Kína nem ösztönöz – mire elég az 5%-os GDP növekedés?

A kínai népi kongresszus hétvégi döntés alapján nem lesz külön ösztönzőprogram idén, a pártvezetés pedig 5%-os 2023-as GDP növekedési célt tűzött ki. Ez a gazdasági bővülési sebesség a világ jelentős részén irigylésre méltó lenne, viszont Kínában nem számít túlságosan nagy növekedésnek. A 2020-as covid járványt megelőzően ugyanis 6-7%-os éves GDP emelkedés volt jellemző az ázsiai országban. 2020-ban beszakadt a gazdasági aktivitás, és hosszú évtizedek óta először volt zsugorodás a kibocsátásban, majd 2021-ben értelemszerűen jelentősen megugrott a GDP. A 2022-es év viszont az ország covid stratégiája miatt 2-3%-os bruttó hazai termék növekedést hozott csak, ami lényegében stagnálásnak felel meg.

A kisebb növekedés egyrészt kedvezőtlen a részvénypiacokra nézve, hiszen a piac szerint az idei évben Kína lehet a világgazdaság motorja. Ez segíthet kiemelkedni a recesszióból, ami az IMF szerint a világ harmadát sújtja idén. Ugyanakkor érezni egyfajta megkönnyebbülést is a befektetők körében, hogy sikerülhet a fogyasztói árak emelkedését visszafogni. Jelenleg a Fed funds ráták alapján 5,4%-os dollár alapkamat csúcs várható 2023-ban, a befektetők nehezen tolerálnának ennél magasabb rövidtávú kamatokat. A 6% feletti dollár irányadó kamat jelentős eladási hullámot generálna a világ kötvény- és részvénypiacain. Ezért nem tragikus a mai hír, talán a nyersanyagpiacok (olaj, réz) esetében lehet egyértelműen negatív hatásokról beszélni, bár az esés ezeken sem volt jelentős.

Az Euro Stoxx50 1,3%-ot, a DAX 1,6%-ot emelkedett pénteken. A FTSE100 kilógott a sorból, hiszen csak oldalazott. A szektorok többsége emelkedett, főleg az IT. Csak az alapvető fogyasztási cikkek és az energia szektor csökkent.

A tengerentúlon is jó volt a hangulat. A Dow 1,2%-ot, az S&P500 1,6%-ot, a Nasdaq pedig 2%-ot emelkedett. Minden szektor emelkedett, de az IT itt is felülteljesítő volt.

Ázsiában az indexek többsége emelkedett, a Hang Seng 0,4%-ot, a Nikkei 1,1%-ot. Viszont a CSI300 0,6%-ot csökkent.

Péntek délután erős eredmény-előrejelzést tett közzé a Volkswagen az idei évre, és egyúttal a 2022-es eredmény főbb számait is nyilvánosságra hozták. Tavaly 279,2 milliárd eurós árbevételt értek el, ami egy hajszállal, de az elemzői várakozások fölött van. Az idei évre pedig 10-15%-os növekedést várnak az ellátási lánc helyreállásának köszönhetően, ami lényegesen kedvezőbb, mint az elemzők által várt stagnálás. Ráadásul nemcsak erős árbevétel növekedést, de 7,5-8,5% közötti korrigált üzemi eredményhányadot is vár a társaság, szemben a 7,4%-os piaci konszenzussal. A kettő eredőjeként implicite mintegy 20%-kal erősebb az idei évre vonatkozó eredményvárakozás az elemzői konszenzusnál. Az elsőbbségi részvényekre 8,7, a törzsrészvényekre 8,76 eurós osztalékot fizet a társaság. A hírre a részvényárfolyam 11%-ot emelkedett péntek délután.

A múlt hét utolsó napján gyengült a forint az euró ellenében. A leértékelődés mértéke közel 1% volt. Ennek hátterében feltehetően azon bizottsági vélemények állnak, melyek elmarasztalták a kormányt az orvosi kamarát érintő villámgyors döntése miatt, így újabb akadály gördülhet a kérdéses uniós források beérkezése elé. Hétfőn kisebb erősödéssel nyitott a forint, a reggeli órákban 378 körül forgott az EURHUF jegyzése. A piacnak minden bizonnyal jót tett, hogy péntek este a Moody’s nem hozott semmilyen negatív döntést a magyar adósságbesorolás kapcsán. Maradt a Baa2 besorolás stabil kilátással.

A nemzetközi devizapiacon pénteken enyhén gyengült a dollár az euró ellenében. Feltehetően a furcsa csütörtöki nap korrekcióját láthattuk, mivel a közzétett hangulatindexek inkább dollárerőt indokoltak volna. Ma 1,065 körül forog az EURUSD árfolyama, a héten az amerikai munkapiac és Powell Fed elnök meghallgatásai lesznek a fókuszban.

A WTI 79,6, a Brent típusú nyersolaj pedig 85,6 dollár/hordó volt ma reggel a májusi leszállításra, míg az Ural európai azonnali leszállítási ára elérte a 62,1 dollárt. Az olaj pénteken jelentősen erősödni tudott, viszont ma reggel némileg gyengült az árfolyam, miután Kína 5%-os GDP növekedési célt tűzött ki 2023-ra. Ez a szint elmarad a piaci várakozástól, viszont még így is jelentős kőolaj kereslet növekedéssel járhat együtt. A kínai pártvezetés azt is kifejtette, hogy nem kíván külön gazdaságélénkítő programot indítani a nagyobb növekedés elérése érdekében. A Trafigura nevű kereskedő cég szerint a piac a kínai növekedés hatását alul-, míg az USA termelését felülbecsüli.

Az arany 1.854 dollárig süllyedt ma reggel, miután pénteken már 1.860 dollár felett is volt a kurzus. A kínai kormány kisebb növekedésre számít idén, mint amit a piac vár. Az 5%-os GDP növekedés bőven alatta van a covid járványt megelőző időszak növekedésének. Ráadásul a kínai kormány és a népi kongresszus nem kíván gazdaságélénkítő csomaggal lökést adni a gazdaságnak, ami csalódást okozott az arany befektetőknek is. Jerome Powell Fed elnök kedden a szenátus előtt, szerdán pedig a képviselők előtt fog beszélni, ami rávilágíthat a jegybank gondolkodására.