Tényleg csúnya?

A ma megjelent januári inflációs adat negatív meglepetést hozott, hiszen 25,7 százalékkal emelkedtek az árak év per év alapon, a várt 25,2 százalékkal szemben. A helyzet az, hogy az inflációt a szolgáltatások áremelkedése és a dohány illetve az alkoholos italok jövedéki adó emelése húzta. Az élelmiszerek, az energiaárak és a tartós fogyasztási cikkek esetében már enyhén lassuló inflációt láthattunk. Különben pont ezen változásoknak köszönhető, hogy a maginfláció a 25,4 százalékos értékével a fő inflációs érték alá csökkenhetett, végre! Ugyanakkor ezek a folyamatok még nem jelentik azt, hogy vége a gyorsuló inflációnak. Hiszen pont a szolgáltatások árai azok, amelyek amúgy jóval elmaradnak a fő inflációs mutatótól, és a január-februárban esedékes áremelések hatására ezek fognak nagy valószínűséggel gyorsulni, a jelenlegi 11,3 százalékról. Így inkább és talán márciusban láthatunk majd stagnáló-lassuló inflációs értéket. Egy szó, mint száz, annak ellenére, hogy az inflációs mutató negatív meglepetést hozott, a mögöttes értékek már azt jelzik, hogy gyakorlatilag itthon is elindulóban van a dezinflációs folyamat. Viszont annak hatását valószínűleg csak egy-két hónap távlatában láthatjuk majd.

Az USA-ban egyre jobban félnek a befektetők a további kamatemelésektől, a Fed szigorúságától, ami negatív kihatással van nem csak a tengerentúli piacokra, hanem pl. a DAX és a BUX indexre is. Mind a két index csökkenő pályán van a mai napon.

A FTSE100 0,3%-ot, a DAX 0,7%-ot, az Euro Stoxx50 1%-ot emelkedett tegnap. A szektorok vegyesen teljesítettek, az emelkedést az energiaszektor vezette, míg leggyengébben a nyersanyagok teljesítettek.

A tengerentúlon ezzel szemben már csökkenés volt látható. A Dow 0,7%-ot, az S&P 0,9%-ot, a Nasdaq pedig 1%-ot csökkent. Minden szektor csökkent, de leginkább a kommunikációs szolgáltatók, miután az Alphabet és a Meta is jelentősen esett.

A japán Nikkei 0,3%-ot emelkedett ma reggel, míg a CSI300 0,6%-ot, a Hang Seng pedig 2,0%-ot csökkent.

A PayPal tegnap piaczárás után tette közzé tavalyi negyedik negyedéves számait. A vállalat bevétele 7,38 milliárd dollár lett, ami éves szinten 6,7%-os növekedést jelent, de kissé elmaradt a várt 7,4 milliárdtól. Csakúgy, mint az lebonyolított fizetések összege, ez a becsült 365,4 milliárd helyett csak 357,4 milliárd dollár volt. Az 1,24 dolláros részvényenkénti nyerség azonban felülmúlta a konszenzus szerinti 1,2 dollárt. Az idei évben a vezetőség 4,87 dollár EPS-re számít, ami magasabb az elemzők által várt 4,75 dollárnál.

Az Adidas tegnap közzétette előzetes 2022-es fő számait. Ez alapján az árbevétel 6%-kal 22,5 milliárd euróra emelkedett, nagyrészt a kedvező devizahatásnak köszönhetően, mivel változatlan deviza árfolyammal számolva csak 1% lett volna a növekedés. Az operatív eredmény 669 millió euró lett a 2022-es évben. Az árbevétel elmaradt a 22,8 milliárd eurós várakozástól, az operatív eredmény viszont meghaladta a 615 milliós előrejelzést. Az igazán kellemetlen meglepetést a 2023-as előrejelzés tartogatta, ugyanis, ha a Yeezy készletek leírására kényszerülnek, akkor az idei évet 700 millió eurós működési veszteséggel zárhatják, ami már egy egyéb 200 millió eurós egyszeri költséget is tartalmazna. Mindeközben a piaci szereplők 1 milliárd euró fölötti nyereséggel kalkuláltak. A társaság az év elején nevezett ki új vezérigazgatót, ilyenkor jellemző, hogy igyekszik tiszta lappal átvenni a céget és minden leírást még az elején megejteni, ezzel is mintegy áthárítva a felelősséget elődjére.

Csütörtökön a nap nagy részében a szerdai erősödés eredményeit őrizve maradt stabil a forint az euró ellenében. 385 alá is benézett a magyar deviza, de végül nem tudott tartósan ott maradni. Sőt, 388-nál zárt. Ma reggel tette közzé a KSH a januári fogyasztói árindex adatokat: 25,7%-os volt a drágulás mértéke az idei első hónapban, ami jelentősen meghaladja a konszenzust. Péntek reggel ezt követően eddig erősödést látunk.

A nemzetközi devizapiacokon tegnap a dollár gyengüléséről szólt a nap első fele, melyet kora délután a vártnál számottevőbb segélykérelem adatok is tápláltak. Ennek megfelelően 1,08-at közelítette az EURUSD kurzusa. A kereskedési időszak vége felé azonban korrekciót láthattunk, így ma is a korábbi napok átlaga, 1,074 körül ingadozik az árfolyam.

A WTI 78, a Brent pedig 84,2 dollár/hordó volt ma reggel az áprilisi leszállításra, míg az azonnali Ural árjegyzés 56 dollárt tett ki. A piaci szereplők elkezdtek aggódni a gazdasági növekedés és a Fed kamatemelései miatt, miután a héten a jegybankárok a magasabb kamatokról és az infláció mindenáron való leveréséről beszéltek. Jerome Powell szerint a befektetők alulbecsülik a kockázatot, és emiatt szükség van az emelési politika fenntartására. A kínai növekedés ettől függetlenül növelheti az árakat, bár a Goldman Sachs most csökkentette 98 dollárról 92 dollár/hordóra az idei WTI átlagár becslését.

Az arany 1.865 dollár/uncia volt ma reggel. A félelem erős az aranypiacon, hogy a Fed a vártnál magasabbra emeli irányadó kamatait, miután a héten Jerome Powell és több Fed jegybankár is kifejtette, hogy magasabb kamatokkal lehet csak megfogni az emelkedő inflációt. A magasabb hozamszint elriasztja a befektetőket a hozamot nem fizető aranytól. A 10 éves dollár irányadó hozam jelenleg 3,70%, ami enyhe emelkedést jelent az elmúlt napokhoz képest.