Beszéljünk a plafonról

Egészen érdekes a gázár plafonra vonatkozó ötlet, ami az orosz import ár alapját képező holland tőzsdei árat szabályozná. Ráadásul a sima áron kívül van benne egy nagyon erős kitétel, nevezetesen az LNG és a TTF egyhónapos földgáz ár közötti 58 eurós különbség. Ha netán életbe lépne ez a szigorú ársapka – ami idén augusztusban sem aktiválódott volna – akkor ennek a hatása nagy valószínűséggel már csak igen kevés orosz gázra vonatkozna. Ugyanis a Nord Stream korábbi heti 1.200 millió köbméteres gázexportja a 36. héttől nullára csökkent, s ez szerintünk így is marad. Az Ukrajnán keresztül érkező tranzit gáz tavasz előtt 300 és 600 millió köbméter között mozgott, ami aztán 280 millió köbméter környékén stabilizálódott. (A korábbi években egyébként volt olyan is, hogy heti 1.800 köbméter volt az ezen az útvonalon szállított gáz, de tavaly már inkább csak 600 és 1.000 millió köbméter között mozgott hetente, közelebb az alsó értékhez.) Az utóbbi hetekben valamivel 300 millió köbméter fölött alakult. S ez talán így marad, bár az is lehet, hogy ez is eltűnik. A Lengyelországon keresztülhaladó gázvezeték, a Yamal 35 és 360 millió közötti év eleji gáz szállítása a háború kitörése után a 19. héttől nullára csökkent, s valószínűleg ez a cső is száraz marad a jövőben. A déli folyosón, a Turkstream-en érkező gáz az egyetlen, ami a tavalyi évnek megfelelően érkezik. Ez tipikusan heti 200-300 millió köbméter között fluktuál, kivéve amikor nyáron karbantartás van, mert akkor egy-két hétre lecsökkenhet 30-40 millióra. Mindez azt sugallja, hogy a „békebeli” 150 milliárddal szemben jövőre mintegy 25-30 milliárd köbméter orosz földgáz érkezhet az EU-ba, ha a jelenlegi szállítási mennyiségeket vesszük alapul, ami mintegy heti 500-600 millió köbméterre rúg a Turkstream és az Ukrajnán keresztüli szállításokkal kalkulálva. Mindeközben a heti LNG import 2.500-3.500 köbméter között volt idén a tavalyi 1.000-2.500 közötti értékhez képest, és az új LNG terminálok belépésével jövőre még tovább növekedhet.

Mit is jelent mindez? Hogy a beszerzett gáz, elsősorban orosz gáz árára kiható intézkedés a korábbi 150 milliárd körüli mennyiséggel szemben már csak annak 15-20 százalékának árazására fog jó(!) esetben kihatni. Ha netán leállnának a gázszállítások, akkor még annyira sem. Ezen belül Magyarország, amelyet elvileg nem érint a gázár sapka intézménye, mintegy 8 milliárd köbmétert importál, s ez gyakorlatilag tisztán orosz gáz. Mindez pedig azt jelenti, hogy a gázár sapka intézménye a teljes uniós 400 milliárd köbméteres felhasználáshoz képest csak igen kis mennyiség, talán kevesebb mint 20 milliárd köbméter földgáz árát fogja érinteni. De lehet, hogy ennél is kevesebbet, ha még kevesebb gáz érkezik Oroszországból.

Ma délelőtt a BUX tovább menetel a hozamcsökkenések hátán, míg a DAX oldalazik.

A DAX 0,3%-ot, az Euro Stoxx50 0,5%-ot, a FTSE100 pedig 1%-ot emelkedett tegnap. Az emelkedést az energiaszektor vezette kiugró, közel 5%-os plusszal. Egyedül az ingatlan és a nem-alapvető fogyasztási cikkek szektora csökkent.

Amerikában is az emelkedésé volt a főszerep. A DAX 1,2%-ot, az S&P és a Nasdaq is 1,4%-ot emelkedett. A tengerentúlon is az energiaszektor vezette az emelkedést 3,2%-kal. Az USA-ban minden szektor emelkedett, de az ingatlan itt is alulteljesítő volt.

