A korábbiaknál magasabb osztalék várható a Magyar Telekomtól

A 2022 negyedik negyedéves bevétel és az EBITDA nagyjából megfelelt a várakozásoknak, míg a nettó eredmény jobb lett a konszenzusnál és az Erste becslésénél. A menedzsment összesen 44,06 milliárd forintnyi részvényesi javadalmazást javasolt a 2022-es eredmények után, ami 12%-os hozamot jelent a tegnapi záróár alapján. A bevételek 3,6%-kal 199,2 milliárd forintra nőttek a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a magasabb adat- és sms, valamint a vezetékes szélessávú bevételek növekedése miatt. Magyarországon a vegyes mobil ARPU éves összevetésben 3,1%-kal volt magasabb a negyedik negyedévben. A száloptikai bővítések száma +44,1 ezer volt. A vegyes vezetékes szélessávú ARPU éves szinten 6,1%-kal nőtt, míg a TV ARPU-növekedése 2,8%-os volt év/év. Az EBITDA 3,4%-kal, 62,7 milliárd forintra csökkent. A magyarországi különadó nélkül számított EBITDA 5,4%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, a nyereséges bevételnövekedésnek köszönhetően. A nettó eredmény 16,87 milliárd forint volt a negyedik negyedévben, ami 9,9%-kal maradt el a tavalyi értéktől. A visszaesés elsősorban az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb pénzügyi eredmény miatt következett be. A spektrumengedélyek nélkül számított FCF a teljes 2022-es évben 5,4 milliárd forinttal, 50,9 milliárd forintra csökkent, főként a magasabb beruházási ráfordítások és a magyarországi különadó miatt. A CAPEX AL spektrumlicencek nélkül 126,7 milliárd forintot tett ki 2022-ben, szemben a 2021-es 109,28 milliárddal. A nettó adósság/EBITDA 1,92-szeres volt az időszak végén. A menedzsment várakozása szerint 2023-ban a bevétel és az EBITDAaL éves szinten 5-10%-kal nő majd, míg a korrigált nettó eredmény mérsékelt növekedést mutathat. Az FCF 60 milliárd forint körül alakulhat. 2024-ben 4-6%-os bevételnövekedéssel és dinamikus EBITDAaL, korrigált nettó eredmény és FCF növekedéssel számolnak. Részvényesi javadalmazás: A menedzsment a 2022-es eredmény után 29,46 milliárd forint osztalék kifizetését (+14,4 milliárd forint év/év) és akár 14,6 milliárd forintot (változatlan szinten lévő) is elérő részvény-visszavásárlási programot javasol. Így a teljes részvényesi javadalmazás 44,06 milliárd forintot tehet ki. A társaság korábban bejelentette, hogy 2023. március 1-jei hatállyal éves 14,5%-os infláció alapú díj korrekciót vezetnek be. Ez az intézkedés nagyjából 3 milliárd forinttal növelheti a havi bevételeket, ami részben ellensúlyozza az eredményekre nehezedő költséginflációs nyomást. Véleményünk: A magyarországi különadó nélkül az EBITDA nagyobb ütemben nőtt, mint a bevételek. A Magyar Telekom bevétel és üzemi eredmény soron túlteljesítette a menedzsment várakozást, míg az FCF megfelelt annak. A leljes 2022-es évben a 25 milliárd forintos különadó ellenére csak mérsékelt csökkenést mutatott az FCF. A javasolt részvényesi javadalmazás a korrigált nettó eredmény 70%-át teszi ki, ami az irányadó 60-80%-os kifizetési sávon belül van. Ez a a korábbi évek 60% körüli kifizetései után jelentős előrelépés. A 2023-ra vonatkozó iránymutatás erős, főként a tarifák infláció alapú árkorrekciója miatt. Feltételezzük, hogy a CAPEX AL nagyjából stabil marad 2023-ban.

A tegnap közzétett Fed jegyzőkönyv megerősítette, hogy a jegybankárok további kamatemeléseket terveznek, bár a legutóbbi kamatdöntő ülésen szinte mindannyian egyetértettek abban, hogy a kamatemelések ütemét csökkenteni kell. Néhányan az 50 bázispontos lépés mellett érveltek, míg voltak, akik úgy vélték, hogy a nem eléggé korlátozó politika megakaszthatja az árnyomás mérséklésében elért haladást. A döntéshozók egyetértettek abban, hogy a jegybanki szigort fenn kell tartani mindaddig, amíg biztosnak nem látják a 2%-os inflációs cél elérését.

Az elmúlt hetekben szép lassan, fokozatosan beépült a várakozásokba egy további kamatemelés is az EKB-tól. Így a márciusi 50 bázispontos emelést követően már három, egyenként 25 bázispontos emelésre számít a piac. Ezzel összhangban a kamatpálya is inkább csak nyár közepén tetőzhet.

A színfalak mögött már tegnap megegyezhettek a tizedik orosz szankciós csomagról, de a hivatalos szavazást csak ma tartják. A várakozások szerint további orosz személyeket szankcionálnak és bezárják azokat a kiskapukat, amik harmadik országon keresztül lehetővé tették a szankcionált termékek Oroszországba történő szállítását. A kompromisszum érdekében az atomenergiára továbbra sem fognak szankciók vonatkozni, és az orosz személyekre kivetett szankciókat csak hat hónappal hosszabbítják meg, nem pedig az eredetileg tervezett egy évvel.

Vegyesek alakultak a tegnap megjelent német IFO indexek. A jelenlegi helyzet megítélése enyhén romlott a várt enyhe javulással szemben. Az üzleti környezet javult, de a vártnál egy hajszállal kevésbé, míg a kilátások a vártnál is egy picit nagyobb mértékben javultak.

Vlagyimir Putyin elnökkel is találkozott tegnap Kína külügyi államtanácsosa, Vang Ji. Az orosz elnök elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja a két ország együttműködését „a nemzetközi helyzet stabilizálásának szempontjából”, valamint Hszi Csin-pingre „barátjaként” utalt, amikor megkérte Jit, hogy adja át üdvözletét a kínai vezetőnek.

A várakozásoknak megfelelően, kilenc egymást követő emelés után nem változtatott a monetáris kondíciókon a dél-koreai jegybank, és 3,5%-on hagyta alapkamatot. A döntés ugyan megfelelt a várakozásoknak, de a jegybankelnök szavai, mely szerint a lassítás ellenére elképzelhető a jövőben, hogy ismét szigorítanak, meglepte a piacokat.

2008 novembere óta legmagasabb szintjére emelkedett a maginfláció Szingapúrban, ami így újabb lokális csúcsot jelent három hónap stagnálást követően. A decemberi 5,1% után (év/év) 5,5%-ra nőtt az éves alapú januári mérés, elmaradva a szakértők 5,7%-os várakozásától.

Pozitív hangulat uralkodott a fő amerikai és európai határidős piacokon ma reggel.