Újabb szankciós csomagot javasol az EU

Készül az újabb, immáron nyolcadik orosz szankciós csomag. Ez egyrészt kiterjesztené a szankcionált személyek körét, másrészt további export és import korlátozásokat vezetne be. Az import korlátozások 7 milliárd eurós bevételkiesést okoznának Oroszországnak, az export tilalmak pedig megakadályoznák, hogy modern technológiához juthasson az ország. A csomag egyúttal megteremtené a jogi keretét annak, hogy ársapkát vezessenek be az orosz olajra. A csomag elfogadásához minden tagország támogatására szükség van. Főleg az utolsó pont, a kőolaj ársapka kapcsán várható heves vita.

A kötvénypiaci turbulenciákat látva a BoE úgy döntött, hogy az eredetileg meghirdetett október 3. helyett csak a hó végén kezdi meg a kötvényértékesítéseket. Sőt, rendkívüli intézkedésként október 14-ig ismét hajlandó hosszú kötvényeket vásárolni aukció keretében, hogy megállítsa a hozamok rohamos emelkedését. A jegybanki beavatkozás sikeres volt, hiszen a 30 év feletti kötvényeknél óriási, 100 bázispontos hozamesés következett be. Pedig a jegybank mindössze 1 milliárd font érékben vásárolt kötvényeket.

Martins Kazaks lett jegybankelnök szerint októberben még egy 75 bázispontos kamatemelésre van szükség az EKB-tól, ezt követően viszont lassulhat a kamatemelés üteme. A piac jelenleg közel 50-50%-os eséllyel árazza az 50 és a 75 bázispontos kamatemelést. Korábban határozottabban a 75 bázispont felé hajlott az árazás, de az elmúlt napok negatív gazdasági hangulatában csökkent a kamatemelés esélye is a piaci árazások alapján.

A múltkori meglepő török kamatvágást további kamatcsökkentések is követni fogják Erdogan bejelentése alapján.

A korábbi 2,4%-ról 0,6%-ra vágták a jövő évi olasz GDP növekedési előrejelzést.

A Bank of England hűtötte a kedélyeket a piacokon tegnap, miután bejelentette, hogy hosszú lejáratú kötvény-felvásárlásba kezd, hogy ezzel stabilizálja a piacon kialakult káoszra hajazó helyzetet. Ennek hatására az amerikai kötvényhozamok emelkedése is megállt, sőt, a tízéves hozam 3,7%-ra mérséklődött, míg a kétéves 4,1%-ra. Az alacsonyabb diszkontráta következtében a részvénypiacokon is enyhült a nyomás: az S&P 500 hatnapos lejtmenetét egy 2%-os emelkedéssel zárta le, amelyet a Nasdaq is követni tudott. Josh Emanuel, a Wishere befektetési igazgatója szerint a tegnapi emelkedés annak a jele lehet, hogy a befektetők javarészt beárazottnak tekintik kamatemeléseket, és most leginkább a kötvénypiaci hozamok lehetnek hatással a részvényekre is.

A Fed tisztviselői nem lassítottak: Charles Evans chicagói Fed-elnök „közel sem eléggé restriktívnek” nevezte a jelenlegi kamatszintet, és nem tartja elégségesnek a piacok válaszát ahhoz, hogy lassítsanak a szigorításaikkal. Raphael Bostic atlantai Fed-vezető számára a további, összesen 125 bázispontos kamatemelés az „alappálya” az idei év hátralévő két kamatdöntő ülésen.

A Nasdaq arra számít, hogy a következő hónapokban több kínai vállalat fog tőzsdére lépni náluk, mivel Peking és Washington közelebb került az ellenőrzési vita megoldásához. Erről Bob McCooey, a Nasdaq alelnöke beszélt, aki az üzletfejlesztésért felelős az ázsiai-csendes-óceáni térségben.

Hszi Csin-ping kínai elnök és Fumio Kishida japán miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy a kétoldalú kapcsolatokat pozitív irányba tereljék. Telefonbeszélgetésük során Hszi közölte Kishidával, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a kínai-japán kapcsolatok fejlesztésének, és kész együttműködni japán kollégájával a kapcsolatok építése érdekében.

Az ausztrál infláció enyhén lassult az előzetes adatok szerint, ami azt jelzi, hogy az árnyomás kezd enyhülni a gyors kamatemelések hatására. A fogyasztói árak 6,8%-kal emelkedett az első nyolc hónapban, az előző hét hónapban mért 7%-ról lassulva, főként a csökkenő benzináraknak köszönhetően.

Mínuszban voltak ma reggel a fő amerikai és európai határidős indexek.