A japán részvénypiac ma zárva tart. A CSI300 0,1%-ot, a Hang Seng 1%-ot emelkedik.

Tegnap tőzsdezárás után tette közzé aktuális pénzügyi évének negyedik negyedévére vonatkozó jelentését a HP. A vállalat 14,8 milliárd dollár bevételt ért el, ami 11%os visszaesést jelet egy évvel ezelőttihez képest. Az egy részvényre jutó nyereség 85 cent lett. Az eredmények egybeestek az elemzők előzetes várakozásaival. A 2023-as pénzügyi évben a vezetőség 3,2-3,6 dollár részvényenkénti nyereségre számít. A HP átfogó költségcsökkentésbe kezd, aminek keretében három év alatt akár 6.000 munkahelyet, a jelenlegi állomány 12%-át tervezi leépíteni a PC-k iránti csökkenő kereslet miatt.

Több száz munkavállaló lázadt fel az Apple fő kínai gyárában, ahol október óta vannak bezárva, ugyanis felütötte a fejét a koronavírus a munkavállalók között. A kifizetetlen bónuszok, az embertelen körülmények és a koronavírustól való félelem miatt egyre fokozódik az elégedetlenség.

Közel 1%-ot erősödött tegnap a forint az euró ellenében. Bár a dollár gyengülése is velünk volt, látványosabb felértékelődést Virág Barnabás szavai után tapasztalhattunk. Alapvetően megerősítette a korábbi üzeneteket, de először hangzott el az árfolyamcsatorna kiemelt szerepe az infláció megfékezése kapcsán. A magyar specifikumot az erősödésben a lengyel devizával szembeni javulás is jelzi. Ma reggel már 405 alatt is járt a kurzus.

A nemzetközi devizapiacokon kedden mintegy fél százalékot gyengült a dollár az euróval összevetve. Ebben közrejátszhatott a richmond-i feldolgozóipari menedzserindex vártnál gyengébb értéke, valamint az EKB héjjább tagjainak tegnapi megszólalásai. Ma reggel eddig tovább erősödik az európai deviza, 1,033-nál jár az EURUSD jegyzése. Ma európai idő szerint este a Fed-jegyzőkönyvre figyel a piac.

A WTI 81,6, a Brent típusú nyersolaj pedig 89,0 dollár/hordó volt ma reggel, míg az Ural 70,7 dollárra ugrott azonnali leszállításra. Két fontos tényező befolyásolja jelenleg a kurzust. A kínai járványadatok tovább romlottak ma reggelre, és most már az áprilisi csúcshoz viszonyítva is rosszabb a helyzet az ázsiai országban. A másik fő kérdés az ársapka az orosz kőolaj szállításokra. Oroszország kijelentette, hogy nem szállít terméket annak az országnak, aki ebben részt vesz. A bevételre ugyanakkor szüksége lesz az országnak, és december 5-e után jelentősen nehezedik a szállítás is, mivel az Európai Unió és Nagy-Britannia biztosítói nem nyújtanak szolgáltatást orosz kőolajra. A kereskedők szerint 60 dollár közelébe eshet az orosz kőolaj ára. Az API jelentése szerint 4,8 millió hordóval esett a múlt héten az amerikai olajtartalék, ami szintén támasz adott az áraknak.

Az arany 1.743 dollár volt ma reggel. A befektetők a ma megjelenő Federal Reserves jegyzőkönyvre fognak figyelni, ami betekintést nyújt abba, hogy miként gondolkodnak az amerikai jegybanki kormányzók a kamatok alakításáról. A dollár kismértékben tovább erősödött, ami nyomás alatt tartotta az aranyat. A fő kérdés, hogy a Fed 5% fölé emeli-e a kamatokat a következő fél év során. A piac megosztott a kérdésben, de most valószínűbbnek tűnik, hogy a szigorítás mellett döntenek a jegybankárok.