Megindult a gázszállítás, kamatot emelhet az EKB

A korábbi híreknek megfelelően tényleg újra indult az orosz gázszállítás az Északi-Áramlat vezetéken. A gáz ismét a 10 napos karbantartást megelőző mennyiségben, a teljes kapacitásnak körülbelül 40%-val áramlik. Szintén igaznak bizonyult az Európai Bizottság gázterve. A korábbi híreknek megfelelően 15%-os önkéntes gázfelhasználás csökkentést kért a tagországoktól. Ez a csökkentés képes lenne kompenzálni az orosz gáz kiesését a téli időszakban.

Várhatóan kamatot fog emelni az EKB a mai kamatdöntő ülésén. A kérdés csak a lépés mértéke. A piac megosztott a 25 és az 50 bázispontos lépés között. Ma reggel 40%-os valószínűséggel árazzák a nagyobb kamatemelést. Ezenkívül az EKB várhatóan ismerteti új monetáris politikai eszközének részleteit is. A mai ülés már új menetrend szerint zajlik. A kamatdöntést 14:15-kor ismerhetjük meg, a sajtótájékoztató pedig 14:45-kor kezdődik.

Mario Draghi szándéka ellenére is kicsi az esély arra, hogy sikerül az olasz kormányt egybetartani, így egyre valószínűbb, hogy előrehozott választásokra fog sor kerülni. A köztársasági elnök akár már ma is bejelentheti az előrehozott választásokat, melyeket várhatóan ősszel fognak megtartani.

Ukrajna várhatóan a devizahiteleinek átütemezését fogja kezdeményezni. A befektetőkkel augusztus közepéig tervez erről megállapodni és 2 évig függesztenék fel a kamatfizetéseket. Ukrajna speciális helyzetére való tekintettel a befektetők várhatóan jóvá fogják hagyni az átstrukturálást.

A török és ukrán jegybank is kamatdöntő ülést tart ma. Várhatóan előbbi 14,0%-on, utóbbi pedig 25,0%-on fogja tartani az alapkamatot.

Új történelmi mélypontra, -27,0 pontra esett az eurozónában a fogyasztói bizalom az előzetes júliusi adatok alapján.

Az elkövetkező 10 napban tárgyalhat Biden-elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető, ugyanis az USA a korábban Donald Trump elnök által kivetett vámokat szeretné visszavágni, ezzel is hűtve az inflációs nyomást. Egy tisztviselő szerint a két vezető találkozója azonban inkább bilaterális, régiós és globális problémákról, ügyekről szólhat. Biden elnök nyilatkozatában azt is mondta, hogy az USA katonasága nem tartja jó ötletnek, hogy Nancy Pelosi, a Képviselőház elnökének Tajvanra tervezett látogatását.

Nem vezetett be klíma-vészhelyzetet, azonban a globális klímaváltozást „egzisztenciális válságnak” nevezte Joe Biden, és több olyan intézkedést is bejelentett, többek között a megújuló energia arányának növelését, amely csökkenteni kívánja annak hatásait. Az elnök célja, hogy nyomást helyezzen Joe Manchin demokrata szenátorra, akinek szavazatán áll vagy bukik az legújabb tervezete, mely jelentős klímavédelmi forrásokat és adókat is tartalmaz, amelyet a nyugat-virginiai szenátor nem támogat.

Az eddigi legmélyebbre esett Joe Biden támogatottsága a Quinnipiac felmérése alapján. Az elnök tevékenységét az amerikaiak mindössze 31%-a értékeli pozitívan, és 71%-uk nem szeretné, hogy Biden ismét megpályázza az elnöki pozíciót.

Nem változtatott a kamatkondíciókon a magyar idő szerint ma éjszaka befejeződő kamatdöntő ülésén a japán jegybank. Ezzel a BoJ az alapkamatot mínusz 10 bázisponton hagyja, és folytatja kötvényvásárlási akcióit, hogy a 10 éves kötvényhozamot 0,25%-on tartsa. A világ egyik leglazább monetáris politikáját folytató intézmény célja továbbra is, hogy az infláció hosszútávon elérje a 2%-os jegybanki célt. A BoJ előrejelzése alapján az árak növekedése idén átlagosan 2,3%-os lehet éves szinten, mely jövőre már lassulhat, így nincsen értelme visszafogni a pénzpiaci kínálatot. A jegybank tevékenységének levét leginkább a jen árfolyama „issza meg”, ugyanis a stabilnak tartott, menekülő eszköznek számító deviza 20%-ot csökkent idén a dollárral szemben, és 24 éves csúcson van az árfolyam.

Éves szinten 46,1%-kal nőtt júniusban a japán importvolumen, amely csökkenést jelent a májusi 48,9%-hoz képest, de meghaladta a 45,7%-os elemzői konszenzust. Az exportvolumen 19,4%-kal nőtt ugyanezen időszaki összevetésben, mely a legnagyobb növekedést jelenti november óta. A májusi exportbővülés éves szinten 15,8% volt, míg a júniusi adatra 17,5%-ot vártak a szakértők. Ugyan a japán gazdaság nettó exportőr volt júniusban, a kereskedelmi mérleg továbbra is 10 milliárd dolláros mínuszban van.

Lefelé mozdították el a kínai gazdasági növekedés idei évre vonatkozó kilátásait az elemzők, és szerintük az is előfordulhat, hogy a zéró-Covid politika, az ingatlanfejlesztői krízis és a romló világgazdasági környezet közepette még a 4%-ot sem fogja elérni a kínai GDP bővülése 2022-ben. A jelenlegi előrejelzés alapján a növekedés mértéke 3,9% lehet év/év, a legutóbbi becslés pedig 4,1% volt.

Az európai és amerikai határidős indexek is enyhén emelkednek ma reggel.