Addig jár a korsó a kútra…

Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Mint minden közmondás, ez is mély tartalommal bír, az élet sok területén alkalmazandó, alkalmazható. Itt van például a DAX index. Az elmúlt időszakban számtalanszor megostromolta a 15.700 pont körüli technikai szintet, sőt tegnap már gyakorlatilag ott is zárt. S persze az is igaz, hogy egyelőre nem sikerült áttörnie, de minél többet próbálkozik, annál valószínűbb, hogy megtörténik. Legalábbis a múltbeli tapasztalatok ezt mutatják. A nehézség most valószínűleg abban rejlik, hogy az elemzők 10 százalék körüli visszaesést várnak év per év alapon az első negyedéves profitokban. Ugyanakkor a befektetők mintha mást látnának. A mérés ideje pedig közeledik, hiszen a jövő héten elindul a német gyorsjelentési szezon is. Vagyis az elkövetkező hetekben eldőlhet, hogy végül is kinek van igaza. Mindenesetre a technikai kép alapján jelen pillanatban a befektetők állnak győzelemre.

S akkor itt van a magyar piac. Itt a korsó már valószínűleg régen eltörött. A BUX értékeltsége a béka feneke alatt van, s még így is tudunk, akár méreteset is esni. A különadók és a Magyarországgal szembeni negatív nemzetközi hangulat, a vészhelyzeti kormányzás „kiszámíthatatlansága” megteszi a magáét. Tegnap struktúrájában gyenge (magas) inflációs adatot láthattunk, miközben a költségvetési hiány sem alakult fényesen. A 2090 milliárd forintos háromhavi hiány (az éves hiányterv 61,5 százaléka) majdnem akkora lett, mint tavaly, pedig akkor még egy egyszeri 600 milliárd forint körüli személyi jövedelemadó visszatérítés is benne volt a hiányban, most pedig nincs. S ehhez még hozzájön a nagyon beragadt infláció is, ami viszont a költségvetés terheit növeli, a kamatkiadás oldalon. Míg az átmeneti infláció segít a költségvetésnek a bevételi oldalon – s ezt láthattuk is tavaly – addig az elhúzódó infláció rombol, a fogyasztás visszaesésen (kisebb költségvetési bevétel az ÁFA-n) és a nagyobb kamatkiadáson keresztül, hiszen egyre több kormányzati adósság árazódig át. S ne legyenek kételyeink, az egyszeri ember ilyenkor felteszi magának a kérdést, hogy hogyan lesz meg a tervezett 3,9 százalékos (3400 milliárd forintos pénzforgalmi) hiány, ha már márciusban itt tartunk, s a folyamatok sem a költségvetés javulása felé mutatnak. Sőt, jövőre még a különadókat is ki kellene vezetni! S még a gazdaság élénkítését is tervezi a kormány, ami szintén pénzbe kerül. Ráadásul most kegyelmi állapot van a gázpiacon, hiszen relatíve olcsó a földgáz, de egyre többen aggódnak az év második felével kapcsolatban. Az árak újra emelkedhetnek, pl. hidegebb tél, vagy éppen Kína energiaigénye kapcsán. Apropó, Kína! Az export váratlan és jelentős megugrása erősíti a kínai gazdaság javuló növekedési kilátásaiba vetett hitet. Szóval itt nagyon eltört valami. S amikor bajt szimatolnak, vagy annak csak az árnyéka megjelenik a magyar piacon, azonnal menekül az a kevés külföldi befektető is, aki még megmaradt. Az érdeklődés hiánya pedig alacsony forgalmat szül, ami viszont a negatív visszacsatolás felé, a piac marginalizálódásának irányába hat. Mindebből az következik számunkra, hogy az uniós egyezség, az ország térképre való visszaírása úgy kell számunkra, mint egy falat kenyér. Viszont ebben az ügyben nagyon lassú az előrehaladás, s a befektetők egyre szkeptikusabbak ezzel kapcsolatban.

A kezdeti emelkedést követően megint délnek fordult a magyar index, amiben szerepet játszik az is, hogy Szlovákiában időben és mértékében kiterjesztették extraprofit-adót, ami komolyan csökkentheti a MOL profitját idén. A DAX pedig továbbra is a fent említett technikai szinten táncol.

Az Euro Stoxx50 csak stagnált tegnap, míg a DAX 0,3%-ot, a FTSE100 pedig 0,5%-ot emelkedett. A szektorok többsége emelkedett, kivételt az IT és a fogyasztási szektorok jelentettek.

Amerikában hullámzó volt a kereskedés, de végül mínuszban zártak az indexek. A Dow 0,1%-ot, az S&P500 0,4%-ot, a Nasdaq 0,9%-ot csökkent. A szektorok többsége is csökkent. Az ipar teljesített legjobban, leggyengébben pedig a nem-alapvető fogyasztási cikkek.

Ázsia sem remekelt ma reggel. A Nikkei 0,3%-ot emelkedett, de a Hang Seng 0,7%-ot, a CSI300 pedig 0,8%-ot csökkent.

A szlovák elnök, Zuzana Caputova tegnap este aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében a 2022-es és a 2023-as évek után 70%-os vállalati különadóval sújtanák a MOL leányvállalatát, a Slovnaftot. A különadó eredetileg csak 2022-re vonatkozott volna, és a kulcs 55% volt. Az ország 700 millió euró extra bevételt remél az intézkedéstől. A MOL már korábban is jelezte, hogy kész beperelni Szlovákiát a lépés miatt, másrészt a mostani intézkedések után is lépésekre készül.

