Közzétették a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét Határozott üzenetek olvashatók ki a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésének tegnap közzétett jegyzőkönyvéből. Ez alapján a jegybankárok eltökéltek...
Határozott üzenetek olvashatók ki a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésének tegnap közzétett jegyzőkönyvéből. Ez alapján a jegybankárok eltökéltek az infláció letörésében, és nem csak nagyobb kamatemeléseket mernek eszközölni, de ha kell, akkor akár hosszabb ideig is fenntartanák a magasabb kamatkörnyezetet, ezzel lassítva az amerikai gazdaságot. A júniusi ülés óta lényegében egyetlen kérdés van a júliusi üléssel kapcsolatban: 50 vagy 75 bázispont? Erre azonban nem kaptunk konkrét választ. A tisztviselők kockázatként tekintenek arra, hogy rögzülhet a magas infláció, amennyiben a közvélemény bizonytalanná válik a Fed elhatározottságával kapcsolatban. Az ülésen elhangzottak alapján a jegybankárok tisztában vannak vele, hogy az agresszív emelések recessziót okozhatnak, ám véleményük szerint elengedhetetlen visszatérni a 2%-os jegybanki célhoz, hogy a foglalkoztatás a lehető legjobb legyen. Olyannyira, hogy indokolt esetben nem félnek még szigorúbb lépéseket eszközölni.
A piac a határozott hangvételű jegyzőkönyvre kötvényeladással reagált, melynek következtében 12-18 ponttal nőttek a 2, a 3 és a 10 éves lejáratú államkötvények hozamai. A rövidebbek 3% fölé, míg a 10 éves referenciakamat annak közelébe kúszott. „90 percen keresztül csak az inflációról beszéltek, míg a recesszióról semmit sem” – mondta a BMO Capital Markets stratégája, Ian Lyngen, utalva ezzel a Fed elhatározottságára az inflációt illetően és az áldozatra, melyet ezért meghozhat. A piaci árazások jelentősen nagyobb valószínűséget látnak a 75 bázispontos emelésre, míg szeptemberre szinte biztosan fél százalékpontos szigorítást áraznak a határidős ügyletek. Az év végig pedig összesen 175 bp-tal kerülhet feljebb a Fed alapkamata, azaz a 3,25-3,50%-os sáv lehet a mérvadó.
Az utolsó szalmaszálba kapaszkodik Boris Johnson brit miniszterelnök, miután a pénzügyminiszterének és egészségügyi miniszterének felmondása felkavarta a kormánytagokat. Eddig már 40 kormánytag, köztük miniszterek követelték Johnson lemondását saját rezidenciáján, és hasonló számban mondtak le posztjaikról. Ennek hatására az egyszerre reményvesztett és felbőszült Johnson elbocsátotta pozíciójából Michael Gove minisztert, aki ugyan 2016-ban az utolsó pillanatban visszavonta támogatását Johnsontól, de később Johnson egyik legnagyobb bajtársaként vidéki fejlesztési programjának kitalálója, valamint képviselője lett a kormányban.
A támogatásukkal felhagyó konzervatívok jövő héten tartanak bizalmi szavazást Johnson jövőjéről, minekután júniusban éppen csak sikertelen volt ugyanezen törekvésük. A múltkorihoz képest 32-vel több bizalmatlan torira lenne szükség, ezt a számot az elmúlt 24 órában felmondott képviselők száma is meghaladja. Ezzel egyidejűleg Johnson visszautasította Nicola Sturgeon skót függetlenségi népszavazásáról benyújtott kérelmét.
Lengyelországban is határozott kamatemelést várnak ma. Az MNB reggeli döntése után a lengyel jegybank is emelheti kamatkondícióit, méghozzá az elemzők szerint 75 bázisponttal 6,75%-ra.
Egyre több jel utal arra, hogy Kína gazdasága 2020 óta először zsugorodott a második negyedévben, de az elemzők arra számítanak, hogy a kormány nem fogja elismerni a visszaesést. A Bloomberg felmérése szerint a kínai kormány a jövő héten arról számol majd be, hogy a GDP mintegy 1,5%-kal nőtt a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest.
Az Egyesült Államok legfőbb hongkongi tisztségviselője felszólította Kínát, hogy ne veszélyeztesse azokat a törvényeket és értékeket, amelyek segítették a város fejlődését. Hanscom Smith főkonzul szerint Peking intézkedései aláássák Hongkong üzleti központként betöltött pozícióját.
A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok előrejelzése szerint Japán gazdasági fellendülése veszít a lendületéből a globális recesszióval kapcsolatos növekvő aggodalmak közepette. A világ harmadik legnagyobb gazdasága a felmérés szerint 3,4%-ot bővülhetett a második negyedévben az előző év azonos időszakához kepést. Ez elmarad a korábbi felmérésben várt 4%-os növekedéstől. Az elemzők szerint a fellendülés innentől kezdve tovább lassul, és 2023 második negyedévében már csak 1%-os növekedés várható.
Pluszban voltak ma reggel a fő amerikai és európai határidős indexek is.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.