Megerősítették a márciusi kamatemelés mértékét Az új orosz szankciós csomag az eddig nyitva hagyott kiskapuk bezárására irányulhat majd. Eddig jellemzően Kazahsztánon, Törökországon és Örményországon...
Az új orosz szankciós csomag az eddig nyitva hagyott kiskapuk bezárására irányulhat majd. Eddig jellemzően Kazahsztánon, Törökországon és Örményországon keresztül kerülték ki a szankciókat. Egy új elképzelés viszont bűncselekménynek minősítené a szankciók megkerülését, így bezárva a kiskaput.
Olli Rehn finn és Madis Müller észt jegybankelnök is megerősítette, hogy márciusban 50 bázisponttal fog kamatot emelni az EKB. Christine Lagarde határozott csütörtöki nyilatkozatát követően ez már nem meglepő.
A vártnál sokkal erősebb munkaerőpiaci adatközlés tanakodásra késztette a befektetőket pénteken. A részvénypiac három napnyi emelkedés után szembesült azzal, hogy az általa „nagyon galamblelkűnek” vélt Jerome Powell sajtótájékoztató, és az abból levont következtetés, mely szerint a vártnál alacsonyabb lesz a Fed kamatpályája, kevésbé valószínű, mint gondolták. A 10 éves dollárhozam 3,4% alól egészen 3,52%-ig emelkedett, míg a kamatemelésre érzékenyebb 2 éves kötvényhozam 20 bázispontot nőtt 4,29%-ig. Végül az S&P 500 és a Nasdaq 100 esetében is a medvék nyertek, előbbi 1%-kal, utóbbi pedig 1,8%-kal lejjebb fejezte be a kereskedést.
Lisa Erickson, az US Bank Wealth Management elnök-helyettese szerint „ez egyértelműen a magas kamatszint hosszabb ideig történő fenntartását jelentheti” – utalva itt a továbbra is kirobbanó formában lévő munkaerőpiacra. Jeffrey Rosenberg, a Blackrock portfólió menedzsere Powell szavaira emlékeztetett, szerinte ugyanis abból csak a legpozitívabb részekre koncentráltak a befektetők.
A hírek szerint a japán kormány a fejlett félvezetőgyártó gépekre vonatkozó exportkorlátozások bevezetésére készül. A lépés része az Egyesült Államokkal kötött megállapodásnak, mely a kínai félvezetőipar fejlődésének korlátozására irányul. Az új intézkedéseket idén tavasszal vezethetik be.
A jen a dollárral szemben több mint három hete a leggyengébb szintre, 131,8-ig süllyedt, miután felmerült a hír, hogy Masayoshi Amamiya, a Bank of Japan jelenlegi alelnöke lesz Haruhiko Kuroda jegybankelnök utódja. A kormány ezt később cáfolta, mondván, hogy a döntés még nem született meg. Az elemzők arra számítanak, hogy kinevezése esetén Amamiya folytatná a jelenlegi ultralaza politikát.
Mínuszban voltak ma reggel a fő amerikai és európai határidős indexek is.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
