Nagyobb lépéssel nyitott az EKB

Az EKB 50 bázispontos kamatemeléssel kezdte meg a kamatemelési ciklust. Hasonló méretű emelésre utoljára 2000-ben volt példa. Ez kisebb meglepetésnek számít, hiszen a jegybank korábbi kommunikációja egyértelműen 25 bázispontos emelésre utalt, azonban az elmúlt 1-2 nap szivárogtatásainak hatására a piac 40%-os valószínűséggel már árazta az 50 bázispontos emelést. A kamatemelés eredményeként mostantól az alapkamat 0,5% és a betéti kamatok esetében is megszűnik a negatív kamatszint, mivel az új betéti ráta 0%. A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján a jegybankárok mindegyike azonosulni tudott az 50 bázispontos emeléssel és mindenki támogatta az új jegybanki eszközt is, ami a Transmission Protection Instrument (TPI) nevet kapta. A lépés indoklásakor Lagarde a felfelé mutató inflációs kockázatokat emelte ki és hogy a kamatemelés mellékhatásait képes lesz az új jegybanki eszközzel kezelni. Az inflációs kockázatok között nevesítve elhangzott a gyenge euró is, ami elég erőteljes utalás arra, hogy az EKB magasabb EURUSD árfolyamot tart kívánatosnak. A jegybank adatfüggő üzemmódban működik és többé nem érvényes a szeptemberi 50 bázispontos emelésre vonatkozó iránymutatás sem, ennek hatására a piac 75 bázispontos emelést kezdett el árazni szeptemberre.

Az új monetáris eszközzel kapcsolatban számos részletet direkt nem fedett fel az EKB, például azt, hogy mekkora hozamkülönbségnél fognak beavatkozni. A TPI keretében szükség esetén 1-10 év közötti állampapírokat vehetnek, a programnak nincs előre meghatározott keretösszege, de külön jegybanki döntés szükséges az eszköz aktiválásához, így jelenleg inkább csak egy keretrendszerről beszélhetünk. Christine Lagarde úgy nyilatkozott, hogy nem szeretnék használni, de szükség esetén alkalmazni fogják az új eszközt. Ennek 4 feltétele van: (i)EU költségvetési megfelelés; (ii) különböző makrogazdasági indikátoroknak való megfelelés, például ne álljon túlzott deficiteljárás alatt, (iii) fiskális fenntarthatóság, melyet az Európai Bizottság és az IMF véleménye is alátámaszt, (iv) Az Európai Bizottság RFF ajánlásainak betartása. A feltételrendszer felveti annak kérdését, hogy mennyire lesz gyors és hatékony az eszköz működése a valóságban.

Több napnyi huzavonát követően lemondott Mario Draghi olasz miniszterelnök, így ősszel előrehozott parlamenti választást tarthatnak Olaszországban. Az új választást szeptember 25-re írták ki. A felmérések alapján az Olasz Testvériség vezette blokk szerezne többséget ha ma tartanák a választásokat.

Bár a brit parlamenti képviselők körében a volt pénzügyminiszter Rishi Sunak volt a legesélyesebb jelölt a miniszterelnöki posztra, azonban a párt tagságon belül, akik a végző két jelölt közül döntenek Liz Truss sokkal népszerűbb. A felmérések szerint 62% - 38% arányban a volt külügyminiszter vezet a volt pénzügyminiszter előtt.

Oroszország megkezdte a népszavazás előkészítését az általa megszállt ukrán területeken, melyen az Oroszországhoz való csatlakozásról szavaznának. Várhatóan szeptember 15-én tartanák a szavazást és elsősorban Donyeck, Luhanszk megyét és Herszon, valamint Zaporizzsja egyes részeit érintené. Ezzel Kelet-Ukrajnát csatolná el Oroszország és északi-irányból létrejönne a szárazföldi összeköttetés a Krím-félszigettel. A népszavazás eredményét várhatóan a későbbi tűzszüneti és béketárgyalások során hivatkozási alapként kívánja majd Oroszország elfogadni, hasonlóan, mint 2014-ben a Krím esetében is tették. Ukrajna viszont várhatóan nem fogja elfogadni a népszavazás eredményét, mivel a katonaság áltam megszállt területeken nem biztosítható a választás tisztasága és függetlensége.