A MOL továbbra sem egyezett meg a Janaf-fal a tengeri olajszállítások volumenéről és áráról. A korábbi megállapodás március végén lejárt. A tengeri olajat jelenleg főleg a Slovnaft pozsonyi finomítója dolgozza fel, mivel orosz olajból készített terméket csak a hazai, az ukrán és a cseh piacon adhat el a vállalat az EU szabályok miatt, decembertől pedig ez utóbbi, cseh piac is kiesik.

Véleményünk: Az intézkedés 200 forinttal csökkenti a MOL részvények értékét, ha a mostani formában marad a szlovák adóztatás. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a MOL visszafogja a Slovnaft kapacitáskihasználtságát a jelenlegi szlovák különadó és a Janaf-fal való egyezség hiánya miatt.

Az Exxon és a Toyota partnerséget kötött az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok benzinmotorokban történő tesztelésére, ami megoldást jelenthet a károsanyag-kibocsátás csökkentésére anélkül, hogy a hagyományos járműveket korszerűsítenék. Az Exxon szerint az üzemanyagkeverékek a jövőben akár 75%-kal csökkenthetik a belső égésű motorok üvegházhatású gázkibocsátását.

Tegnap nem sokkal piaczárás előtt jelent meg a BASF előzetes első negyedéves eredménye. Bár az árbevétel csak 20 milliárd euró lett elmaradva a várt 21,7 milliárd eurótól, azonban az 1,93 milliárdos EBIT jócskán felülmúlta a várt 1,78 milliárd eurós elemzői várakozást. Ennek oka, hogy a társaság árat emelt, ami növelte a marzsot. A BASF már az éves eredmény közzétételekor jelezte, hogy a magasabb energiaárak miatt 2600 főt elbocsát, és egyes üzemeket bezár Európában. A részletes eredményt április 27-én fogják közzétenni.

A Mercedes eladásai 3%-kal emelkedtek az első negyedévben, megközelítve az 504 ezer darabot. Az elektromos autók eladása 89%-kal emelkedett és már minden tizedik eladott gépkocsi ilyen. Földrajzilag összehasonlítva érdekes különbség látható a BMW-vel, mely tegnap közölte első negyedéves számait. Míg a BMW-t Amerika húzta, addig a Mercedes ott csak 1%-ot nőtt. Kínában 3%-kal, Európában pedig 8%-kal nőttek az eladások.

Folytatta Alibaba részvényeinek eladását a SoftBank, így már kevesebb, mint 4%-ot tulajdonol az e-kereskedelmi vállalatban. A Financial Times cikke szerint idén 7 milliárd dollárnyi Alibaba részvénytől vált meg a befektetési társaság, miután tavaly is 29 milliárd dollár értékben adott el az e-kereskedelmi vállalat papírjaiból. A SoftBank célja a kínai vállalatokban való kitettségének csökkentése, valamint a stabilabb befektetési portfólió építése. Az Alibaba részvények 5,2%-ot estek ma hajnalban a hongkongi tőzsdén.

Szerdán a nap első felében a korábbi napok mintázata rajzolódott ki a hazai devizapiacon. Ezen sem a közétett inflációs, sem az újabb jelentős költségvetési hiány adatok nem változtattak érdemben. Némi gyengülést a várható amerikai szankciók hatására láthattunk, ekkor 377-ig értékelődött le a magyar deviza az euró ellenében. Délután kiderült, hogy a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője, közöttük egy magyar állampolgár ellen vezet be szankciókat az USA. Ezután sikerült visszakorrigálni, amit a dollár gyengülése is segített. Végül 374-nél zárt az EURHUF. A csütörtök reggelt a 374-375-ös sávban kezdte a devizapár.

A nemzetközi devizapiacon a nap jelentős része a kivárásról szólt, ugyanakkor a vártnál valamivel alacsonyabb amerikai headline infláció után elpattant az EURUSD kurzusa, és rövid idő alatt bő fél százalékot gyengült a dollár az euróval szemben. A Fed jegyzőkönyve sok vizet már nem zavart, pedig abból az derült ki, hogy a jegybank tanácsadói szerint idén enyhe recesszió várható. Ma a tengerentúli termelői árindexre és a szokásos, heti munkanélküli-segély adatokra lesz érdemes figyelni. Csütörtök reggel két és félhavi csúcsán, 1,10 körül mozog az EURUSD kurzusa.

A júniusi WTI 83,1, a Brent pedig 87,2 dollárra nőtt ma reggel a nemzetközi piacokon, míg az Ural ára 68,1 dollár volt Európában. Az emelkedés főleg az USA tegnapi bejelentésének köszönhető, hogy a Biden kormányzat idén vissza kívánja tölteni a stratégiai olajkészlet (SPR) egy részét. Ma lát napvilágot az OPEC havi jelentése, ami rámutathat a termelés csökkentési döntés okaira. Az IEA szerint az olajpiac keresleti többletes lehet az év második felében, és az OPEC döntése kellemetlen meglepetés volt. A nyersolaj mindenesetre tavaly november óta a legmagasabb szinten forog a piacokon.

Az arany 2.025 dollárig drágult ma reggel, főleg a gyenge dollár miatt. A zöldhasú az 1,10-es határra süllyedt az euróval szemben. A piac figyeli a Fed lépéseit, a jegybank kommentárjaiban a további kamatemelések szükségességét fejti ki. A várakozások szerint a jegybank még egy 25 bázispontos emelést hajt végre a mostani 4,75-5,0%-os irányadó kamatszintről, majd idénre befejezi a szigorító politikát. Sok szakértő szerint ez nem lesz elég ahhoz, hogy érdemben tovább lehessen csökkenteni a tavaly megugró inflációt, viszont sokkal magasabb kamatszint recessziót és a bankrendszer válságát okozhatja.