Meglepetés

Decemberben a várt 25,8 százalékkal szemben „csak” 24,5 százalékkal emelkedtek az árak év per év összehasonlításban. Abban nem volt meglepetés, hogy az élelmiszerárak tovább száguldottak, s a novemberi 43,8 százalék után, decembereben 44,8 százalékra gyorsult az áremelkedés üteme. Ahogy abban sem, hogy az üzemanyag árak az árstop eltörlését követően havi szinten 24,4, éves szinten pedig 27 százalékkal drágultak. Viszont az meglepetés, hogy a háztartási energia ára 6, míg a vezetékes gáz ára 11,8 százalékkal csökkent havi alapon, amit az magyaráz, hogy a KSH módszertana szerint a jó időjárás miatt kevesebben csúszhattak át a magasabb fogyasztás kategóriába. Ugyanakkor csak csendben tesszük hozzá, hogy a decemberi gázszámlákban ez nem volt látható azok számára, akik éves általány szerint számolnak el. A maginfláció tovább gyorsult, a novemberi 24 százalékot követően 24,8 százalékra. Mindenesetre közel lehet a fordulat, s továbbra is azt gondoljuk, hogy az elkövetkező hónapokban, talán már januárban megtapasztalhatjuk a csúcsot, s azután lassú csökkenés (hosszabb tetőzés) jöhet, amit az év második felében követhet egy gyorsabb lassulás az árak növekedésében.

Szóval picit örülünk, de a fentiek tükrében valójában még nem lehet fordulatról beszélni, hiszen „csak” egy technikai tényezőnek (na meg a jó időnek) köszönhetően láthatunk kisebb emelkedést az inflációban. A trend egyelőre a korábban vártnak megfelelően folytatódik.

Ennek megfelelően nem látunk kirobbanó örömöt a részvénypiacon. A BUX a nemzetközi pozitív hangulatnak megfelelő mértékben emelkedik délelőtt, egy kicsit jobban, mint a DAX.

Az Euro Stoxx50 és a DAX index is 0,7%-ot emelkedett, a FTSE100 pedig 0,9%-kal zárt magasabban. Az egészségügyi szektort leszámítva minden szektor emelkedett és tegnap is az ingatlan szektor vezette az emelkedést.

A várakozásoknak megfelelő mértékékben csökkenő infláció az amerikai részvénypiacokon is vonzotta a vevőket. Az S&P500 0,3%-ot, a Dow és a Nasdaq 0,6%-ot emelkedett. A szektorok többsége emelkedett, felülteljesítő az energetikai szektor volt.

A japán Nikkei 1,3%-ot csökkent ma reggel, viszont a Hang Seng 0,8%-ot, a CSI300 pedig 1,4%-ot emelkedett.

A Google és az Nvidia is kétségét fejezte ki az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnál (FTC) a Microsoft-Activision felvásárlás kapcsán. A két cég ezzel csatlakozott a Sony-hoz, akik azzal fordultak a bizottsághoz, hogy a lépéssel csorbulhat a videojátékgyártó legnépszerűbb játékaihoz való hozzáférés, és a Microsoft túl nagy részt hasíthat ki a videójátékpiacból, ezzel rontva a versenyt. A Microsoft gyártja a két legnépszerűbb konzol platform közül az Xbox szériáit, míg a Sony a PlayStation-t.

2022-ben 7%-kal 8,3 millió darabra estek a Volkswagen csoport autóeladásai. Ez 11 éves mélypontot jelent. A visszaesés a termelési nehézségekkel, többek közt a továbbra is fennálló chip hiánnyal magyarázható. A termelési oldal szűk keresztmetszetét mutatja az is, hogy a Volkswagen csak Nyugat-Európában 1,8 millió autós nyitott rendelésállománnyal rendelkezik.

Az Alibaba és a Tencent árfolyama is esni kezdett tegnap, miután arról érkeztek hírek, hogy a kínai hatóságok úgynevezett "aranyrészvények" formájában 1%-os részesedést kívánnak szerezni az ország két legnagyobb internetes vállalatában. Az aranyrészvény lehetővé teszi a kínai vezetés számára, hogy beleszóljon a vezetők kinevezésébe, vagy befolyásolhassa és megvétózhassa a fontos vállalati döntéseket.

Tegnap enyhén erősödött a forint az euróval szemben. A nyitó 398,2-ről zárásra összességében 397,2-re csökkent az EURHUF devizapár. A ma reggel közölt inflációs adatok után irány keresésbe fogott az árfolyam. A vártnál alacsonyabb adat erősítheti a kamatcsökkentési várakozásokat, ugyanakkor szerintünk a jegybank óvatos lesz, és megvárja az inflációs fordulatot, ami szerintünk februárról márciusra következhet be. Ma is 18%-os kamat mellett hirdette meg egynapos betéti tenderét az MNB, október közepe óta extra magas szinten áll az alapkamat. Mindenesestre a piac kamatcsökkentési várakozásai az elmúlt napokban sokat erősödtek.

A nemzetközi devizapiacokon – zömmel az az USA-beli inflációs adatok hatására – tovább emelkedett tegnap az EURUSD kurzusa. Az 1,0853-as záróérték tavaly tavasz óta nem látott szint. Alapvetően továbbra is a két térség jegybankjának kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások vannak a középpontban a piacon. A Fed-től várt lassítás a kamatemelések ütemében tartósan is támaszthatja a közös európai devizát.

A WTI 78,9, a Brent pedig 84,2 dolláron forgott a márciusi lejáratra, míg az Ural azonnali jegyzésára 55,9 dollár/hordó volt ma reggel. Az árakat a kínai nyitás miatti optimizmus hajtotta fel: a Bloomberg iparági konszenzus becslése szerint a második negyedévben 800 ezer hordóval nő a kőolaj iránti globális igény naponta a kínai gazdaság beindulása miatt. A Nemzetközi Energiaügynökség, IEA becslése szerint 2023-ban napi 1,7 millió hordóval nőhet a kereslet. Az idei év másik fő kérdése az OPEC+ politikája lesz, illetve, hogy mennyivel csökken az orosz kínálat a szankciók miatt. Egyelőre nő az optimizmus a befektetők körében, hogy hónapokon belül háromszámjegyű lesz a kőolajár.

Az arany 1.902 dollár volt ma reggel, miután tegnap az USA decemberi fogyasztói inflációs adata 6,5%-os év/év alapú árromlást mutatott, ami megfelelt a várakozásoknak. A havi adat 0,1%-kal csökkent, ami sorrendben már a harmadik havi áresés, vagyis láthatólag az USA fogyasztói inflációja tavaly elérte a csúcsát. Ez a befektetők véleménye szerint a Fed-et a kamatemelések mérséklésére ösztönözheti. Az USA jegybankja a várakozások szerint 5% közelébe emelheti jövő év közepén az irányadó hitelezési kamatát, de a spekulánsok egyre kisebb tetőt várnak, ami kedvező az arany árára nézve.