Palimadár!

Ha egyszerű vásárló vagyok, továbbra is csak kapkodom a fejem! Pedig már sok országban megindult az infláció csökkenése, de ennek a magyar boltokban eddig semmi jele. A legutóbbi ilyen meglepetés egy adott pékáru, a zsemle meglepő, év eleji 20 százalék körüli áremelkedése volt egy adott kiskereskedelmi láncnál. Ezzel már nagyjából háromszorosára emelkedett ezen zsemle ára az elmúlt két év alatt. Hozzáteszem, hogy ez egy elég ’alap’ zsemle, semmi különlegesség, sem sajt, sem egyéb cicoma nincs rajta. Miközben ezt látom, hallom, hogy a búzatermelők sikítanak, hogy nem tudják eladni a búzát! Ugyanis bejött az országba rengeteg ukrán búza, ami nem ment tovább, s így a termék ára az ősz eleji 150.000 Ft per tonnáról 110.000 környékére esett. Ez az ár különben még mindig majdnem 60 százalékkal magasabb, mint a két évvel ezelőtti. S azt is értjük, hogy a műtrágya ára nagyot emelkedett időközben, de ez sem indokolta a korábbi duplázódó árat, sőt inkább csak egy 100.000 Ft alattit, legalábbis a saját számítások alapján. Igaz tavaly aszály volt, ami csökkentette a termésátlagokat, így a fajlagos költségek növekedtek. Szóval értjük a problémát. Azt is értjük, hogy az energia ára átmenetileg 20-30-szoros is volt, de a zsemle előállításában ez (otthon készített tészta alapján számított) kb. 7 Ft, elektromos sütővel és 75 Ft/kWh áramárral számítva. Mindeközben a búza ára egy termékben (50g) 5-7,5 Ft (100.000 – 150.000 Ft/tonna búzaárral számítva). A maradék mintegy 60 Ft minden egyéb (őrlés, őrlési veszteség, szállítás, munkadíjak, haszon, ÁFA, stb.) Egy szó, mint száz: mindezt végiggondolva, mint átlagos fogyasztó, palimadárnak érzem magam, a csökkenő búza és csökkenő földgáz- és áramárak mellett. (Nyilván mindegyiknek van egy időben elhúzódó hatása, míg megjelenik a termékárakban.) Mint elemző azt gondolom, hogy árcsökkenésnek kéne jönnie, habár, mint elemző azt is tudom, hogy az árak nehezen mennek lefelé, de már az is jó, ha megáll az emelkedés. Szóval nagyon erős a gyanúm, hogy az inflációs fordulat itt kopogtat az ajtón, annak ellenére is, hogy csak kapkodom a fejem a boltban, amikor (egyre ritkábban) elmegyek vásárolni!

Hazai téma, ma estére: a Fitch figyelése. Ugyanis ma este dönt a hitelminősítésről, s a kilátás stabilról negatívra változtatása is benne van a pakliban, annak betudhatóan, hogy húzódik az EU kéréseinek teljesítése, s így toldóik a pénzek kifizetése is, illetve a teljes felfüggesztés kockázata is növekedett.

A tegnapi esést követően ma délelőtt enyhe emelkedést mutat a DAX, a BUX meg inkább oldalazik.

A FTSE100 1,1%-ot, a DAX 1,7%-ot, az Euro SToxx50 pedig 1,9%-ot esett tegnap. Minden szektor csökkent, a leggyengébben az IT teljesített, míg az alapvető fogyasztási cikkek szektora és a közművek kisebb eséssel megúszták.

Amerikában a Dow és az S&P500 is 0,8%-ot, a Nasdaq pedig 1%-ot csökkent. Néhány szektor, például az energia emelkedett, de a szektorok többsége csökkent, a legnagyobb esést az ipar szenvedte el.

A kínai holdújévet megelőzően emelkednek az ázsiai részvényindexek: a CSI300 0,5%-ot, a Nikkei 0,6%-ot, a Hang Seng pedig 1,3%-ot.

