Szorult helyzetben Bidenék

Mélyütésként érheti a Biden-adminisztrációt a nyugat-virginiai szenátor, Joe Manchin döntése, aki végül nem fogja támogatni Joe Biden nagyjából egy éve tologatott és eredetileg óriási méretűre tervezett kormányzati támogatását. A szenátor feltétele, hogy a tervezetben ne szerepeljen költség tétel a klímaváltozás miatt kiadásokról, valamint adóemelés. Ez óriási blama lenne a demokratáknak az őszi időközi választások előtt. Manchin — aki nem feltétlen szavaz mindig együtt demokrata kollégáival — szavazata ugyanis kell a többséghez. Ő azonban csak akkor adná áldását a tervezetre, ha abban csökkennének a vényköteles gyógyszerekre kivetett adók, valamint meghosszabbítanák a kibővített „Megfizethető Ellátás” programot. A szenátor döntése miatt a demokraták lényegében semmit sem fognak tudni megvalósítani abból, ami mellett elkötelezték magukat még a tervezet kitalálásakor. Manchin szenátor nagyon tudatos a költségvetést és az inflációt illetően, mely őt minden eddiginél nagyobb óvatosságra ösztönzi, és semmiképp nem támogatna olyan kormányzati döntést, ami tovább fűtené a növekvő árakat. Emellett kritizálta a Fehér Házat, hogy nem tudtak reagálni a növekvő árakra, amire állítása szerint ő már egy éve is figyelmeztetett.

„Geopolitikai feszültség, magas infláció, eltűnő fogyasztói bizalom, bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy meddig nőnek a kamatok, korábban nem látott mennyiségi szigorítás, amelyek rontanak a globális likviditáson… ezek mind nagyon negatív következményekkel fognak járni világgazdaságra”. Foglalta tömören össze véleményét a jelenlegi gazdasági nehézségekről a JPMorgan vezérigazgatója, Jamie Dimon. Hozzá kell tenni, hogy kacifántos mondatát azzal kezdte, hogy a gazdaság tovább növekedhet, miközben a munkaerőpiac és a fogyasztás is egészséges lábakon áll.

Jövő héten tarthatja előzetes szavazását a kongresszus az 52 milliárd dolláros tervezetről, melyben az amerikai, elsősorban félvezetőgyártó cégeket támogatnák, hogy ezzel javítsanak versenyképességükön külföldi vetélytársaikkal szemben.

Talán kissé meglepő módon az egyik legnagyobb Fed-héja, James Bullard a 75 bázispontos emelés mellett emelt szót a Nikkei-nek adott interjújában, ugyanis elmondása szerint egy ilyen mértékű emelés juttatná el az alapkamatot a semleges szintre.

Mario Draghi tegnap bejelentette lemondását, miután elveszítette az Öt Csillag támogatását. A miniszterelnök lemondását azonban a köztársasági elnök nem fogadta el, így Draghi egyelőre a helyén maradhat. A hosszútávú stabilitás érdekében azonban újra meg kéne erősíteni a kormány pozícióját. Az olasz politikai bizonytalanság hatására jelentős hozam emelkedés volt látható tegnap, főleg a 2-3 éves kötvényeknél tapasztalt 50 bázispontos hozamemelkedés volt kiugró. Az olasz tőzsdeindex, a FTSE MIB 3,4%-ot esett, sőt az olasz események átmenetileg az euró gyengüléséhez is hozzájárultak.

A Bloomberg által gyűjtött elemzői vélemények alapján az EKB jövő héten mutatja be új monetáris politikai eszközét. A várakozások szerint az új eszköz korlátlan kötvényvásárlást fog tartalmazni a piaci turbulenciák ellen, de ezt sterilizált módon fogják tenni, vagyis a pénzmennyiség nem fog növekedni, mert a kötvényvásárlások összegét valamilyen preferált betét jellegű instrumentummal ki is fogják vonni a pénzügyi rendszerből. A várakozások szerint az új rendszer nagy haszonélvezője Olaszország lehet majd.

A Moody’s döntése alapján Belorusz csődbe ment, miután a szankciók miatt nem tudta teljesíteni 22,9 millió dolláros kamatfizetési kötelezettségét, helyette rubel alapú elszámolást ajánlott fel.

A Deutsche Bank előrejelzése szerint a német gazdaság recesszióba fog süllyedni, és jövőre 1%-kal csökkenhet a GDP.

A korábbi 64,6%-ról minimálisan, 64,5%-ra csökkent a német gáztárolók töltöttsége, miután a hét elején karbantartás miatt leállították az Oroszországból érkező gázszállításokat, amit nem sikerült maradéktalanul pótolni még a nyári, alacsonyabb felhasználású időszakban sem.

17%-kal estek az új autó eladások Európában, ezzel 1996 óta a leggyengébb júniusi értékesítési szám jött össze. A leginkább érintett Volkswagen csoport eladásai 24%-kal estek vissza.

A kínai gazdaság 2022 második negyedévében mindössze 0,4%-kal bővült, ami elmaradt az 1%-os várakozástól és az első negyedév 4,8%-os növekedésétől. A statisztikai hivatal szerint ennek fő oka a járványok elhúzódó hatása és a csökkenő helyi kereslet. Kína azt tűzte ki célul, hogy az ország GDP-je idén 5,5%-kal nőjön, de ez egyre valószínűtlenebbnek tűnik. A júniusi aktivitási adatok némi javulást mutattak, mivel a kormány csökkentette a vállalkozásokra kivetett adókat és több pénzt irányított az infrastrukturális projektekbe.

Kína ipari termelése júniusban 3,9%-kal nőtt, így elmaradt a 4,1%-os várakozástól, de nagy javulás a májusi 0,7%-hoz képest. Az eredmény jól mutatja a koronavírus miatti korlátozások feloldásának pozitív hatását, ahogy a kiskereskedelmi forgalom is, ami 3,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest és az előző havi 6,7%-os visszaesés után.

A jen gyengülése ellenére a Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint a japán jegybank kitart az ultralaza monetáris politika mellett. Csak 14%-uk gondolja úgy, hogy szigorítás várható idén. Úgy látják, hogy a jennek 145-ig kellene gyengülnie a dollárhoz képest ahhoz, hogy a jegybank közbeavatkozzon.

Pluszban voltak ma reggel a fő amerikai és európai határidős indexek is.