Ukrajna duplázná a tranzit díjat

A Reuters értesülései szerint az ukrán Ukrtransnafta május 1-étől duplázná a jelenlegi 27,2 euró/tonna (kb. 2,03 dollár/hordó) tranzit díjat, amit a MOL a Barátság kőolaj vezeték használatáért fizet az ukrán vállalatnak. A MOL eközben a horvát Janaffal sem tudott még megállapodni az Adria vezetékrendszer jövőbeli díjairól. A MOL csoport 9 millió tonna orosz kőolajat vesz jelenleg a Barátság rendszeren keresztül. A cég az utolsó, aki Európában vezetéken keresztül orosz kőolajat vesz, miután a lengyel PKN Orlen a közelmúltban felmondta a hosszútávú szállítási szerződéseket orosz olajipari cégekkel. Érdekesség, hogy mivel az orosz Transneft és az ukrán Ukrtransnafta között nincs elszámolási kapcsolat, most a MOL mindkét cégnek külön fizet a vásárolt olajért és a tranzitért, miközben a múltban a Transneft fizetett az ukránoknak.

Véleményünk: A MOL kezd nehéz helyzetbe kerülni, mivel a magyar külpolitika egyik szomszédos országgal (Horvátország és Ukrajna) sincs jó politikai viszonyban, akiken keresztül kapjuk a kőolajat. A tarifa emelés kb. évi 120 millió dollár (42 milliárd forint) költségemelkedés jelent a MOL csoportnak. Van arról szóló spekuláció is, hogy a MOL-t esetleg kompenzálná a magyar állam a kisebb különadóval, amit a kormány az Ural/Brent különbségre vet ki.

Emmanuel Macron ma Hollandiába utazik, hogy szorosabb uniós együttműködésről és nagyobb összegű közös fejlesztésekről tárgyaljon. Francia elnök 23 éve nem utazott Hollandiába hivatalos látogatásra.

Az EKB spanyol jegybankára, Pablo Hernandez de Cos szerint ha az EKB márciusi előrejelzésének alap inflációs szcenáriója valósulna meg, akkor a jegybanknak további kamatemelésekre lesz szüksége. A piac jelenleg csak két, egyenként 25 bázispontos kamatemelést áraz. A következő kamatdöntő ülést közel egy hónap múlva, május 4-én tartják.

Locsolkodás helyett kereskedéssel telt a tegnapi nap a tengerentúlon. Az amerikai tőzsdeindexek eséssel nyitottak, de a nap végére sikerült ledolgozniuk a mínuszokat. A hét leginkább várt adatát holnap teszik közzé az Egyesült Államokban: az infláció a várakozások szerint 6%-ról 5,1%-ra mérséklődött márciusban, a maginflációs mutató azonban 5,5%-ról 5,6%-ra emelkedhetett, ami felveti a további kamatemelések szükségességét.

A várt és a legutóbbi 1%-nál alacsonyabb, 0,7%-os volt az éves alapú fogyasztói árindex márciusban Kínában. A bezuhanó infláció mögött elsősorban az Zéró Covid utáni nyitást követő „egyenlőtlen” és vártnál gyengébb gazdasági aktivitás áll. A termelői árindex -2,5%-ra csökkent (év/év) a februári -1,4% után.

Csökkentették betéti kamataikat a kisebb, regionális kínai bankok, miután lejjebb vágták az egyes referenciakamatokat az országban. A ráta így 1,9%-ra zsugorodott a korábbi 2,25%-ról.

Az előzetes adatok szerint 15,2%-kal esett vissza éves alapon a gépipari rendelésállomány Japánban. A márciusi adat így folytatta lejtmenetét a februári 10,7%-os zsugorodás után.

Sorozatban másodszor hagyta változatlanul alapkamatát a koreai jegybank. A még januárban „beállt” 3,5%-os hétnapos repó visszavásárlási ráta restriktívnek számít a gazdaságot illetően, ugyanis a BoK célja továbbra is az infláció letörése. Rí Csen-jong jegybankelnök kiemelte, hogy a döntéshozók még nem gondolkodnak a lazításon, annak ellenére, hogy a piac határidős kamatárazásai egyre nagyobb valószínűséget adnak még az idei kamatvágásnak.

Pluszban voltak ma reggel a fő amerikai és európai határidős indexek.