A Netflix részvényei több, mint 7%-kal emelkedtek tegnap, miután a vállalat a vártnál jobb előfizetői számokat közölt a tőzsdezárás után közzétett negyedik negyedéves gyorsjelentésében. A streaming szolgáltatás 7,66 millió előfizetővel bővült az elmúlt negyedévben, ami felülmúlta a 4,5 milliós előzetes becslést, mivel az új, reklámokat is tartalmazó csomag több előfizetőt vonzott. A vállalat bevétele a várakozásokkal összhangban 7,85 milliárd dollár lett, ami csak 1,9%-os növekedést jelent éves összevetésben. A részvényenkénti nyereség 12 cent volt, ami jókora visszaesés az egy évvel ezelőtti 1,33 dollárhoz képest, és elmarad az 58 centes várakozástól is. Az előző negyedév tehát csalódást keltett, de az idei év első három hónapja már erősebb lehet. A vezetőség 8,17 milliárd dollár bevételre és 2,82-2,99 dollár közötti egy részvényre jutó nyereségre számít.

Az UniCredit vezérigazgatójának davosi nyilatkozata alapján a tavalyinál nagyobb juttatásra számíthatnak a bank részvényesei. Az UniCredit tavaly összesen 3,8 milliárd eurót juttatott vissza a részvényeseknek, ebből 1,2 milliárd euró volt osztalék, 2,6 milliárd euró pedig részvényvisszavásárlás. Összehasonlításképpen, az UniCredit piaci kapitalizációja jelenleg 28,3 milliárd euró, vagyis legalább 13% lesz a részvényesi kifizetés.

Csütörtökön szűk sávban mozgott az EURHUF kurzusa, végül minimális erősödéssel zárt a magyar deviza az euró ellenében. Ma reggel 394-nél jár az árfolyam. Este a Fitch hitelminősítő mond ítéletet hazánkról: a kilátások stabilról negatívra történő rontása benne van a pakliban.

A nemzetközi devizapiacokon tegnap a vártnál jobb amerikai segélykérelem adatok a dollár erősödését vonták maguk után, majd Lagarde elnökasszony szavait követően már az európai devizának állt a zászló. Az EURUSD kurzusa 1,085 körül zárt és a mai délelőtt is e szint körül ingadozik egyelőre. Ebben a vártnál némileg magasabb német termelői árak is közrejátszanak.

A WTI 81,6, a Brent 87 dollár volt ma reggel a márciusi szállításra, míg az Ural azonnali ára 57,5 dollár/hordó volt Európában. A piac főleg a kínai gazdasági nyitás és az orosz olajtermelés csökkenése miatt kialakult spekuláció következtében emelkedett. Az olajpiacon a nagy bankok között egyébként jelentős véleménykülönbség van a rövid távú áralakulással kapcsolatban. A Goldman Sachs vagy éppen az Energy Aspects nevű elemzőház nagyon optimista, szerintük az idén jelentős áremelkedés lesz a kőolaj piacán, míg a JP Morgan szerint nem feltétlenül érjük el a 100 dolláros szintet. Jelenleg az olajpiac megfelelően ellátott, a becslések szerint a kínálat napi 1 millió hordóval haladja meg a keresletet. Ez azonban az év közepén változhat. A piacot elsősorban az érdekli, hogy ez az évközi keresletnövekedés milyen mértékű lesz, és Oroszország mennyire lesz kénytelen lecsökkenteni olajtermelését a nyugati szankciók miatt.

Az arany 1.935 dollár volt ma reggel unciánként. Az emelkedés hátterében a tegnapi kedvezőtlen makrogazdasági hírek állnak, melyek megerősítették, hogy a fejlett világ egy része recesszió felé halad. Az ipari termelés már hónapok óta csökken az Egyesült Államokban, miközben a munkaerőpiac relatíve feszes maradt. Az európai jegybank, az EKB egyelőre óvatosan emeli kamatait, miközben az USA-ban a jegybankárok sokkal szigorúbb politikát követnek. A befektetők szerint a gyengülés, különösen ha magas inflációval párosul, nagymértékben segítheti az aranyat, mivel az alternatív befektetések hozama alacsony marad.