A szeptemberi ipari termelési és kiskereskedelmi forgalmi adatokat ma reggel tette közzé a KSH.Az ipari termelés volumene a munkanaphatással igazított adatok szerint szeptemberben 11,6 százalékkal nőtt éves szinten. Havi szinten a termelés 1,6 százalékkal nőtt a szezonálisan és a munkanaphatással igazított adatok szerint. Az idei első kilenc hónap alatt 6,7 százalékkal nőtt a termelés.
A részleteket később teszi közzé a KSH, rövid kommentárjából egyelőre annyit tudtunk meg, hogy „a termelés bővüléséhez a feldolgozóipari alágak döntő többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágakban is emelkedett a termelés volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva: a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben bővült.“
A tavalyi alacsony bázisadatok sokat hozzátettek ahhoz, hogy magas éves növekedési számot lássunk szeptemberre. Feltehetően a gyártás előre hozása és a készletre termelés is közre játszhat a kilencedik havi teljesítményben.
Az év hátralévő részére nézve azonban egyelőre kevésbé kedvezőek a kilátások. Bizonytalanságot okoz, hogy a megemelkedett energiaárak miatt mely feldolgozóipari egységek kényszerülnek a termelés visszafogására, esetlegesen leállásra. Ráadásul a bázishatás október után már nem támogató, miközben az energiaárak emelkedése releváns plusz költségoldali nyomást jelenthet. A döntően megváltozott környezethez való alkalmazkodás óriási kihívást jelenthet az ágazat számára az elkövetkező hónapokban. Középtávon mindemellett a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműipar és a vegyiparban – a feldolgozóipari kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, amennyiben a globális konjunktúra is mielőbb magára talál.
A kiskereskedelmi forgalom növekedése meglepő módon gyorsulni tudott szeptemberben, az éves index 3,0 százalékos volt. Az év első felében a magas bérkiáramlás és a fiskális transzferek támogatták a forgalom látványos bővülését, a harmadik negyedévi adatokon már jól látszik, hogy ezek a hatások kezdenek elenyészni, miközben a háztartások rendelkezésre álló jövedeleméből egyre többet harap ki a még mindig erősödő infláció.
Az extrém magas élelmiszerdrágulás egyértelműen látszik ezen termékek eladásának éves volumencsökkenésén. A konjunktúra ciklus pozícióját leginkább jelző tartós cikkek forgalma még pozitív tartományban maradt, ellensúlyozva ezzel az élelmiszerek eladásának csökkenését, így a mérleg nyelvét most a lakossági fogyasztók számára maximált áron vehető üzemanyagforgalom adja. Mindemellett a magas frekvenciás adatok és felmérések eredményei a fogyasztás jelentős lassulását jelzik az elkövetkezendő hónapokra.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében.
