A magyar kormánynak "esze ágában sincs nem teljesíteni az eljárás során tett vállalásait" – közölte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt követően, hogy az Európai Bizottság költségvetésért felelős uniós biztosa bejelentette: a Magyarországnak járó kohéziós pénzek 65 százalékának felfüggesztését javasolják arra az esetre, ha a kormány nem hozza meg a szükséges intézkedéseket. Erre a kabinetnek van néhány hónapja, miközben akkor is van esély a példátlanul kemény intézkedés felpuhítására a pénzügyminiszterek tanácsának döntéséig, ha mégse sikerülne megfelelni az elvárásoknak.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy résznek a kifizetését az uniós pénzeszközökkel való rossz gazdálkodással kapcsolatos aggályok miatt – közölte Johannes Hahn, költségvetésért felelős uniós biztos vasárnap. A bizottság azt javasolja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak, hogy függesszék fel a magyar kohéziós program három részére vonatkozó pénzek 65 százalékát, mintegy 7,5 milliárd eurót – feltéve, hogy a magyar kormány nem teljesíti a vállalásait.
A kemény bejelentés ellenére azonban mindez azt jelenti: van esély arra, hogy az EU megnyissa a pénzcsapokat. Hahn bejelentésében is szerepel, hogy a bizottság döntése a testület és a magyar hatóságok között az elmúlt hónapokban folytatott intenzív párbeszédre épül, amelynek eredményeként Magyarország számos korrekciós intézkedést javasolt. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt korrekciós intézkedések elvileg képesek lennének kezelni a szóban forgó problémákat, amennyiben azokat megfelelően részletezik a vonatkozó jogszabályokban és szabályokban, és ennek megfelelően hajtják végre. A kulcsfontosságú végrehajtási lépések teljesítéséig azonban, a bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi szakaszban továbbra is fennáll a költségvetést érintő kockázat. "Ez magyarázza a mai határozatot és a javasolt intézkedéseket, amelyek figyelembe veszik a Magyarország által benyújtott korrekciós intézkedéseket is" - jelentette ki Johannes Hahn.
Vagyis: a részletszabályok hiányoznak, ám ezek gyorsan meglehetnek, miközben a végső döntésig még van idő. Elvben – a vállalás szerint - november 19-ig kellene teljesíteni mindent, ám azt, hogy Magyarországot érik-e szankciók végül az uniós a kormányfők, illetve a pénzügyminiszterek döntik el. A hivatalos rend szerint az ügyet az Európa Tanácsnak kell napirendre vennie, míg a végső döntést az Ecofin, a pénzügyminiszterek tanácsa hozza meg– márpedig a EU-csúcs október végén és december közepén lesz, és ezt követheti csak a döntés.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter mindenesetre bizakodó, hétfőn azt mondta: a Bizottság döntésével megnyílik az út az újjáépítési alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt. Szerinte az év végéig pont kerülhet az ügyre.
Mint mondta: a magyar kormánynak "esze ágában sincs nem teljesíteni az eljárás során tett vállalásait". A vasárnapi döntést úgy magyarázta: lezárultak a feltételességi eljárás több hónapos intenzív tárgyalásai, újabb elvárások már nem támaszthatók Magyarországgal szemben, az egyeztetések a végrehajtásról folytatódnak. Elmondta: a szükséges törvénymódosításokat hétfőn és pénteken nyújtja be a kormány az Országgyűlés elé.
A tizenhét vállalás közül az egyik legtöbbet emlegetett az új és független integritási hatóság létrehozása, amely az uniós projektet közbeszerzéseit ellenőrzi, és csalás, összeférhetetlenség vagy szabálytalanság esetén ezekbe be is avatkozhat. Létrehoznak egy korrupcióellenes munkacsoportot is a hatósághoz kötődve, kibővítik a vagyonnyilatkozatok körét és tartalmát, keményebb összeférhetetlenségi szabályok jönnek a közalapítványoknál: politikai szimpátia vagy baráti kapcsolatok esetén a kuratóriumi tagoknak jelezni kell összeférhetetlenségüket, és nem vehetnek részt a döntéshozatalban.
Navracsics Tibor szavai szerint lehetséges, hogy végül maga a bizottság fogja mondja ki: a magyar kormány eleget tett a vállalásainak, amivel megszűnik az uniós költségvetés kockázata, ezért visszavonja határozati javaslatát és saját hatáskörben megszünteti az eljárást.
A példátlanul kemény büntetés elkerülésére Magyarországnak azonban akkor is van esélye, ha a Bizottság nem lesz maradéktalanul elégedett. A döntés ugyanis az Ecofin-ben is minősített többséget követel: vagyis 15 államnak kell egyetérteni benne úgy, hogy az összesített lakosságuk az EU 65 százalékát kitegye. És ugyan az Európai Bizottságban a javaslatról egyhangú döntés született a javaslatról, az még kérdés, hogy a különböző országok vezetői mennyire lesznek megértőek a magyar kormánnyal.
A piacok mindenesetre jól fogadták a bejelentéseket: a forint euróárfolyama hétfőn reggel egészen a 400-as határig is erősödött, miközben a magyar fizetőeszközt pénteken még 405-ön jegyezték a közös valutával szemben.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Getty Images
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
