Még mindig nem világos, hogy mekkora segítség lehet a gázársapka

„Norvégia átvette a legtöbbet szállító földgázszállító szerepét Európába. Ez amiatt van, mert Oroszország kevesebbet is szállít, másrészt egy ideje nem működteti az Északi Áramlat 1-et” – mondta a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában Miró József. Az Erste Befektetési Zrt. stratégája szerint az amerikai Goldman Sachs elemzéséből az derült ki, hogy jövőre lehet nagy bajban Európa, ha Oroszország tényleg leállítja a földgázszállításokat, mert akkor a gáztározókat sem tudják majd az uniós országok újra feltölteni. Az EU most mindenesetre jól áll, Október 1-e a fűtési időszak kezdete előtt átlagban 80 százalékos a tározók feltöltöttsége.

Az orosz földgáz teljes mellőzése most még nem lehetséges Európa számára. Az LNG, vagyis a cseppfolyósított földgáz korábban Európa 7-8 százalékának szükségletét fedezte. Ez emelkedett az elmúlt időszakban, de még több LNG-gázszállítóhajó fogadására képes kikötő építése folyamatban van. Az Európai Unió legnagyobb beszállítói a földgáz piacán az Egyesült Államok, Algéria, Katar, Azerbajdzsán és Kanada lehetnek.

Oroszország korábban azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a gázszállításokat, ha a termékeire ársapkát vezetne be az Európai Unió. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mégis azt jelezte előre, hogy lesz ilyen árképzési korlátozás. „Erről szeptember 30-án dönthetnek majd az energiaügyi miniszterek, de inkább a tőzsdei spekulációnál, vagy az európai közös beszerzéseknél tudok elképzelni olyat, hogy meghatároznák az árat” – kommentálta az igencsak képlékeny helyzetet Miró József.

Jelenleg egyébként hatalmas előnye van energiapiaci szempontból az Egyesült Államoknak az Európai Unióval szemben. Míg Amerikában most 30 euró körül mozog a földgáz dollárban jegyzett ára, addig Európában 200 euró környékén. Most igazából majdnem mindegy is, hogy miben fizetnek érte a piaci szereplők, hiszen az amerikai dollárt gyakorlatilag egy az egyben váltják az euróval.

A Reggeli Monitorban Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője már arról beszélt, hogy míg az Egyesült Államokban kínálati infláció van a cégek fizetésemelési kényszere és az erős munkaerőpiac miatt, addig az Európai Unióban inkább kínálati, a szárnyaló energiaárak következtében. „A FED következő ülésén már nem lenne akkora meglepetés az 1 százalékpontos, újabb kamatemelés sem, tekintve az augusztusi inflációs adatat. Az Európai Központi Bank is folytatni kénytelen a monetáris szigorítást. A FED kamatpályája 4 százalékon, míg az Európai Központi Banké 2 százalékon tetőzhet, jövő év elején” – foglalta össze a jelenlegi monetáris szigorítási várakozásokat Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.

Az interjúban szóba került, hogy:

• Az amerikai és az európai gazdaság között milyen fejlődésbeli különbség lehet a következő időszakban
• Milyen évtizedes inflációs rekordok dőlnek meg
• Miért vannak lépéskényszerben a világ nagy jegybankjai

Miró Józsefet, az Erste Befektetési Zrt. stratégáját és Nyeste Orsolyát, az Erste makrogazdasági vezető elemzőjét Nagy Károly kérdezte a Reggeli Monitorban.

Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.

Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.

Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.

A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.