A FED és az EKB is tovább emelheti a kamatot, a kérdés csak az, hogy milyen mértékben
A lassuló, de még így is 7 százalék feletti amerikai infláció mellett a FED vélhetően tovább emeli majd az alapkamatát, a kérdés, hogy milyen mértékben. Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője azt mondta, hogy valószínű a korábbi 75 bázispontos ütem mérséklése, és az 50 bázispontos kamatemelés. Az infláció magas, a FED pedig vélhetően nem akar abba a hibába esni, hogy túl korán leáll a monetáris szigorítással. Az Európai Központi Bank, ha lehet, még nehezebb helyzetben van az energiaárak miatt, valószínűleg az európai jegybanknál is 50 bázispontos kamatemelés lesz. Az Erste stratégája a Trend FM Reggeli Monitor című adásában már arról beszélt, hogy a 2023-as inflációs és gazdasági növekedési kilátásokat leginkább az energiaárak határozzák majd meg, kiemelten a földgáz.
Utoljára az 1980-as években volt példa hasonló gyors ütemű monetáris szigorításra, amelyre a több mint 40 éve nem látott infláció megfékezése miatt volt szükség az Egyesült Államokban. „Az elemzői várakozások alapján a jegybankárok az előző négy, 75 bázispontos szigorítás után szerdán 50 bázisponttal, a 4,25 – 4,50 százalék közötti sávba emelhetik az irányadó kamatlábat” – nyilatkozta a Reggeli Monitor adásában Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Már a második egymást követő hónapban okozott meglepetést az infláció, ami novemberben 7,3 százalék volt. A mai kamatdöntő ülésen várható emelés nem jelenti majd azt, hogy véget ért a monetáris szigorítási ciklus. „A FED elnök továbbra sem jelzi majd a kamatemelési ciklus végét, nagyon valószínű, hogy jövő év januárjában-februárjában lesz egy újabb 50 bázispontos szigorítás. Igazából az a nagy kérdés, hogy ezután mi történik, megáll-e az amerikai szigorítás 5 százalék alatti kamattal, vagy tavasszal tovább szigorítanak” – elemezte a helyzetet Nyeste Orsolya. Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint maradt a recessziós kockázat az Egyesült Államokban. 1 százalék alatti növekedés várható a tengerentúlon.
Az Európai Központi Bank a FED-del szemben jóval nehezebb helyzetben van. Ennek ellenére az európai jegybank is folytathatja a szigorítást, újabb 50 vagy 75 bázisponttal szigoríthat az EKB is a kamaton. Valószínűbb az 50 bázispontos emelés. „Nemrég elindították a TLTRO-hitelek visszafizetési lehetőségét a kereskedelmi bankok részére, ez is egyfajta monetáris szigorításnak felel meg” – részletezte az EKB dilemmáit Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, aki szerint Európát erőteljesebben sújtja az energiaválság, emiatt itt nagyobb a gazdasági visszaesés kockázata. Az esetleges európai recesszió mélyebb is lehet, mint az amerikai. Az EKB-nál 2,5-3 százalék közötti szinten állhat meg a szigorítási ciklus 2023 első felében.
Miró József, az Erste Befektetési Zrt. stratégája már arról beszélt a Reggeli Monitorban, hogy mind a magyar, mind a régiós növekedési esélyeket alapvetően befolyásolja majd a földgáz árának alakulása, illetve piaci elérhetősége. „Egyelőre nem számíthatunk arra, hogy a földgáz ára jelentősen csökken jövőre, sőt, akár az is előfordulhat, hogy újra jelentősen emelkedik 2023-ban” – vázolta a helyzet kétarcúságát Miró József. Az Erste Befektetési Zrt. stratégája szerint az EU szükségletének csak 1/15-ét szállíthatja majd Oroszország földgázból. Ezért az Európai Unió döntő része számára kulcsfontosságú lesz az, hogy valóban elérhető és kifizethető legyen az LNG-földgáz ára. Ez egy igen versengő piac lesz, de a jó hír, hogy Európa-szerte egyre több cseppfolyósított földgáz-átalakító terminált alakítanak ki az Európai Unióban. Nem 350 euró lesz a földgáz ára a holland tőzsdén, de tartósan magas maradhat.
A beszélgetésben még szó volt arról, hogy:
- Mennyire pöröghet fel a FED monetáris szűkítése az állampapírok eladása terén?
- Az EKB meddig kezelheti állampapír-vásárlással az euróövezeti helyzetet, és mikortól léphet, a FED-hez hasonlóan, ezen a téren is a monetáris szűkítés útjára?
- Az LNG-földgáz megoldást jelenthet-e Európa földgázbeszerzési problémáira?
Az Erste vezető makrogazdasági elemzőjével, Nyeste Orsolyával, és az Erste Befektetési Zrt. stratégájával, Miró Józseffel Nagy Károly beszélgetett.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
