Óriási brit kamatemelést áraz a piac

Elszabadultak a brit kamatemelési várakozások. A fiskális élénkítés hatására megugrottak az inflációs várakozások és ezzel a kamatemelési kilátások is. A GBPUSD új történelmi mélypontra, 1,035-re esett, és egyre több spekuláció szólt arról, hogy akár paritásig is eshet az árfolyam. Erre vonatkozóan megszaporodtak az opciós ügyletek is. Ezt már a BoE elnöke sem hagyhatta szó nélkül és jelezte, hogy a következő kamatdöntő ülés alkalmával a szükséges mértékben fognak emelni ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új költségvetési politikához és a megváltozott devizaárfolyamhoz is. Míg pénteken csak 75 bázispontos kamatemelést áraztak novemberre, ez most felugrott egészen 150 bázispontra. A kamatemelési ciklus várt teteje is átárazódott, 5,5%-ról 6%-ra emelkedett és az első negyedév végéről jövő nyárra tolódott ki. A 10 éves brit állampapírok hozama pedig 2010 óta először lépte át a 4%-ot.

A brit adópolitika tökéletesen szembe megy az EKB vezető közgazdászának, Philip Lane-nek a javaslatával, aki a jelenlegi helyzetben a leggazdagabbak magasabb adóztatását javasolja, és az ebből származó plusz adóbevételt fordítaná az energiaár támogatásra.

Christine Lagarde szokatlanul nyíltan fenyegette meg az alakuló olasz kormányt. Kijelentette, hogy az EKB új vészhelyzeti eszközét nem fogják olyan tagországokra alkalmazni, melyek gazdaságpolitikai hibákat követnek el. Ezzel egyértelműen arra utalt, hogy az EKB elvárja az új olasz kormánytól is, hogy felelős költségvetési politikát folytasson.

A Fed clevelandi tagbankjának elnöke, Loretta Mester is a szigorú jegybanki politika mellett érvelt nyilatkozatában. Szerinte további szigoritásra van szükség, illetve a gazdaságlassító kamatszint hosszabb távon történő fenntartására. Mestert is a magas infláció zavarja elsősorban, melyről majd csak akkor hiszi el, hogy elérte a csúcspontját, ha már több hónapja csökkenő tendenciát mutat.

A befektetők szép lassan elfogadják, hogy hosszabb ideig nem fognak segítséget kapni a monetáris politikától. A részvényindexek estek, a kötvénypiacon is eladtak, nem csak az Egyesült Államokban, de világszerte is. Az Egyesült Királysággal kapcsolatos bizonytalanság is növelte valamelyest a fejetlenséget. Az S&P 500 1%-os mínusz után elérte 2020 decemberi szintjét és ezzel lokális mélypontját. A 10 éves dollárhozam is jelentősen nőtt, egészen 3,90%-ig, 2010-es szintjéig.

Joe Biden ismét a nagyon magas benzin és gázolaj árak ellen emelt szót, és arra szólította fel a benzinkutakat, hogy csökkentsék az üzemanyagok árát. A nyersolaj ára több, mint 9%-ot csökkent augusztusban, azonban ennek a hatása nem látszódott teljeskörűen a töltőállomásoknál, így az elnök mielőbbi lépésre kérte a szolgáltatókat.

A kínai ipari cégek által elért nyereség az év első nyolc hónapjában 2,1%-kal csökkent, a szigorú covid-korlátozások, a gyengülő jüan és a súlyos hőhullámok miatt. Az első hét hónapban csak 1,1% volt a csökkenés. A döntéshozók ígéretet tettek arra, hogy felgyorsítják a kereslet bővítését célzó intézkedések végrehajtását, és segítik az ipar fenntartható és stabil fellendülését.

A Világbank az áprilisi 5%-ról 3,2%-ra csökkentette a kelet-ázsiai és csendes-óceáni régióra vonatkozó 2022-es egész éves növekedési előrejelzését. A növekedés főként Kína miatt lassul, az országra vonatkozó idei évi előrejelzést 5%-ról 2,8%-ra csökkentette a szervezet, 2023-ra viszont már 4,5%-os növekedést várnak Kínában.

Jun Bei Liu, a Tribeca Investment Partners portfóliómenedzsere szerint Kína 2023-ban lazítani fog a zéró-covid politikáján, és a gazdaság fellendül, ami jó előjel a részvénypiac számára, a hatóságok nagyfokú ösztönzése pedig segíteni fogja a hazai gazdasági aktivitást.

Pluszban voltak ma reggel a fő amerikai és európai határidős indexek is.