Egyelőre nincs megállás

Ma napvilágot látott az augusztusi inflációs adat, ami a 15,9 százalékos várakozásokkal szemben 15,6 százalék lett év per év alapon az előző havi 13,7 százalék után. Az élelmiszer árak voltak most is a középpontban, amelyek 30,9 százalékkal emelkedtek, s a pékáruk és a tejtermékek árai húzták fölfelé, hiszen ebben a termékkörben tipikusan 50 százalék fölötti áremelkedést láthattunk az előző év augusztusához képest. A szolgáltatások árának 7,7 százalékos emelkedése pedig üdítőleg hatott ebben az áremelkedési özönben, míg a tartós fogyasztási cikkek az átlag alatt, 14,8 százalékkal emelkedtek. A maginfláció is tovább emelkedett az előző havi 16,7 százalékról 19-re, de mintha megkezdődött volna valamiféle összezáródás a mag- és a fő inflációs mutatószám között. Az elkövetkező időszakban ez az összezáródás folytatódhat a fő mutatószám gyorsulásával a rezsicsökkentés részleges visszavételének köszönhetően, ami 3 százalékpontos pluszt jelent az elkövetkező hónapokban. Ezt mutatja a harmonizált árindex is, ami 18,6 százalékra ugrott. Mindent összevetve kicsit romlott a kép. Azt gondoljuk, hogy az infláció november-decemberben érheti el a csúcsát, s egy tetőt építhet ki jövő márciusig valahol 20 és 23 százalék között, az árstopok kivezetésével.

Mindeközben egyre többen gondolják azt, hogy a Fed akkor fog lassítani, megállni a kamatemeléssel, ha bekövetkezik a munkaerőpiac megtörése, azaz elindul a munkanélküliségi ráta emelkedése. Hiszen annak ellenére, hogy számos inflációs mutató már csökkenést jelez, a Fed megszólalások még mindig héják. Most éppen a John Hopkins egyetem csatlakozott ehhez a nézethez.

Ma reggel enyhe emelkedést láthatunk a DAX és a BUX indexben is. Az előbbi esetében különben a napon belüli indikátorok megalapozhatnának valamiféle, akár komolyabb emelkedést is. S ez igaz a BUX esetében is.

Európában enyhe emelkedés volt tegnap. Az Euro Stoxx50 0,1%-ot, a DAX 0,4%-ot emelkedett. A FTSE100 viszont 0,9%-ot csökkent. Az energiapiaci szabályozásról érkező hírek hatására a közműszektor 2,2%-ot emelkedett. Az energiaszektor a leggyengébb teljesítményt mutatta, 3,2%-ot csökkenve.

Amerikában kimondottan jó volt a hangulat, a részvénypiacok emelkedése mellett az állampapírhozamok csökkentek. A Dow 1,4%-ot, az S&P 1,8%-ot, a Nasdaq pedig 2,1%-ot emelkedett. Amerikában is a közműcégek vezették az emelkedést és az energiacégek voltak az egyetlenek, melyek értéke csökkent.

Ázsiában ma reggel vegyesen teljesítenek az indexek. A Hang Seng 0,9%-ot esik, a CSI300 stagnál, a Nikkei pedig 2,2%-ot emelkedik.

A horvát hatóságok a múlt héten letartóztattak öt INA munkavállalót, mivel áron alul adtak el horvát földgázt, amivel 1 milliárd kuna (54 milliárd forint) kárt okoztak a cégnek. Tegnap Fasimon Sándor, az INA igazgatóságának elnöke beadta lemondását. Fasimon nem érintett az ügyben, az igazgató azonban személyes felelősséget érez a kérdésben. Véleményünk: A hír mutatja, hogy továbbra is erős az ellentét a horvát kormány és a MOL között az INA befolyásolásával kapcsolatban. A hír kedvezőtlen a MOL számára.

Szintén a MOL-lal kapcsolatos hír, hogy a magyar olajcég béremelést és bérkiegészítést ad 8 ezer alkalmazottjának, hogy fedezze az infláció megugrása miatti jövedelemkiesést. A hír negatív, de nem jelentős a cégre nézve.

Tegnap mutatta be legújabb iPhone-családját, a 14-est az Apple. A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a technológiai óriás nem emelte vezető termékének árát (dollárban). A portfólióba két alapmodell és két Pro modell került. A kettő közötti különbséget elsősorban egy újabb, gyorsabb mikrochip jelenti (A16), míg az alapmodellek közti különbség a készülék méretéből fakad. Az iPhone 14 ára 799 dollár lesz, míg a legdrágább Pro Max 1.099 dollárba fájhat a vevőknek. A telefonok mellett új AirPods-ot és Apple Watch-ot is a piacra dobott a cég. A tegnapi kereskedés során 1%-ot emelkedtek az Apple részvényei.

Nagyot erősödött tegnap a magyar fizetőeszköz árfolyama az euróval szemben az energiaárak fékezését célzó tervezett európai intézkedések, valamint az EU megállapodás kapcsán kialakulni látszó óvatos optimizmus hatására. Az EURHUF kurzusa jóval 400 alatt, 395,6-on zárt tegnap. A mai nyitásban kisebb forintgyengülés látszik. A reggel közzétett inflációs adatok most nem hoztak negatív meglepetést, ennek ellenére a kamatemelési várakozások erősek maradhatnak. A rekordmértékű júliusi külkereskedelmi mérleg hiány viszont ronthatja ma a hangulatot. Az MNB ma reggel a vártnak megfelelően 11,75%-on hagyta az egyhetes betéti kamatot.

A nemzetközi devizapiacon tegnap a paritás fölé emelkedett az EURUSD árfolyama. Kivárás jöhet ma az EKB délutáni kamatdöntése előtt. A jegybanki kommunikáció akár nagyobb kilengéseket is hozhat a kurzusban.

A WTI 82,2, a Brent 88,4 dollár volt ma reggel a novemberi leszállításra, míg az Ural azonnali leszállítási ára 69,8 dollárra esett. A csökkenés mögött a keresleti félelmek állnak: Kína újabb városokra terjesztette ki a covid miatti lezárásokat, míg a befektetők árazzák a kamatemelések hatásait is. Az API jelentése szerint a múlt héten 3,6 millió hordóval nőtt az USA nyersolaj tartaléka. Az EIA legfrissebb jelentése ezzel ellentétes hatású volt: az USA kőolaj termelése jövőre kisebb lehet (12,63 millió hordó/nap), mint a korábban várt, míg a kereslet a gáz/olaj csere miatt nőhet. Az amerikai intézet jövőre napi 2 millió hordó keresletnövekedésre számít.

Az 1.700 dolláros szint továbbra is erősnek bizonyult tegnap, nem sikerült a lefelé történő áttörés. Az arany ma reggel 1.718 dollár volt. A dollár gyengült, míg az alacsonyabb olajár némi optimizmussal töltötte el a piacot. A befektetők továbbra is a Fed politikáját követik, mivel a jegybank továbbra is alapvetően szigorításra utaló kommentárokat küld. Az amerikai jegybank szeptember 20-21-én ül össze legközelebb és dönt az irányadó kamatok emeléséről.