Csak kapkodjuk a fejünket

Tegnap a közgazdász vándorgyűlésen sok mindent megtudhattunk. Például azt, hogy az OTP várakozásai szerint az év második felében az orosz és az ukrán operáció is pluszos lehet. Az előbbiről már korábban is így beszélt az OTP vezetése, ezért az nem volt meglepő. Viszont az utóbbi esetében egyértelműen pozitív hírként értékelhetjük ezt az információt.

Aztán azt is megtudtuk, amit már szintén sejtettünk, hogy a Nemzeti Bank a következő kamatdöntő ülésén, a jövő héten határozott kamatemeléssel válaszol a folyamatokra, de most már vizsgálja a kamatemelési ciklus lezárását, ami a mi olvasatunkban még néhány kisebb mértékű kamatemelést jelent a jövő heti lépést követően. Az MNB egyébként úgy látja, hogy az infláció az év végéig eléri a csúcsát, majd hosszabban tetőzik, mielőtt csökkenésnek indul. A monetáris kondíciók pedig hosszabb ideig szigorúak maradhatnak. Mindez összhangban van a monetáris politikáról alkotott képünkkel, így olyan nagy meglepetést nem jelent talán. Ami fontos, az az, hogy a jegybak reálkamat elérésére törekszik, ami segíthet eligazodni abban, hogy mikor kezdődhet meg legkorábban a kamatcsökkentési ciklus. Ugyanis ha feltételezzük, hogy a piac által várt 14 százalékos szintig emeli a kamatot a jegybank, akkor valamikor a 14 százalékos inflációs szint alatti érték elérése után kezdődhet meg a kamatcsökkentés. Ez pedig a jelenlegi tudásunk szerint valamikor a jövő év vége, 2024 eleje lehet, mint legkorábbi időpont. Még valami. A jegybank is meg van győződve arról, hogy sikerül megegyezni az EU-val és nem lesz pénzvesztés. Ugyanakkor egyetértünk Csányi Sándorral és a Moody’s-zal, hogy csúnya világ jön Magyarországon, ha mégsem lenne egyezség, aminek kis valószínűséget adunk.

S akkor még nem is beszéltünk arról az üdvözlendő tényről, hogy Matolcsy György jegybankelnök szorgalmazza a gazdaság egyensúlyi pályára történő visszaállítását. Ez pláne annak fényében izgalmas, hogy tegnap jelent meg a második negyedéves folyó fizetési mérleg hiány, s egyik kormányzati szereplő sem adott interjút ennek alkalmából, ugyanis a modernkori magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb hiányát (Bloomberg adatok szerint) sikerült összehozni a második negyedévben a 2.630 millió eurós deficittel. Ennél nagyobb hiányt csak tavaly év végén tudtunk felmutatni, amikor majdnem 3 milliárd euró volt a hiány egy negyedév alatt. Különben ebben nyilván jelentős szerepet játszik a magas energiaszámla, ami a harmadik negyedévben – nagy valószínűséggel – még nagyobb, akár a duplája is lehet az előző negyedévinek.

Ma délelőtt a DAX és a BUX is lefelé csorog. Az előbbi folytatja a tegnapi lejtmenetet, közelítve a támaszt, míg az utóbbi a tegnapi emelkedés után korrigál picit.

Hullámzó kereskedés volt tegnap jellemző Európában. A reggeli meredek esést követően nulla közelébe húzták vissza az indexeket, de a késő délutáni órákban ismét intenzív eladói nyomás bontakozott ki. A FTSE100 1,1%-ot, a DAX 1,8%-ot, az Euro Stoxx50 pedig 1,9%-ot esett. Az energiaszektor kivétel minden esett, főleg az IT és az ingatlan szektor.

Amerikában kisebb kilengéssel esett a piac. A Dow 0,4%-kal, az S&P 0,8%-kal, míg a Nasdaq 1,4%-kal csökkent. Az egészségügy és a kommunikációs cégek enyhén emelkedtek, minden más szektor esett. Leggyengébben a pénzügy és a nem alapvető fogyasztási cikkek szektora teljesített.

A japán részvénypiac ma zárva tartott. A CSI300 0,1%-ot, a Hang Seng 0,6%-ot csökkent.

Az UniCredit csoport vezérigazgatója tegnap bejelentette, hogy a harmadik negyedéves eredményben jelentősen megemelik az idei éves eredményelőrejelzésüket. Elsősorban a kamatkörnyezet az, ami pozitívan befolyásolja a bank eredményét. A hírre több, mint 7%-ot emelkedett tegnap az UniCredit.

