15 éves szinten az amerikai referenciahozam

A tegnapi nap sem kerül be a kereskedők aranypillanatai közé. A 10 éves dollárhozam 24 óra leforgása alatt 18 bázisponttal 3,71%-ig emelkedett ma reggelre, ezzel elérve legmagasabb szintjét 2007 óta. A hosszútávú dollárhozamok növekedése nem tett jót a részvénypiacoknak, különösebben a tech papírokat adták, az S&P 500 0,8%-ot esett, a Nasdaq pedig 1,4%-ot. A piac nem találja az áhított nyugalmi szintet, a befektetők nehezen emésztik meg azt az információt, hogy a magas kamatok, a szándékosan lassított gazdaság nem csak egy maximum pár hónapos, átmeneti állapot lesz. A befektetések jelenértéke egyre csak csökken, a növekedést pedig nehezebb lesz elérni ilyen drága beruházások mellett.

Az S&P 500 több, mint száz napja tartózkodik saját 200 napos mozgóátlaga alatt, ami a közelmúltban (az utóbbi harminc évben) csak az évezred eleji dot-com lufikor, illetve a 2007-2008-as pénzügyi világválságkor fordult elő. Az eredmények ismertek, mindkét esetben további körülbelül 50%-os zuhanás történt a részvényindex értékében. Talán ennek is betudható, hogy több befektetési intézet is csökkentette célárát, ami az ötszáz céget magába tömörítő indexet illeti, a Goldman Sachs például 4.300 pontról 3.600 pontra.

Megosztotta a brit jegybankárokat a kamatdöntés. Öten az 50 pontos emelésre, hárman a 75 bázispontos emelésre szavaztak, míg egy jegybankár csak 25 pontos emelést támogatott, így szűk többséggel 50 bázisponttal 2,25%-ra emelték az alapkamatot. Az elemzői várakozások 50 bázispontos emelésre számítottak, míg a piac inkább 75 bázispontos emelést árazott. A jegybank megerősítette, hogy megkezdi az eszközállomány csökkentését, ennek érdekében október 3-tól aktív állampapírpiaci értékesítésbe kezd, vagyis nem csak a lejáró állampapírokon keresztül csökkenti állományát. A cél, hogy 12 hónap alatt összesen 80 milliárd fontnyi állampapírral csökkentsék az állományt, ebből 40 milliárd font körül lehet az értékesített mennyiség. Infláció tekintetében a következő hónapokra 10% fölötti szintet vár a brit jegybank, az infláció októberben 11% közelében tetőzhet.

A svájci jegybank a várakozásoknak megfelelően 75 bázisponttal 50 bázispontra emelte az alapkamatot, ezzel maga mögött hagyva a negatív kamat korszakát.

A norvég jegybank a várakozásokkal összhangban 50 bázisponttal 2,25%-ra emelte az alapkamatot.

A török jegybank az eddigi 13%-ról meglepetésre 12%-ra vágta az alapkamatot annak ellenére is, hogy az augusztusi infláció 80,2% volt és továbbra is emelkedő, bár már lassuló pályán mozog.

Újabb európai jegybankár, ezúttal a lett Martins Kazaks nyilatkozott arról, hogy a recessziós kockázatok ellenére a következő ülések alkalmával tovább kell emelni a kamatokat.

A Bloomberg kérdésére az EKB kijelentette, hogy nem hajtott végre devizapiaci intervenciót. A kérdés az után merült fel, hogy Japán 1998 óta először interveniált a jen piacán, és hasonló beavatkozások több jegybank koordinálásával is történhetnek.

Új mélypontra, -28,8 pontra esett a szeptemberi eurózónás fogyasztói bizalmi index értéke. Az energiapiaci bizonytalanság mellett a szárnyaló infláció is negatívan befolyásolta a hangulatot.

Parlamenti választást tartanak a hétvégén Olaszországban. A felmérések szerint a szélső jobb koalíció nyerhet és az Olaszország Fivérei párt színeiben Giorgia Meloni lehet majd a miniszterelnök.

24 év óta először avatkozott közbe Japán a jen erősítése érdekében, egyes elemzők szerint 3-5 milliárd összegben adtak el dollárt tegnap. Helyi idő szerint délután 5 órakor a jen 145,7-en állt a dollárral szemben, majd hirtelen nagyot ugrott a japán valuta, és 141 alá is benézett az USDJPY kurzus. A piac arra számít, hogy a hatóságok ismét közbelépnek majd, mivel a Bank of Japan ultralaza politikája nyomást helyez a nemzeti valutára.

Az amerikai határidős indexek mínuszban, míg az európaiak pluszban voltak ma reggel.