Az OPEC+ a világ ellen dolgozik?

A Fed monetáris tanácsában és a Fehér Házban sem fogadták kitörő örömmel az OPEC+ vasárnapi döntését. Nevezetesen azt, hogy májustól 1,16 millió hordóval csökkentik a napi kitermelést. Azon túlmenően, hogy ez emeli az olaj árát, annak átgyűrűző hatása a termékárakba enyhén szólva is pontosan az ellen hat, ami ellen a világ jegybankjai küzdenek, vagyis az infláció ellen. Pláne húsbavágó ez a kérdés, ha a közelmúltban közzétett inflációs adatokat jobban megnézzük. Ugyanis a fő inflációs adatok elsősorban az energiaárak csökkenésének köszönhetően csökkentek jelentősen az elmúlt hónapokban. A maginflációban általában még nem, vagy sokkal kisebb fordulatot láthattunk. Vagyis még csak részben van itt az inflációs fordulat, s ezt látszik most megtörni az OPEC+ intézkedése.

Miért is lépett az OPEC+? Az első negyedévben napi mintegy 1 millió hordóval túlkínálatos volt az olajpiac. Igaz, ez a túlkínálat a második negyedévre 500-600 ezerre csökkent volna, de az újra feléledő recessziós félelmek (sic!) a bankcsődök miatt az év második felére várt 500 ezer-1 millió hordós hiányt már megkérdőjelezhetik. Na, ezért lépett az OPEC+! Így az eredeti IEA előrejelzéshez képest a második negyedévben mintegy 100 ezer hordóra csökken a piaci többlet, míg a harmadik negyedévben a napi 700 ezer hordó körüli hiány 1,2 millió hordóra növekedhet. A negyedik negyedévben pedig megközelítheti a 2 millió hordót a korábban becsült mintegy 1 millió hordóval szemben. Legalábbis az alappálya mentén. Márpedig úgy tűnik, hogy a március közepi intermezzo nem érintette komolyabban a kilátásokat, vagyis maradt az alappálya vagy egy ahhoz nagyon közeli forgatókönyv. Így az OPEC+ mostani lépése nagyon furcsa, s egyesek szerint politika töltetű. Hiszen a lépés a várható, s részben már bekövetkezett olajár emelkedésen keresztül növeli az inflációt, feljebb nyomja a kamatokat, csökkenti a gazdasági aktivitást, növekedést. Végső soron negatív hatással van az év második felében várt fellendülésre és olajkeresletre. Ilyen értelemben pedig kontraproduktív, hacsak a kartell nem fogja megemelni a termelést valamikor az év közepén.

Mindenesetre a piac egyelőre óvatosan kezeli ezt a lépést. Limitált az olajár emelkedése, s a részvénypiacok sem reagálták túl a leselkedő veszélyt. Ugyanakkor pl. a DAX, ami a lokális csúcsra emelkedett tegnap napközben, megadta magát, s lefordult a korábban kijelölt 15.700 pontos szintről, és ma délelőtt folytatja ezt a mozgást. A korábban lemaradó BUX index pedig tovább emelkedik.

A DAX, az Euro Stoxx50 és a FTSE100 is kismértékű elmozdulást mutatott csak tegnap. A szektorok vegyesen teljesítettek. Legjobban az ingatlan szektor, legrosszabbul pedig az energiacégek szerepeltek.

A Nasdaq, az S&P500 és a Dow is 0,5-0,6%-ot csökkent tegnap. A szektorok vegyesen teljesítettek. Legjobban a közműszektor szerepelt, míg a legnagyobb esést az energia és az iparvállalatok szenvedték el.

A hongkongi és a sanghaji tőzsde is zárva tartott ma, de holnap már mindkét piacon lesz kereskedés. A japán Nikkei 1,6%-kal csökkent a mai kereskedés során.

Megerősítette korábbi 5,9-6,05 dolláros egy részvényre jutó eredmény előrejelzését az idei fiskális évére a Walmart. Ez elmarad az elemzők 6,14 dolláros várakozásától. A jelenlegi negyedévre 1,25-1,3 dolláros részvényenkénti profitot becsül a vállalat, szintén alulmúlva az 1,30 dolláros Bloomberg-konszenzust. A vállalat hosszabbtávú vízióját is közölte, miszerint a raktárak munkásainak egy részét robotok váltanák le. Azt remélik, hogy ezzel jelentős mértékben nő a termelékenység.

8,9 milliárd dolláros bírságot kell fizetnie a Johnson & Johnsonnak, miután befejeződött a cég hintőpora miatt indított per-cunami. A vádak szerint a zsírkő alapú hintőpor rákkeltő hatású azbesztet tartalmaz. A cég leányvállalata, az LTL Management csődöt jelentett, hogy ki tudja fizetni a bíróság által meghatározott összeget. Ez az LTL második csődeljárási próbálkozása, azonban az elsőt a bíróság elutasította arra hivatkozva, hogy a cég pénzügyi helyzete azt nem indokolja.

Kedden a kereskedési időszak elején 377-378 körül alakult az EURHUF kurzusa, majd a hétfőhöz hasonlóan erősödésnek indult a magyar deviza az euró ellenében. Bár úgy tűnt, hogy áttört a technikai elemzéssel kalkulált gát, mert 376-nál is jártunk, végül 378-nál zárt a forint. Ma reggel is e szint körül forgott a jegyzés.

A nemzetközi devizapiacon kedden már 1,09 körül nyitott az EURUSD kurzusa. Tegnap az USA-beli gyáripari rendelések nem okoztak pozitív meglepetést. A vártnál kevesebb új álláshely nyílt meg az idei év második hónapjában, ami összességében a dollár további gyengülését eredményezte. Ma az ADP-index, valamint a szolgáltatásokról érkező felmérésadatok lehetnek a fókuszban. Szerda reggel a tegnapi záró szint magasságában, 1,095-nél járt az EURUSD kurzusa.

Keveset változott tegnap óta a kőolaj ára, a WTI jegyzése hordónként 81 dollár körül, a Brent pedig valamivel 85 dollár fölött mozog. A befektetők az OPEC kitermeléscsökkentését és a gyengülő amerikai makrogazdasági adatokat mérlegelik. 2021 óta először csökkent 10 millió alá a februári üres álláshelyek száma az USA-ban, miközben a gyári megrendelések tovább csökkentek, ami arra utal, hogy a gazdaság lassul a magasabb kamatkörnyezet hatására. Emiatt az olajkereslet visszaeshet, amit viszont a kínai gazdaság fokozatos fellendülése ellensúlyozhat.

2022 márciusa óta először zárta 2.000 dollár felett a napot az arany unciánkénti ára, ma reggel 2.041 zöldhasú volt a nemesfém árfolyama. A kurzust nagyban segítette a gyengülő amerikai dollár, illetve a nyitott álláshelyeket felmérő JOLTS esése. Egyre nagyobb a félelem a recesszió miatt, míg a befektetők a Fed kamatemelési ciklusának végére spekulálnak. A gyengülő dollár és a negatív gazdasági kilátások következtében újból menedék-eszköz szerep hárulhat az aranyra.