Szigorú maradt a Fed kommunikációja

A várakozásoknak megfelelően visszavett az eddigi 75 bázispontos emelések üteméből a Fed és 0,5 százalékponttal a 4,25-4,5%-os sávba emelte az amerikai alapkamatot. Ennek ellenére Jerome Powell jegybankelnök szavai szigorúak voltak, mint ahogyan a döntéshozók dot-plotja is a piac által vártnál magasabb alapkamatot vetít előre.

Powell elmondta, hogy a Fed inflációellenes lépéseinek még közel sincs vége, és nyitva hagyta a februári kamatdöntő ülésen esedékes emelés mértékének ajtaját is. „A Monetáris Tanács egészen addig nem fog kamatvágáson gondolkodni, amíg nem látják egyértelműen, hogy az infláció stabilan a kitűzött 2%-os cél felé tart, amihez még egy ideig restriktív monetáris politikára lesz szükség” – mondta Powell. A jegybankárok dot-plot-ja alapján 2023 végére kb. 70 bázisponttal magasabbra várják az alapkamatot (5,1%-ra), azaz nagyobb esélyt látnak a 75 bázispontos emelésre jövőre, mint az 50-re és nem prognosztizálnak enyhítést a monetáris politikában. Az először 2024-ben következhet be, amikor a tisztviselők szerint év végére valahol 4% felett lehet a kamatszint.

A piac egyelőre nem hiszi el, hogy a Fed olyan szigorú lesz, mint ahogyan azt állítja. Ugyan a részvénypiac esett valamelyest a Fed sajtótájékoztatója után, a kötvényhozamok és a határidős piaci árazás az átmeneti emelkedés után szinte ugyanoda tért vissza, ahol a kamatdöntés előtt volt. A 10 éves dollárhozam 3,50%-ról egy bázispontot csökkent ma reggelre, míg a kamatszintre érzékenyebb kétéves hozam 4,22%-ról egy bázispontot nőtt. A határidős kamatokból számított piaci várakozás szerint kb. 80% esély van a 25 bázispontos szigorításra februárban (20% eséllyel az 50 bázispontos emelést árazzák), míg a kamatcsúcs 4,87%-nál lehet, a jelenleginél kb. 53 bázisponttal magasabban, ami várhatóan a márciusi ülésen állhat be. Ez a várakozás szinte semennyivel sem tér el a kamatdöntés előtti állapottól.

Az EKB a mai kamatdöntő ülésen várhatóan lassít az eddigi kamatemelési ütemen, és a Fed-hez hasonlóan 50 bázisponttal, 2%-ra emelheti meg a kamatot. Az EKB új növekedési és inflációs előrejelzést is közzétesz ma, és várhatóan bejelenti a mérlegszűkítés (QT) kereteit is. Ezzel kapcsolatban viszonylag nagy a piaci bizonytalanság, a többség havi 10-30 milliárd euró közötti mérlegszűkítést vár márciustól kezdve.

Szintén 50 bázispontos kamatemelés várható ma a brit és a svájci jegybanktól is. Kamatdöntő ülést tart ma a norvég jegybank, ám a sorból kilógva itt csak 25 bázispontos kamatemelés várható.

A német Ifo gazdaságkutató intézet friss prognózisában javította a német gazdaság kilátásait. Míg ősszel még 0,3%-os GDP visszaesést várt a jövő évre, ezúttal már csak 0,1%-os visszaesést várnak. Előrejelzésük szerint az első két negyedévben lehet majd visszaesést tapasztalni, az év második felében viszont már lendületes növekedés várható.

A vártnál jóval nagyobb mértékben esett vissza novemberben az ipari termelés Kínában. Az októberi 5,0%-os bővülés után novemberben mind össze 2,2%-kal tudott nőni a mérés éves alapon, ami elmaradt a várt 3,5%-tól is. Ez volt május óta a leggyengébb adat, elsősorban a koronavírus újabb fellángolása és az ingatlanszektor visszaesése miatt.

Az októberi 0,5%-os csökkenés után 5,9%-kal zsugorodott éves összehasonlításban a kínai kiskereskedelmi forgalom novemberben, amely a várt 4%-os csökkenést is meghaladta. Elmondható, hogy a kiskereskedelmi forgalomra is a koronavírus fertőzések felfutása volt negatív hatással.

Éves szinten 20%-kal 8.838 milliárd jenre (kb. 65 milliárd USD) nőtt a japán export volumen novemberben, a növekedési ütem ezzel harmadik hónapja csökken. Az importforgalom 30,3%-kal nőtt a 12 hónappal ezelőttihez képest, amely április óta a legkisebb növekedési ütemnek felel meg. A volumen ezzel 10.865 milliárd jenre nőtt (kb. 80 milliárd USD). A külkereskedelmi deficit így mérsékelt csökkenést mutatott az októberi 2.166 milliárd jenről 2.027 milliárd jenre (kb. 15 milliárd USD), míg egy évvel ezelőtt 974 milliárd jen volt a deficit.

Negatív hangulat uralkodott ma reggel a fő amerikai és európai határidős tőzsdéken.

A Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgatóval szoros kapcsolatban álló Sertorius alap 3,8 millió OTP és 2,1 millió MOL részvényt transzferált át 9.980 illetve 2.580 forintos áron a szintén Csányi Sándor érdekkörébe tartozó Bonitas 2002 Zrt-nek. Nincs valódi tulajdonos változás, így a hír nincs hatással a részvényekre.

Jellinek Dániel, a Waberer’s fő tulajdonosa arról tájékoztatta a céget, hogy közvetett részesedése 28,88%-ra csökkent. A bejelentés meglepő. Egyelőre nem tudni, mi áll a részesedés csökkenés hátterében. Jellinek Dániel korábban 31%-os részesedést birtokolt közvetetten.