Az orosz pénzügyminisztérium a harmadik negyedévben, de legkésőbb októberben tervezi újraindítani a belföldi államkötvény kibocsátásokat. A rubel mellett még a jüan kötvények kibocsátása is lehetséges.
Az orosz jegybank a mai kamatdöntő ülésén várhatóan 9%-ra csökkenti az alapkamatot a korábbi 9,5%-ról.

Estek tegnap az amerikai államkötvény-hozamok, a kétéves referenciahozam 14 bázisponttal esett, az ötéves 17-tel, a tízéves pedig 14-gyel 2,87%-ra. A kereskedés elején az EKB kamatemelése nyomán még adták az amerikai kötvényeket, azonban később a Philadelphia Fed Index, a Conference Board indikátor, valamint a munkanélküli-segély kérelmi adatok végül kellő bizonytalanságot okoztak ahhoz, hogy kötvényeket vásároljanak a befektetők. A philadelphiai adat 2020 májusa óta a legalacsonyabb volt, a gazdasági előrejelzést adó indikátorok elmaradtak a várttól, míg a munkanélküli-segély kérelmek száma valamelyest nőtt. Az EKB után jövő héten az amerikai központi bank veszi át a főszerepet, a kamatdöntő ülés legnagyobb kérdése az lehet, hogy 75 vagy 100 bázispontos emelésről döntenek a Fed tisztviselői. A piac, a határidős árazások alapján 20%-os esélyt lát a „teljes”, egy százalékpontos lépésre.

Pozitív koronavírus tesztet produkált Joe Biden amerikai elnök, miután egyre inkább terjed a vírus Amerikában és világszerte is. Az elnök tünetei enyhék és a Pfizer koronavírus elleni gyógyszerével a Paxlovid-dal kezelik.

Július 29-étől újra bevezethetik a beltéri kötelező maszkhordást Los Angeles-ben, mondta a helyi egészségügyi hatóság. A kötelezettség a tervek szerint két hétig fog tartani.

A japán infláció júniusban 2,4% volt éves alapon, ami enyhülést jelent a májusi, 2,5%-os hét és féléves csúcshoz képest, de megegyezik az elemzői várakozásokkal. A fogyasztói árak zsinórban a tizedik hónapja emelkedtek, az ukrajnai orosz inváziót követő megugrott üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a jen meredeken gyengülő árfolyama miatt. A júniusi maginfláció 2.2% volt (év/év), mely egytizedes növekedést jelent a májusban mérthez képest.

A feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index 2022 júliusában tízhavi mélypontra, 52,2-re esett az egy hónappal korábbi 52.7-ről, az emelkedő energia- és bérköltségek, valamint a tartós inflációs nyomás hatására. A szolgáltatóipari mérés az előző havi 54,0-ról 51,2- re esett vissza, míg az összetett index 53,0-ról 50,6-ra csökkent.

Négy év után először emelhetnek az irányadó kamatrátán Hongkongban. A Fed agresszív kamatemelési ciklusa következtében a helyi Monetáris Hatóságnak jelentős mértékű devizatartalékot kellett elégetnie ahhoz, hogy a városállam árstabilitását megőrizze. Hongkong régóta küzd lakhatási nehézségekkel, melyen a magasabb alapkamat csak rontana a hitelek megdrágításával. Az elemzők között egyelőre megoszlanak a becslések, elképzelhető év végéig akár összesen 25 vagy 100 bázispontos emelés is a jelenleg 5,00%-os alapkamatban.

A határidős indexek többsége csökkenést mutat ma reggel.