Óriási volatilitás

Jelentős volatilitás jellemezte a tegnapi kereskedést az USA-ban. Az S&P 500 végül kis pluszban (+0,2%) fejezte be a napot annak ellenére, hogy napközben 2%-os mínuszban is volt az index. A befektetők nehezen találják meg az egyensúlyi helyzetet az inflációs és recessziós félelmek közepette. Az irányban a medve-hangulat látszik dominálni, a Deutsche Bank múlt heti felmérése alapján az S&P 500 index előbb fog 3.300 pontos szintre esni, minthogy a 4.500 pontos szintig ralizzon. Az index tegnap 3.831-en zárt. A kötvénypiacra is a nagy mozgások a leginkább jellemzőek, a BofA MOVE volatilitás mutatója a 2020 márciusa, a Covid-járvány kezdete óta nem volt ilyen magas.

A piac árgus szemekkel figyeli a legutóbbi Fed kamatdöntés jegyzőkönyvét. A ma este közzéteendő anyag jelzést adhat az e havi és a következő üléseken várható lépésekről is. A júliusi ülésen szinte biztosan 50 vagy 75 bázispontos szigorítást várhatunk a központi banktól. Jonathan Millar, a Barclays közgazdásza szerint a legfontosabb információ az lehet, hogy legutóbb milyen indikátorok alapján döntöttek a Fed tisztviselői a kamatemelés mértékéről, illetve az árstabilitás és a recesszió mérlegelési elvének arányáról is. Tegnap biztonságkeresés jellemezte a piacokat, a recessziós félelmek következtében a WTI több, mint 8%-kal került lejjebb (ma reggel 99 dollár egy hordó), míg az euró 20 éves mélypontjára esett a dollárral szemben (1,027-ig). A Goldman Sachs szerint az olaj eladás túlreagálás, és pusztán a gazdasági visszaesésétől való túlzott félelem által vezérelt lépés volt, ugyanis az elemzőik szerint az év második felében a mostaninál akár 2,3 millió hordóval is nőhet a napi olajkereslet.

Nagy bajban van Boris Johnson, miután lemondott Rishi Sunak pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter is, akik elvesztették bizalmukat a miniszterelnökben. Helyükre Nadhim Zahawi, korábbi oktatási államtitkár, illetve Steve Barclay kerül. A YouGov felmérése szerint még a konzervatívok között is kétharmados többségben vannak, akik szerint Boris Johnsonnak le kellene mondania posztjáról. Ma a Kapcsolattartó Bizottság (Liaison Committee) előtt kell felelnie a kormányfőnek, miközben hatalma a már egyre inkább bizalmukat vesztő torik kezében lehet, akik újabb bizalmi szavazást indíthatnak ellene.

Emmanuel Macron is nyomás alatt van. A megnövekedett fogyasztási költségeket a francia elnök egy törvénytervezettel törné le, melyhez forrást a magyar kormányhoz hasonlóan az extra profit (windfall profit) megadóztatásával szerezne, többek között olaj- és gáz, valamint a közlekedési cégektől. A szélsőbalos pártok 25%-os ideiglenes adót vetnének ki a „szuperprofitot” szerző cégekre, például a TotalEnergies-re, az Engie-re vagy a CMA-CGM-re.

A korábban vártnál jóval kisebb lehet a visszaesés Oroszországban, főleg a megnövekvő olajárak és a kibocsátás következtében. A JPMorgan és a Citi szerint a várható GDP-visszaesés 3,5% környékén alakulhat.

Felzárkózhat a régiós társaihoz képest hátrányban lévő román jegybank a mai kamatdöntő ülésen, ahol a Bloomberg elemzői szerint 75 bázisponttal 4,5%-ra emelhetik az alapkamatot.

A kínai benzin- és dízelkereslet a múlt hónapban a 2019. júniusi szint közel 90%-át érte el, miután a lezárások enyhültek. Az üzemanyag Kína olajfelhasználásának mintegy felét teszi ki. Sanghajban viszont ismét tömeges koronavírus-tesztelés zajlik, ami felerősíti az aggodalmakat, hogy a zéró covid politika miatt megint lezárhatják a pénzügyi központot.

Hongkongnak nem szabad feladnia a coviddal szemben folytatott küzdelmet, mondta a város új vezetője, John Lee, visszhangozva Kína álláspontját, miszerint a vírussal való „együttélés” nem opció.

Az amerikai határidős indexek mínuszban, míg az európaiak pluszban voltak ma reggel.