésen, de a jegybankelnök bejelentette, hogy felülvizsgálják a jelenlegi intézkedéseket.
Japánban meglepetést okozott a munkanélküliségi ráta, ugyanis 2,8 százalékra emelkedett márciusban a februári 2,6 százalékról, miközben a piac arra számított, hogy 2,5 százalékra csökken a mutató.
A japán ipari termelés az előző hónapban 0,8 százalékkal nőtt havi szinten, ami felülmúlta a 0,4 százalékos várakozást az egy hónappal korábbi 4,6 százalékos növekedés után. Ehhez elsősorban a gépjárművek és a termelőgépek gyártása járultak hozzá. Éves szinten 0,7 százalékkal csökkent márciusban az ipari termelés, ami némileg jobb a várt 1,2 százalékos visszaesésnél.
A kiskereskedelmi forgalom 7,2 százalékkal nőtt márciusában Japánban az egy évvel korábbihoz képest, felülmúlva a 6,5 százalékos konszenzust. Az eredményt felfelé húzta a gépjárművek értékesítése, ami 21 százalékos növekedést mutatott. Havi szinten 0,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, ami szintén jobb a várt 0,3 százaléknál.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
