Technikai kérdésekben is döntött az EKB

Az EKB a várakozásoknak megfelelően 75 bázisponttal 2,0%-ra emelte fel az alapkamatot. Ugyanakkor a Bloomberg értesülései szerint a döntés nem volt egyhangú, 3 jegybankár is 50 bázispontos kamatemelést szeretett volna. A jegybank tovább folytatja kamatemeléseit a beérkező adatok függvényében. Lagarde nyilatkozata alapján a következő néhány alkalommal még folytatódhat az emelés. A mérlegfőösszeg leépítésének elveit a vártnak megfelelően a decemberi ülésen fogják majd tárgyalni, de ekkor még nem döntenek a program tényleges megkezdéséről.

A kereskedelmi bankok számára nyújtott TLTRO finanszírozás kamatát november 23-tól megváltoztatják, ezzel bezárva azt a kiskaput, ami mellett az elmúlt pár hónapban némi kockázatmentes nyereségre tehettek szert a nyugat-európai bankok. Ezzel párhuzamosan lehetővé teszik a TLTRO finanszírozás korai visszafizetését is, ha a bankok a megváltozott feltételek mellett nem kívánnak élni vele. A kötelező tartalék után fizetett kamatot az eddigi alapkamatról a betéti rátára módosítják december 21-től, ami jelenleg 50 bázisponttal alacsonyabb az alapkamatál. Ez szintén csökkenti a bankok által elérhető nyereséget a jegybanknál tartott likviditáson.

Áttérve a gazdasági kilátásokra, a jegybank továbbra is lefelé mutató növekedési és felfelé mutató inflációs kockázatokat lát. A harmadik negyedévben tapasztalt GDP visszaesés várhatóan a negyedik és a jövő évi első negyedévben is folytatódni fog.

Számos előzetes októberi inflációs adat érkezik ma Európából. A várakozások szerint a francia és olasz infláció tovább emelkedhetett, a német infláció érdemben stagnálhatott, míg a spanyol mutató csökkenhetett.

A ma érkező harmadik negyedéves előzetes GDP adatok erőteljes gazdasági lassulást mutathatnak Európa szerte. Kora reggel már megjelent a francia GDP adat, ami a várakozásoknak megfelelően 4,2%-ról 1%-ra lassult.

November 1-jén a frankfurti és a londoni tőzsdén is lesz kereskedés, viszont a régiós tőzsdék (Budapest, Varsó, Bécs, Zágráb) jellemzően zárva lesznek.

Janet Yellen pénzügyminiszter ismét pozitívan nyilatkozott az amerikai gazdaság helyzetéről. Nem látja a jelét annak, hogy a közeljövőben recesszió jönne, miután az amerikai gazdaság hat hónapos visszaesés után ismét fellendült.

Joe Biden szerint az amerikaiak egy része még a magas infláció ellenére is jobb helyzetben van a foglalkoztatottság növekedésének és a béremeléseknek köszönhetően. Az olajjal kapcsolatban arra kérte a termelőket, hogy csökkentsék az árakat.

Óriási támogatás csomagot jelentett be a japán miniszterelnök, Fumio Kisida, hogy ezzel támogassa a lakosságot és a vállalatokat a növekvő inflációs helyzetben. A 29.100 milliárd jenes (199 milliárd dollár) extra költségvetéssel összesen 71.600 milliárdosra (490 milliárd dollár) nő a japán kormány csomagja. Cél a gazdasági növekedés és a bérek támogatása, melyben az is közrejátszik, hogy a miniszterelnök népszerűsége csökkenni látszik.

A Bank of Japan nem változtatott az alapkamaton, azt -0,10%-on hagyta, valamint a 0,25%-os 10 éves államkötvényhozam célján sem. A döntés nem okozott meglepetést, a jegybank célja továbbra is a gazdaság támogatása, annak ellenére, hogy az infláció és a maginfláció is 3%-ra kúszott fel éves szinten, bőven a BoJ 2%-os célja fölé.

Minimálisan, a korábbi 2,5%-ról 2,6%-ra nőtt a munkanélküliségi ráta szeptemberben Japánban, ellentmondva az előző havival megegyező várakozásoknak. Az egy jelentkezőre jutó állások száma azonban 10 havi folyamatos emelkedés után 30 havi csúcsára, 1,34-re nőtt.

Mark Mobius veterán befektető szerint a kínai vezetésnek nem lesz más választása, mint felhagyni a zéró Covid politikájával, ami a gazdasági növekedés útjában áll. A Bloomberg felmérése szerint a közgazdászok általános várakozása, hogy Kínában 2023-ban és 2024-ben is 5% alatt marad a GDP éves bővülése.

Mínuszban voltak ma reggel a fő amerikai és európai határidős indexek.