Már látjuk

Nagyot esett a Wallmart. Kiderült, hogy ezek a fránya vásárlók az erős áremelkedés közepette nem nagyon akarnak magas árrésű termékeket venni, inkább csak élelmiszerre – arra, ami fontos és nem megkerülhető – költenek. Vagy csak szimplán nem tetszik nekik, hogy hülyének nézik őket a kereskedők és / vagy gyártók, vagy egyszerűen készülnek a beharangozott recesszióra. Mindenestre a hírnek örülünk, miközben a részvényesek nyilván szomorkodnak. Ugyanis a felelős lakossági viselkedés ilyen helyzetben igen csak kifizetődő lehet. Ha most visszafogják a költekezést, s tartalékolna a „rosszabb időkre”, akkor lehet, hogy azok a rosszabb idők nem is jönnek el, vagy legalábbis nem lesznek olyan rosszak, viszont a jelenlegi gazdasági aktivitást csökkenti, mint ahogy látjuk a gazdasági előrejelzéseken keresztül. S arról se feledkezzünk meg, hogy az infláció emelkedését is visszafogja ez a viselkedés. Na, hát ezért örülünk, na meg azért, mert ez jele lehet az inflációs folyamatok fordulásának, ami kihatással lesz a jegybankok viselkedésére, s összeségében a részvénypiaci fordulatot is magával hozhatja. Persze az még nagy valószínűséggel odébb van, de azért, mintha közelednénk felé.

Ma pedig várjuk az MNB, holnap pedig a Fed döntését. Az előbbi esetében 100, az utóbbinál pedig 75 bázispontos emelést várunk. Így talán nem meglepő, hogy nincsenek nagy mozgások a börzéken, a befektetők kivárnak. A DAX enyhén csökken, annak ellenére, hogy a rövidtávú korrekció véget érni látszik a korábbi emelkedés után. A BUX pedig megint túlreagál egy picit, de ez még elfogadható.

Tegnap az Euro Stoxx50 0,2%-ot, a FTSE100 0,4%-ot emelkedett, viszont a DAX index 0,3%-ot csökkent. Az energiaszektor volt a legjobban teljesítő szektor, az ingatlan pedig a legnagyobb csökkenést volt kénytelen elszenvedni.

Amerikában is csak visszafogott mozgások voltak. Az S&P500 0,1%-kal, a DOW 0,3%-kal emelkedett, miközben a Nasdaq 0,4%-ot csökkent. Amerikában is az energiaszektor vezette az emelkedést, de itt a nem alapvető fogyasztási cikkek gyártói teljesítettek leggyengébben.

Ma reggel a japán Nikkei 0,2%-ot csökkent, míg a Hang Seng 1,5%-ot, a CSI300 pedig 0,8%-ot emelkedett.

A Walmart részvénye 10%-ot zuhant, miután a cég hetekkel a gyorsjelentésének megjelenése előtt közzétette a második negyedéves és 2023-as pénzügyi évének iránymutatását, melyben rontottak eredmény-előrejelzésükön. Az eredmény akár 13%-kal is csökkenhet a teljes évben, a második negyedévben pedig akár 9%-kal, mivel a vásárlók a drágább tételek helyett a vállalat számára kevésbé jövedelmező élelmiszereket vásárolják. Két hónappal ezelőtt még csak 1%-os csökkenésre számított a kereskedelmi üzletlánc. A működési marzs várhatóan 4,2% lesz a második negyedévben és 3,8-3,9% a 2023-as pénzügyi évben. A világ legnagyobb viszonteladója szerint a működési bevétel a negyedévben 13-14%-kal, a teljes évre pedig 11-13%-kal csökkenhet, ám biztosat csak a gyorsjelentés augusztus 16-i megjelenése után tudunk majd.

Az Alibaba elsődleges tőzsdei státuszra törekszik Hongkongban, megerősítve a pénzügyi központ szerepét az amerikai piacok alternatívájaként. Ez fellendítheti a likviditást a kínai gazdasági lassulás és az internetes cégekkel szembeni kínai szigor miatt egy éve tartó eladási hullám után. Az év végére várható lépés a kínai befektetők százmillióinak biztosítana közvetlen hozzáférést az Alibabához, amely 2014-ben a legnagyobb tőzsdei bevezetésként debütált New Yorkban. Az Alibaba lépése arra ösztönözheti a többi kínai vállalatot, hogy kövessék példáját. Főleg most, amikor az amerikai hatóságok azzal fenyegetőznek, hogy a kitiltják ezeket a cégeket az amerikai tőzsdéről, ha nem felelnek meg az könyvvizsgálói szabályoknak.

Hétfőn 397 körül kezdi a napot a forint. Dél körül már 395-ös szint alját is támadta a magyar deviza. Ezt követően azonban visszafordult és bőven nyitó szint felett, 399-nél zárt a kurzus. Ma reggelre sem változott sokat a helyzet. Ma a jegybank döntésére várunk, a konszenzus 100 bázsipontos emelésre számít. A legutóbbi kamatdöntés óta tovább emelkedtek az inflációs kockázatok, valamint az EKB is a vártnál nagyobbat emelt a múlt héten, így jelentős lépésre lesz szükség.

Hétfőn némileg gyengült a dollár az euró ellenében, végül 1,022-nél zárt a kurzus. A Fed szerdai döntése előtt a kivárásé lehet a főszerep.

A WTI 98,3, a Brent 106,8 dolláron forgott a szeptemberi határidőre, míg az Ural azonnali leszállítású ára 78,8 dollár volt ma reggel. A befektetők egyre inkább a szűk azonnali olajpiaci fundamentumra figyelnek, mint a recessziós kockázatra. A Morgan Stanley is arra figyelmeztetett, hogy jelenleg a kereslet meghaladja a kínálatot, ugyanakkor a befektetési bank csökkentette 2023-ra vonatkozó kőolaj ár várakozását. A feszültséget csak a nagyobb mennyiségű líbiai kőolaj érkezéséről szóló hírek tudták enyhíteni. A piac továbbra is backwardation állapotban van, a két közeli Brent határidő között már 5 dollárnál is nagyobb a különbség szemben az egy héttel ezelőtti, 3,83 dolláros differenciával.

Az arany árfolyama 1.723 dollárig tudott emelkedni ma reggel. A befektetők a ma kezdődő FED ülés eredményét várják. Egyrészt kérdéses, hogy valóban 75 bázisponttal emel-e a az amerikai jegybank, a másik fő kérdés, hogy milyen üzenetet küld a monetáris hatóság a piacnak. A jövőbeli szigorúbb politika ugyanis jó eséllyel további lejtmenetbe küldi az aranyat, ami már a negyedik hónapja esik a márciusi 2000 dollár feletti csúcs óta. A héten csütörtökön lát napvilágot a II. negyedéves amerikai GDP adat is, mely szintén iránymutató lehet a kamatok alakulására nézve. Jó hír ugyanakkor, hogy a befektetők szerint már túl lehetünk az inflációs csúcson, ami enyhítheti a nyomást a döntéshozókon.