Erste kommentár Már megint olyan érzésem van, mint tavaly, csak… Tavaly a Fed és az EKB is egybehangzóan szajkózta, hogy az infláció átmeneti, s nem kell tenniük semmit. Itthon hamar felismerték, hogy kell tenni valamit,...
Már megint olyan érzésem van, mint tavaly, csak… Tavaly a Fed és az EKB is egybehangzóan szajkózta, hogy az infláció átmeneti, s nem kell tenniük semmit. Itthon hamar felismerték, hogy kell tenni valamit, s az MNB volt gyakorlatilag az első, aki lépett. De valahogy mégiscsak kis lépésekkel akartak inkább előrehaladni, amiből aztán néha nagyobb lett. Igen ám, de a Fed csak idén márciusban, az EKB pedig csak nyáron, július végén kezdte el emelni a kamatokat!
Ugye? Kérdezzük: Mi a fenét csináltak eddig? Most meg, amikor elkezd csökkenni az infláció az USA-ban (egészen pontosan, amikor az infláció már négy hónapja csökken, s a maginfláció is a tetőn oszcillál hónapok óta), akkor azt mondja pár monetáris tanácstag az Egyesült Államokban, hogy még korai az infláció megfékezéséről beszélni! Egyrészt dicséretes, hogy mindent megtesznek az infláció letörése érdekében, ami amúgy kicsivel 6 százalék alatt van (PCE infláció). De azért mégsem kellene a gazdaságot beomlasztani. Régen (egy-két dekáddal ezelőtt) az volt a szokás, hogy a jegybank kb. fél- egy évvel előre nézett. Vagyis amikor kamatot csökkentett vagy éppen emelt, akkor ezt a — számított — várakozást vette figyelembe. Most nem igazán hallunk erről. A piac szerint egy év múlva 2,9, két év múlva pedig 1,4 lesz az infláció. Ehhez az a várakozás tartozik, hogy jön még kb. egy 50 bázispontos, s még kétszer 25 vagy egyszer 50 bázispontos kamatemelés, aztán jövő szeptember környékén vagy kicsit később elindulhat a kamatcsökkentés. Egy szó mint száz, kicsit jobban örülnék neki, ha a Fed döntéshozók arról beszélnének, hogy szerintük mennyi lesz az infláció fél vagy egy év múlva, s ezért mit kellene, vagy éppen mit nem kellene tenni. Van egy kis félelem a piacon, hogy későn kezdték, későn hagyják abba, s túl messze mennek. Ezért vált a kezdeti kirobbanó optimizmus óvatossá.
A DAX és a BUX is óvatosan emelkedik ma délelőtt.
Pénteken a DAX és az Euro Stoxx50 is 0,6%-ot emelkedett. Kivételt a FTSE100 jelentett, ami 0,8%-ot csökkent. A szektorok vegyesen teljesítettek Európában, a nem-alapvető fogyasztási cikkek vezették az emelkedést, míg leggyengébben a közmű és az egészségügyi szektor teljesített.
Az USA-ban is emelkedtek az indexek, de jelentős különbségek voltak köztük. A Dow 0,1%-ot, az S&P500 0,9%-ot, a Nasdaq pedig 1,9%-ot emelkedett. A tengerentúlon is a ciklikus szektorok teljesítettek jobban, például az energia és kommunikációs szolgáltatók. A defenzív közmű és az egészségügy itt is alulteljesítő volt.
A CSI300 0,2%-ot, a Hang Seng 1,7%-ot emelkedett ma reggel. A Hang Seng az októberi mélyponthoz képest már 20%-ot emelkedett. A japán Nikkei viszont 0,1%-ot csökkent.
A világ egyik legnagyobb média-és szórakoztatóipari vállalata költségcsökkentési intézkedéscsomagot jelentett be, amely magában foglalja a legfontosabb állásokon kívül a munkaerő-felvétel befagyasztását és esetleges létszámleépítéseket is.
Pénteken gyengült a forint, ami alapvetően szembement a piaci mozgásokkal, egészen 405 fölé került a kurzus az euró ellenében. A héten hazai GDP-adatok jönnek, illetve a november 19-ei EU-s döntés kerülhet a fókuszba. Ma délelőtt némi korrekció indult el, miután az MNB változatlanul, 18%-on hagyta az egynapos betéti kamatokat.
Pénteken folytatódott a dollár gyengülés a nemzetközi devizapiacon. Újabb 1,5%-kal értékelődött le az amerikai deviza az euró ellenében, így már 1,03 felett jár a kurzus. A héten az európai konjunktúra mutatókra és a Fed tisztségviselőinek esetleges kinyilatkoztatásaira érdemes majd figyelni.
A WTI 88,0, a Brent pedig 95,9 dollár/hordó volt ma reggel a januári leszállításra, míg az Ural azonnali ára 77,8 dollár volt. Az erős dollár visszafogta az áremelkedést, amit főleg a kínai politika változása fűtött. Kína ugyanis enyhíteni szeretne a zéró Covid szabályokon, miközben élénkítő csomaggal kívánja megsegíteni az ingatlanszektort. Ezek a lépések növelhetik a nyersolaj iránti keresletet. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint nagyon valószínű, hogy az EU-s szankciók arra kényszerítik Oroszországot, hogy a kőolaj egy részét a nyugati szövetségek által megszabott áron adja el, máskülönben kénytelen lesz lezárni termelését. Az EU december 5-től szankcionálja az orosz kőolaj exportot, jövő év február 5-étől pedig a kőolaj termék exportot.
Az arany 1.764 dollárig süllyedt, miután Christopher Waller Fed kormányzó a szigorú jegybanki politika mellett tette le a voksát. Waller szerint a kamatok addig emelkednek tovább, amíg a Fed nem tapasztalja az infláció csökkenését. A kamatemelés vége még nem a következő 1-2 találkozó után várható. A kommentár hatására a dollár erősödött, az arany pedig gyengült az elmúlt napok jelentős áremelkedése után.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
