Technikai recessziót lát a Fed

A Financial Times értesülései szerint az EU a közeljövőben a gáz felhasználás azonnali visszafogását kérheti a tagállamoktól és várhatóan önkéntes gázcsökkentési célokat fog meghatározni a tagországoknak. A konkrét bejelentés várhatóan szerdán fog megérkezni. A cél, hogy felkészüljön az EU a súlyos gázellátási zavarokra is. Jelenleg a gáztározók átlagos töltöttsége 63%, ami 46 napnyi téli fogyasztásnak felel meg, ami megfelel az ilyenkor jellemző átlagos töltöttségi szintnek.

Az Európai Bizottság becslése szerint az orosz gázszállítások leállása még egy hideg tél esetén is csak 1,5%-kal csökkentenék az EU GDP-jét, normál időjárás közepette pedig csak 0,6-1% lenne a visszaesés mértéke.

Az EU megegyezett Azerbajdzsánnal, hogy 2027-re megduplázzák és ezzel évi legalább 20 milliárd köbméterre növelik az európai gázszállítást. Ezzel a hosszútávú cél az orosz gázfüggőség csökkentése.

Az EU formálisan is megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. A csatlakozási folyamat várhatóan hosszú éveket fog igénybe venni, mivel mind a 27 tagország jóváhagyása szükséges mind a 30 tárgyalási fejezet esetében.

Tegnap napközben egy újabb, idei évben már egyáltalán nem újdonságként szolgáló negatív fordulat volt az amerikai piacon. A rossz hírt most az Apple szolgáltatta, ugyanis a tech óriás bejelentette, hogy csatlakozva több másik - főleg tech-szektorbeli – céghez, ők is lassítanak az új munkaerő-felvételen. Az S&P 500 stabil 1 százalék körüli pluszból fordult le és fejezte be a napot 0,8%-os mínuszban. Ez a 2022-es évben már a 17. olyan nap, amikor kereskedés közben jön el egy negatív fordulat és a napon belüli csúcsához képest több, mint 1 százalékot esik az index. Amit most láthatunk, az a 2008-as pénzügyi válság óta az egyik legvolatilisebb kereskedés, melynek hátterében elsősorban a recessziótól való egyre nagyobb aggódás veszi át az uralmat az inflációs félelmektől, ami inkább az év első felében volt jellemző.

A Bloomberg cikkének értekezése alapján nem is az inverz-hozamgörbe, hanem majd annak meredek emelkedése lesz a recesszió legerősebb előszele. Minden korábbi recesszió esetén markáns emelkedés volt az amerikai hozamgörbében, az utóbbi 46 év hat recessziójakor átlagosan 220 bázisponttal ugrott a hozamgörbe a recesszió kezdete előtti három hónapos időszakban. Az atlantai Fed GDPNow modellje alapján a második negyedévben 1,5%-ot zsugorodott éves szinten az amerikai gazdaság kibocsátása, így technikailag akár már most is recesszióban lehet az amerikai gazdaság.

A Demokrata Szenátorok arra sürgetik a Biden-adminisztrációt, hogy klíma-vészhelyzetet jelentsen be, ugyanis a jelenlegi helyzet alapján az elnök – már jelentősen „megtépázott” - visszaépítési csomagja (Build Back Better), amely jelentős klímavédelmi támogatásokat, illetve adókat is tartalmaz, szinte biztosan nem megy át a Szenátuson. A klíma-vészhelyzet többletjogokat adna az elnöknek ahhoz, hogy forrásokat csoportosítson át klímavédelmi intézkedésekre a Szenátus áldásos támogatása nélkül.

Randal Quarles, korábbi Fed-alelnök szerint a jegybanknak hamarabb el kellett volna kezdenie emelnie az alapkamatot, még azelőtt, hogy befejezte volna az eszközvásárlási-programját. Szerinte a döntéshozók túlságosan azzal voltak elfoglalva, hogy a Fed eszközállományának leépítése kiszámítható formában történjen, miközben „elfelejtették” a kamatkondíciókat szigorítani. A BofA elemzője, Brian Moynihan szerint a jegybanknak nehéz dolga lesz az infláció letörésére, ugyanis a lakossági fogyasztás visszaesése egyelőre nem látszik.

A japán jegybank elnöke, Haruhiko Kuroda továbbra is eltökélt az ultralaza monetáris politikát illetően. A BoJ hamarosan leköszönő kormányzója, egy évtizede fáradhatatlanul küzd azért, hogy a szigetországban stabil, két százalékos infláció legyen, melyet nem fog feladni elnökségének utolsó hónapjaiban. A japán jen 24 éve nem látott gyenge szinten a dollárral szemben, míg az infláció már legutóbb éves alapon elérte a 2,5%-ot, ennek ellenére az elemzők nem várnak lényegi enyhítést a jegybanktól annak csütörtöki kamatdöntő ülésén.

Egyre nagyobb a hajlandóság a vagyonos kínaiak körében, hogy elhagyják az országot, mely szerintük a zéró-Covid politika következtében élhetetlenné vált. A Henley & Partners migrációs tanácsadói szervezet szerint szabadságjogaikat és a lassuló gazdaság következtében vagyonukat féltő kínaiak nagyjából tízezren lehetnek, a becslések alapján körülbelül 48 milliárd dollárnyi vagyonnal. Természetesen a kérdés nem ilyen egyszerű, ugyanis a kormányzat meglepetést okozna azzal, ha engedné, hogy ennyien, ekkora vagyonnal távozzanak az ázsiai szuperhatalomból.

Magas beosztású kínai és EU-s vezetők fognak tárgyalni a mai nap folyamán főleg gazdasági és kereskedelmi kérdésekben. A Xinhua értesülésé alapján Wang Yi külügyminiszter és Emannuel Macron egy fő tanácsadója már előzetesen is folytattak egyeztetéseket.

Az európai határidős indexek jellemzően esnek, míg az amerikaiak emelkedést mutatnak ma reggel.