Elérte a paritást a dollár és az euró árfolyama, a közös európai pénz közel húsz éve nem volt ilyen gyenge, mint most. Fordulópontot július 21-e hozhat – de nem azért, mert az uniós jegybank akkor emeli meg (11 év után először) a kamatait. Ez a dátuma az Északi Áramlat újranyitásának – már ha Oroszország az esedékes felújítás után tényleg megnyitja a gázvezetéket.
Egy dollár az euró – elérte a paritást a közös valuta az amerikai fizetőeszközzel szemben (pontosan picit át is lépte azt). Az euró húsz éve (2002 őszén), fizikai megjelenését követően volt ennyire gyenge. Egy éve egy euróért még 1,18 dollárt adtak, csak az év eleje óta 12 százalékot erősödött az amerikai valuta.
Az euró gyengülését leginkább az európai és az amerikai jegybank eltérő kamatemelési politikája váltotta ki. Amíg a FED márciusban már elkezdte emelni az irányadó rátát, addig az uniós központi bank csak most júliusban szigorít ilyen módon a monetáris kondíciókon.
Emellett árt a közös valutának az orosz-ukrán háború is: a globális politikai bizonytalanságok, a recessziós félelmek és ennek nyomán a kockázatkerülés is erősíti a menekülővalutának számító dollárt, de nem kedvez az uniós fizetőeszköznek a konfliktus nyomán kialakuló energiaválság sem. Egyrészt az energiaárak növekedése fűti az uniós inflációt, miközben az újabb szankciós csomag tovább növelheti az árakat. Mindeközben ott a fenyegetés, hogy Oroszország végleg elzárja a gázcsapokat – ez pedig drámai hatást gyakorolhat az európai növekedésre.
Az euró és a dollár árfolyama napok óta a paritás felé közeledett ám a lélektani határt mindaddig nem törte át, amíg az USA statisztikai hivatala ki nem adta a jelentését a júniusi inflációról. Az éves árindexe szerint 9,1 százalékra ugrott a tengerentúlon, ami újabb 40 éves csúcs, miközben az elemzők 9 százalék alatti szintre számítottak és a maginfláció sem csökkent annyira, mint eredetileg várták (a konszenzus 5,7 százaléka helyett csupán 5,9 százalékra mérséklődött a májusi 6 százalék után). Mindez erősíti, hogy a FED tovább emel a kamatokon – júliusra már biztosra vehető a 75 bázispontos emelés, de a kérdés leginkább az, hogy az amerikai jegybank mikor áll meg (vélhetően valamivel később).
Ehhez képest az, hogy az EKB is elkezd szigorítani kisebb jelentőséggel bír: a Bloomberg elemzése szerint a július 21-re tervezett emelést már be is árazták a piacok. Bár ez kétségtelenül történelmi lépés – 11 éve nem emelt kamatot az uniós jegybank – a befektetőket valószínűleg jobban érdekli majd azon a napon, hogy Oroszország megkezdi-e szállításokat az Északi Áramlat 1 nevű vezetéken. Oroszország korábban is csak egyharmadát szállítja a korábbi szintnek Európába, ám július 10-én karbantartásra hivatkozva teljesen leállította a szállításokat. A vezeték felújítása hivatalosan július 21-én ér véget, és a kérdés az, hogy a munkálatok végeztével megnyitják-e a csapokat.
A szakértők a lélektani határ átlépésével a dollár jelentősebb erősödésével is számoltak korábban, miután a szintnél jelentősebb stopok belépését gondolták. A határ átlépése után azonban az euró visszaerősödött kissé.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Getty Images
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
