A kisebb kamatemelés nagyobb rugalmasságot adhatna a Fed-nek Susan Collins, a bostoni Fed elnöke kisebb mértékű (25 bázispontos) alapkamatemelést támogat, ugyanis az szerinte több rugalmasságot biztosít a döntéshozók...
Susan Collins, a bostoni Fed elnöke kisebb mértékű (25 bázispontos) alapkamatemelést támogat, ugyanis az szerinte több rugalmasságot biztosít a döntéshozók számára a jövőben. A tisztviselő szerint, aki egyébként nem szavaz idén a Monetáris Tanács gyűlésein, egyértelműen 25 vagy 50 bázispontos emelésnek kell jönnie február elsején, amelyet alapvetően a makrogazdasági adatok befolyásolhatnak. A mérsékeltebb emelés melletti érvként a rugalmasságon kívül a könnyebb reflexiót is lényegesnek tartja Collins, szerinte nehéz felmérni, hogy a Fed eddigi monetáris döntései pontosan hogyan befolyásolták a gazdaságot. A kamatemelések csúcsát ő is 5% fölé várja, így három darab 25 bázispontos szigorítást szorgalmaz a februári, a márciusi, és a májusi ülésen.
Tegnap a héja hangvételű Fed-üzenet ellenére jól teljesített a részvénypiac, a befektetők arra fogadnak, hogy Európához hasonlóan az amerikai inflációs mérésben is a várt alatt fog alakulni az árak növekedési üteme. A várakozások szerint a ma piacnyitás előtt megjelenő adat a fogyasztói árindex 6,5%-ra történő csökkenését fogja mutatni a novemberi 7,1%-os ütemről, havi alapon 0,1%-ot zsugorodva, míg a maginfláció 5,7% lesz a korábbi, kereken 6% után.
Újabb közös európai uniós hitelfelvételt szorgalmaz Olaf Scholz német kancellár. A program célja a zöld technológiák nagyobb arányú fejlesztése, az EU ezzel állítana versenyt az USA hasonló programjának. A közös hitelfelvétel hírére az olasz államkötvények felára csökkent, hiszen a periféria országok számára a legnagyobb a közös hitelfelvétel kamatelőnye.
Amíg a maginflációban nem látszik fordulat, addig Robert Holzmann osztrák jegybankár szerint az EKB monetáris politikájában sem várható változás. Bár az inflációban már megérkezhetett a fordulat, de a maginfláció még decemberben is tovább emelkedett, ezért nem elégedett az eddigi eredményekkel a jegybankár.
Kína éves inflációs rátája decemberben a piaci konszenzussal összhangban 1,8%-ra emelkedett a novemberi nyolchavi 1,6%-os mélypontról. A legutóbbi eredmény nagyrészt az élelmiszerárak gyorsabb emelkedését tükrözte, a nem élelmiszer jellegű infláció nem változott. A 2022-es év egészét tekintve 2,% volt az infláció, tehát a kormány 3% körüli célja alatt maradt.
A hírek szerint a japán jegybank a jövő heti ülésén felülvizsgálja az ultralaza monetáris politika mellékhatásait, és változás jöhet a kötvényvásárlások terén is.
Japán folyó fizetési mérlegének egyenlege novemberben 1.800 milliárd jen (13,7 milliárd dollár) volt, tehát ismét többlet mutatkozott.
Az amerikai határidős indexek mínuszban, az európaiak pluszban voltak ma reggel.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
