Az autópiac csipéhsége nem csillapodik, az elektromos átállás miatt egyre nagyobb igény mutatkozik a korszerű félvezetőkre. A szektort ellátó európai társaságok – és részvényeseik – termékeny évek elé néznek.
A csiphiány kezdete a koronavírussal kapcsolatos lezárásokkal van összefüggésben. A korlátozások miatt a vállalatok rövid idő alatt kénytelenek voltak átállni a távoli munkavégzésre, az iskolákban a digitális oktatásra. Hirtelen sokkal több telefonra, számítógépre és egyéb számítástechnikai eszközre lett szükség. A csipgyártók azonban nem voltak felkészülve a kereset megugrására, ami az ellátás akadozásához vezetett. A helyzetet másfelől a gyártók termelési nehézségei súlyosbították, őket a korlátozások mellett a nyersanyaghiány is hátráltatta.
A koronavírus visszaszorulása után az országok újranyitottak, az emberek pedig kiszabadultak otthonaikból. A számítástechnikai cikkek iránti kereslet megcsappant, a tavalyi év második felében már jóval kevesebb számítógépet és mobiltelefont vásároltak az emberek, mint az előző években.
Az elektronikai cikkek gyártói azonban ekkorra már tetemes készleteket halmoztak fel az integrált áramkörökből, ezért az új megrendelések visszaestek. A számítástechnikai eszközökhöz szükséges csipek gyártói, például az Intel vagy a Samsung, az aktuális gyorsjelentési szezonban már csökkenő bevételről és a korábbi negyedéveknél jóval szerényebb nyereségről adtak számot.
A korlátozások feloldása után az addig szenvedő iparágak, például az autóipar éledezni kezdett, az új járműrendelések száma növekedésnek indult. Talán elsőre nem nyilvánvaló, de egy mai autó esetében nagy szerepük van a csipeknek, egy átlagos járműben több mint ezer mikrocsip található, az elektromos autók esetén pedig ez a szám akár ennek 2-3-szorosa is lehet.
A félvezetőgyártók nem voltak képesek a kapacitásukat kellőképpen növelni, hogy elegendő csip álljon rendelkezésre, ezért tavaly a legtöbb autógyártó az ellátási problémák miatt kénytelen volt visszafogni a gyártását.
Márpedig az elektromos autók egyre gyorsabban terjednek, és a következő években ez csak fokozódni fog. A félvezetőgyártók persze igyekeznek új beruházásokkal növelni a kapacitást, de ezek az erőfeszítések nem azonnal hoznak eredményt. Ezért idén még fennállhat a csiphiány az autóiparban, és várhatóan a következő években is jó üzlet lehet ilyeneket gyártani. Az autóipart kiszolgáló csipgyártó vállalatok profitálhatnak ebből.
Infineon
A német vállalat Európa legnagyobb félvezetőgyártója, globálisan pedig a legnagyobb részesedéssel rendelkezik az autóipari csipek piacán. A vállalat földrajzilag is jó pozícióban van ahhoz, hogy profitáljon a hagyományosan erős német autóipar fellendüléséből.
Az Infineon csipjeit használja például a Volkswagen és a Stellantis, valamint a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a kínai BYD és az Xpeng is. A vállalat folyamatosan bővíti a gyártási kapacitását, tavaly több milliárd euró értékű beruházást hajtott végre Malajziában és Ausztriában a csipgyártás felpörgetése érdekében.
A vállalat tavaly szeptemberben zárult 2022-es pénzügyi évében a bevételek 45 százaléka, 6,5 milliárd dollár származott az autóipari csipekből, ami közel 35 százalékos növekedés az előző évhez képest.
NXP Semiconductors
Az NXP egy amerikai tőzsdére is bevezetett holland félvezetőgyártó cég, az autóipari csipek egyik legnagyobb globális beszállítója. A vállalat hétfőn tette közzé gyorsjelentését, amelyből kiderült, hogy az autóipar számára gyártott termékeik eladásából származó bevétel a negyedik negyedévben 30 százalékkal, a teljes évet tekintve pedig 40 százalékkal nőtt az előző évvel összevetve, és a vállalat 13,2 milliárd eurós összbevételének több mint felét tette ki.
Felszálló ágba kerültek az európai csipgyártó társaságok részvényei
STMicroelectronics
A svájci székhelyű gyártó leginkább onnan lehet ismerős, hogy többek között a Teslának is szállítanak be fejlett mikrocsipeket. Elon Musk a tavaly legyártott 1,3 millió elektromos autó után idén 1,8 milliós célt tűzött ki, ami azt jelenti, hogy a Tesla félvezetőigénye is megnő, ami várhatóan kedvezően hat majd az STMicroelectronics bevételeire is.
A cikk első alkalommal 2022. február 1-én jelent meg a Világgazdaság oldalán.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében.
