Áttörés!?

Tegnap este az EU nagykövetek ülésén megszületett a nagy egyezség. Magyarország támogatja mind az Ukrajnának szóló 18 milliárd eurós hitelfelvételt, mind a 15 százalékos minimális adókulcsot. Utóbbit úgy, hogy a 9 százalékos társasági adó mellett figyelembe veendő a helyi iparűzési adó is (maximum 2 százalék a módosított árbevételen, kvázi az üzemi eredményen, s nem a profiton). Így különben egy élőmunka alapú, terméket minimálisan felhasználó cég esetében 33 százalékos adó előtti eredmény marzstól lefelé már 15 százalékos, vagy a fölötti együttes effektív adót jelent! Cserébe az Európa Tanács csütörtöki ülésen az állam- és kormányfők jóváhagyhatják az RRF helyreállítási alap programot, így az 5,8 milliárd eurós program esetében elkerülhetjük a megállapodás hiányában bekövetkező 4,1 milliárd eurós pénzvesztést. Ráadásul a korábban javasolt 65 százalékos pénzmegvonással szemben már csak 55 százalék lenne a veszteség a három érintett kohéziós alap esetében, azaz 7,5 milliárd euró helyett 6,25 milliárd, ha az Európai Bizottság nem fogadná el a megmaradt kritizált 11+10 pontot. Így a pozícióink elméletileg 5,35 milliárd euróval javult egy éjszaka alatt. Persze még kell az Európa Tanács jóváhagyása, ami papírformának tűnik. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy számos jogalkotási pont van még, ahol előrelépéseket kell tennünk az elkövetkező hónapokban, hogy aztán az uniós támogatások újra teljes mértékben áramolhassanak az országba, várhatóan március-június környékétől kezdve.

Tudományos szenzáció tartja lázban a világot. A hírek szerint az Egyesült Államokban, a kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratory-ban tudományos áttörést sikerült elérni a fúziós energia előállítása területén. Lézerrel hoztak létre plazmát, ami 2,5 MJ energiát adott le, míg 2,1 MJ energiát fogyasztott. Ennek kapcsán az amerikai energia minisztérium ma sajtókonferenciát fog tartani. Közben angol professzorok felhívták a figyelmet arra, hogy azért vannak még kérdéses pontok az eredmény körül, habár tényleg jelentős áttörésnek tűnik. Az egyik ilyen, hogy ahhoz, hogy ebből egy fúziós erőmű legyen, másodpercenkénmt kellene tízszer végrehajtani azt a műveletet, amit most a laborban naponta egyszer tudnak megcsinálni. A másik probléma, hogy a lézer által használt energiát nem igazán számították be a kísérletbe, amivel kapcsolatban a kísérletben részt vevő tudósok azzal védekeznek, hogy ez nem egy lézer hatékonysági teszt, hanem a fúzióra fókuszáló tudományos kísérlet volt. Még valami. Mindenki hozzáteszi, ha igaz az, amit mondanak. Erről az jut eszünkbe, hogy a BME Atomfizika Tanszékén volt annak idején, sok-sok évvel ezelőtt egy CVD (Chemical Vapour Deposition) plazmából kristályt növesztő készülék. Akkor, 25-30 évvel ezelőtt kb. 10 ilyen gép volt a világon, s abból talán három tudott tényleg plazmából gyémántot növeszteni, a többi nem igazán működött, de a technológia ma már ipari szinten alkalmazott. Szóval most van egy kísérletünk, aminek publikálni fogják a részleteit. Ezután számos fizikus ráugrik, s elkészítenek még néhány hasonló készüléket, s ellenőrzik a kísérleti eredményeket is. Ugyanis a reprodukálhatóság – nem kell magyaráznunk – fontos kritérium. Aztán pedig elkezdődhet az ipari alkalmazhatóság felé való fejlesztés. S ha minden jó megy, akkor 10-20 év múlva talán el is indulhatnak az első fúziós reaktorok. Vagyis ez tényleg egy nagy áttörés lehet, de nem ez fogja megoldani a jelenlegi energia gondjainkat. Viszont a jövőben egy ház éves fűtését megoldhatjuk majd néhány gramm hidrogénnel (deutérium, trícium keverékkel).

Mindet egybevetve ezek jó hírek, s az első pozitív hatással van a magyar eszközökre, aminek nem csak az EURHUF árfolyamban, hanem a részvénypiacon is láthatónak kellene lennie a mai napon.

Az európai részvényindexek 0,4-0,5%-ot csökkentek a tegnapi kereskedésben. Az energiaszektort leszámítva minden szektor csökkent. Leggyengébben ez ingatlan és a nyersanyagszektor szerepelt.

Az amerikai részvényindexek nagyot ugrottak tegnap. A befektetők már a mai inflációs adatra pozícionálják magukat. A Nasdaq 1,3%-ot, az S&P1,4%-ot, a Dow pedig 1,6%-ot emelkedett. Minden szektor pluszban zárt, leginkább az energiaszektor emelkedett.

Az ázsiai részvények vegyesen teljesítenek ma reggel. A CSI300 0,2%-ot csökkent, míg a Nikkei 0,4%-ot, a Hang Seng pedig 0,8%-ot emelkedett.

Az Oracle tegnap tette közzé aktuális pénzügyi évének második negyedévére vonatkozó gyorsjelentését. A bevétel 12,3 milliárd dollár lett a várt 12 milliárd helyett, ez 18%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A 1,21 dolláros részvényenkénti nyereség 3 centtel szintén felülmúlta a Bloomberg-konszenzust.

Hétfőn is gyengüléssel nyitott a magyar deviza, de aztán visszafordult. Reggel még 420 felett is járt a kurzus az euróval szemben, ez után azonban meredek erősödés következett. A késő esti órákban megegyezésre jutott az EU-val a magyar fél, már csak formális jóváhagyásra várnak a magyar ügyek, ami fontos mozzanat a forint szempontjából. Ma reggelre ez több mint két százalékos felértékelődést jelent a tegnapi csúcshoz képest.

A nemzetközi devizapiacokon hétfőn ismét 1,05 felett nyitott az EURUSD kurzusa és bő fél százalékos gyengülést mutatott az amerikai deviza, majd visszakorrigált. Ma reggel 1,055 körül jár a jegyzés. Ma a német ZEW konjunktúra-index és a tengerentúli inflációs adat lehet a folyamatok mozgatórugója.

A WTI 74,3, a Brent 78,9 dollár/hordó volt ma reggel a februári leszállításra, míg az Ural azonnali árjegyzése 54,8 dollár/hordót tett ki. A piac kezd optimistává válni a kínai covid szabályok enyhítése kapcsán, bár egyelőre maguk a kínaiak is tartanak a járványtól, így a nagyvárosok állami intézkedések nélkül is üresebbek a szokásosnál. Egyelőre nem látszik, hogy mikor hozzák helyre a Keystone olajvezetéket, ami az utóbbi idők legnagyobb olajszennyezését okozta az Egyesült Államokban. A piac ezen hírek miatt enyhén emelkedni tudott.

Az arany 1.785 dollár/uncia volt ma reggel. A mai USA inflációs adat lesz a figyelem középpontjában. A piac 7,3%-os év/év alapú emelkedésre számít, ami meghatározza a szerdai Fed ülés hangulatát is. Az amerikai jegybank a várakozások szerint 50 bázisponttal emeli irányadó kamatát. A magasabb infláció gyengíti az aranyat, miközben ha csökken a nyomás az árakon, az ismét a nemesfém felé terelheti a befektetőket.