Ma reggel kiskereskedelmi forgalmi adatokat tett közzé a KSH.
A kiskereskedelem tekintetében havi szinten ismét csökkent a forgalom júniusban, 0,5%-kal. Éves összehasonlításban pedig a kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 4,5%-kal emelkedett, ami jelentősen elmaradt a 8% körüli elemzői konszenzustól. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,3%-kal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 23,6%-os volt az éves naptárhatástól megtisztított volumenindex.
A júniusi adatokat látva már felsejlenek az év második felére prognosztizált lassulás jelei is. Egyrészt az élelmiszerek júniusi, közel 25%-os drágulása egyre inkább fékezi a fogyasztást. Másrészt az üzemanyagforgalom terén az alacsony bázis és a benzinturizmus kifutásával szintén érdemben mérséklődött az eladások dinamikája. Utóbbi esetében az ársapka részleges kivezetése is hűtheti a piacot, nem beszélve a hiány elkerülése végett bevezetett mennyiségi korlátozásoktól. Harmadrészt a nem-élelmiszerek (jobbára tartós cikkek) dinamikája is jelentősen lassult az év hatodik hónapjában.
A jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó év eleji fiskális transzferek a fogyasztás erőteljes bővülését eredményezték 2022 első felében. Ennek köszönhetően az első hat hónapban mintegy 10%-kal nőtt a kiskereskedelmi volumen. Ugyanakkor az év második felében markáns fékezésre számíthatunk. Nyártól a fiskális konszolidáció (extraprofit adók áthárítása, a hatósági üzemanyag- és rezsiárak részleges kivezetése, a jövedéki adóemelés és lényeges adóügyi változások), az év eleji transzferek kifutása és minden bizonnyal az elmúlt majdnem 25 év legmagasabb inflációja masszívan csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. Ennek eredményeként pár hónapon belül már negatív éves értékekre számíthatunk.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