A Deutsche Bank pénzügyi igazgatója szerint a német bank bevétele a korábban jelzett 26-27 milliárd euró felső felében alakulhat. Itt elsősorban a kötvényüzletág jó teljesítménye támogatja a számokat. Az árfolyam 4%-ot emelkedett tegnap.

Költségcsökkentő tervvel valamint negyedéves előrejelzéssel állt elő a FedEx, miután múlt héten már jelezték, hogy nagyon gyenge negyedévet zártak és a kilátásaik sem túl fényesek. A szállítmányozó cég csökkentené repülőjáratainak számát, és elhalasztja beruházásait, amivel összesen 2,7 milliárd dollárt takarítanának meg a 2023-as pénzügyi évben, ebből 700 milliót a jelenlegi negyedévben. Mindemellett a szolgáltatásaik árát is növelnék, januártól átlagosan 6,9%-kal. A jelenlegi negyedév egy részvényre jutó eredményét minimum 2,75 dollárra becsülik (a piaci konszenzus 2,80 dollár), a bevételt pedig 23,5-24,0 milliárd közé (a piaci konszenzus 23,8 milliárd).

A jegybank felfüggesztette az átvételi ajánlat jóváhagyási folyamatát, mivel a biztosítási felügyeleti szerv (a jegybanki kar másik keze) jóváhagyására vár. A lépés azt sugallja, hogy egy picit tovább csúszik az eljárás vége és így a felvásárlás is.

A világ legnagyobb akkumulátorgyártójának tengerentúli kereskedelemért felelős ügyvezető elnöke elmondta, hogy a vállalat vizsgálja az akkumulátorcsere projektjük kiterjesztését Európára. A vállalat 10 városban indította el Kínában az EVOGO nevű akkumulátorcsere-üzletágát. A cél az, hogy az elektromos autóknak ne kelljen várakozniuk a töltőállomásokon. Ehelyett az autósok a CATL-től bérelhetnek akkumulátort, és betehetik azokat az autóba, amikor a másik akkumulátoruk lemerült.

Tegnap 407 felett nyitott a forint az euró ellenében. A délelőtti órákban 405 alá is benézett a kurzus. Ezt követően Virág Barnabás alelnök nyilatkozata hozott gyengülést, melyben bár a rendkívül szigorú kamatkondíciók tartós fennmaradását vetítette előre, megemlítette, hogy a normalizálási ciklus végének lehetőségeit vizsgálja az MNB, valamint a sikeres likviditásszűkítés mellett kisebb lépések is elegendőek lehetnek. Ezután 408 felett is járt az árfolyam, ugyanakkor a nap végére visszatért a 405-ös, stabilnak tűnő ponthoz.

A nemzetközi devizapiacon tegnap egy hozzávetőleg fél százalékos sávban mozgott az EURUSD kurzusa. A délelőtti órákban 0,989 körül volt a tető, aztán a zárás 0,983 magasságában történt. Ma szeptemberi konjunktúra adatok érkeznek tengeren innen és túl is, melyek képet adhatnak a jelenlegi aktivitási folyamatokról és befolyással lehetnek az árfolyam alakulására.

A WTI 82,7, a Brent típusú kőolaj ára pedig 89,9 dollár volt ma reggel, ami azt jelenti, hogy a tegnapi emelkedés után ismét nyomás alatt voltak az árak. Az Ural azonnali jegyzése viszont 72,2 dollárig tudott emelkedni. A befektetők továbbra is a kereslet miatt aggódnak: a magas kamatok miatt lassulhat a világgazdasági növekedés, ami az olajkeresletre is negatívan hathat. A nigériai olajminiszter szerint az OPEC+-nak döntenie kellene a kőolaj kvóták csökkentéséről, hogy megállítsák az árak lejtmenetét. A kínai hatóságok 15 millió tonna olajtermék export engedélyt adhatnak ki az utolsó negyedévre, ami jelentősen növelheti az ország olajkeresletét, viszont nyomás alá helyezheti a kőolaj termék árakat. A piac már régóta várja ezt a lépést, ami enyhítheti a dízel árrést a világpiacon.

Az arany 1.670 dollár volt ma reggel. A nagy kamatemelés után stabilizálódni tudott az árfolyam, miközben egyes jegybankok, például a japán belépett a piacra, hogy erősítse nemzeti devizáját. Ezek a lépések segítettek az arany árfolyamán. A 10 éves dollár hozam mindenesetre 3,7%-ra ugrott fel, ami 2011 óta a legmagasabb érték. A geopolitika, a kiéleződő orosz-ukrán konfliktus szintén segített az árfolyamon.