Az „oszd meg és uralkodj” ősi bölcsességét – amelyet Machiavelli tett híressé – nem csak a hadvezérek kiváltsága felhasználni. Ez a megközelítés a hétköznapi élet számos területein bizonyított már, ahol a kockázatok csökkentése volt a cél.
Elég, ha csak nagyanyáink intelmére gondolunk: „Ne tégy minden tojást egy kosárba, mert ha elejted, mind összetörik! Ha legalább kettőbe teszed, egy része megmarad.” Még az ennél is kézzelfoghatóbb, természeti törvényszerűségekben is láthatjuk ezen megoldás előnyét. Vajon melyik a stabilabb szék, az egylábú vagy a háromlábú?
Ezek után talán nem meglepő, hogy a befektetéseink kockázattűrő képességét is nagymértékben javítja, egy jól átgondolt, több befektetési elemből álló csomag, azaz egy diverzifikált befektetési portfolió. Más szóval, kisebb kockázat felvállalása mellett, nagyobb hozamot tudunk elérni hosszútávon egy kockázatokat megosztó, diverzifikált befektetési portfolióval, mint nélküle. Ahogy a legtöbb pénzügyi szabályt, ezt is alátámasztja néhány meglehetősen komoly matematikai bizonyítás, így eléggé biztos vagyok az előbbi állításomban.
Mindig diverzifikáljunk! Azt gondolom, ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez egy igazi aranyszabály.
Mi a helyzet a kockázatmentes befektetésekkel? - kérdezhetnék. A válasz nagyon egyszerű. A tudomány jelenlegi állása szerint sajnos ilyen nem létezik. Minden megtakarítási forma hordoz valamilyen mértékű kockázatot. Egyik kevesebbet, másik többet. Azonban kockázat… nos az mindig van. Nincs kivétel.
Az alacsony kockázatú megtakarítások is hordozhatnak kockázatot. Lekötés, vagy fix futamidő esetében például likviditási kockázatot. Ez azt jelenti, hogy nem, vagy csak költségek árán juthatunk a futamidő lejárta előtt a befektetett, esetleg lekötött pénzünkhöz. Egyéb esetekben találkozhatunk még kibocsátói kockázattal, vagy államcsőd esetén országkockázattal. Továbbá deviza kockázat is megfigyelhető sok megtakarítás esetében.
Nincsen baj, amíg nincsen baj!- tartja a mondás. És alacsony kockázat mellett miért is lenne? Valóban. Azonban ha mégis baj van, akkor diverzifikáció nélkül nagyon nagy az a baj.
Közhely, de attól még igaz: Jobb félni, mint megijedni!
Arról nem is beszélve, hogy az alacsony kockázat mellé sok esetben az inflációt el nem érő hozam vagy kamat társul, ami biztos reálérték csökkenéshez vezethet. A megtakarításaink hiába nőnek a hozam mértékével, a végén kevesebb kenyeret, autót, áramot stb. tudunk vásárolni a pénzünkért. Az árak emelkedése, azaz az infláció, legyőzi a hozamunkat, aminek egyenes következménye, hogy rejtett veszteségeket leszünk kénytelenek elszenvedni. Hosszú távon erre is megoldás lehet egy jól összeválogatott portfólió.
Ha mindez nem lenne elég, van még egy fontos szempont, amit górcső alá kell vennünk, amikor megtervezzük pénzügyeinket. Végül milyen célra fogjuk felhasználni a pénzt, és mikor? Különböző célokhoz és befektetési időtávokhoz, ugyanis más-más befektetési formák a legideálisabbak.
Ez remek, de hogy is néz ki a gyakorlatban a diverzifikáció?
Szerencsére egy befektetési portfólió kockázatát sokféle képpen el tudjuk porlasztani. A legalapvetőbb formája, hogy nem egyféle befektetésbe tesszük a pénzünket. Tehát veszünk részvényeket, kötvényeket, pénzpiaci termékeket, valamint alternatív befektetéseket is, mint például az ingatlan befektetési alapok, vagy a nyersanyag befektetési alapok. Szakkifejezéssel élve különböző eszközosztályokba fektetünk. Ha ezen a területen kész megoldást keresünk, vásárolhatunk úgynevezett vegyes befektetési alapokat, amik pontosan azért kapják a „vegyes” jelzőt, mert vegyesen vásárol papírokat több eszközosztályból.
Az eszközosztályokon kívül, diverzifikálhatunk földrajzi alapon is. Azaz fektethetjük a pénzünket, amerikai, európai, távol keleti papírokba. A lényeg, hogy különböző földrajzi területek érdekeltségeiből vásároljunk.
Ott van még nekünk az iparág szerinti kockázatmegosztás lehetősége. Elhelyezhetünk pénzt az energia, zöld energia, élelmiszer, gyógyszer, kommunikációs iparba, vagy akár a pénzügyi szektorba, nem is beszélve a technológiai óriás cégekről. Ezen a területen is lehetőségek széles tárháza áll a rendelkezésünkre.
A jelenlegi forint árfolyamok mellett a devizák szerinti diverzifikáció szinte már evidencia. A leggyakrabban az euro, dollár, és a forint között szokták a befektetők megosztani a kockázatot, azaz ezekben a devizanemekben kibocsátott értékpapírokat vásárolnak különböző arányban.
A végére hagytam a legizgalmasabbat. Az időbeli diverzifikációt. A lényege, hogy nem egyszerre fektetjük be a megtakarításainkat, hanem meghatározott időközönként, akár havonta, apránként vásároljuk meg a kiválasztott értékpapírokat. Így könnyedén elkerülhetjük, hogy a legrosszabb áron fektessünk be, hiszen így kiátlagoljuk a vételi árfolyamot. Különösen hatékony lehet ez a megoldás bizonytalan piacokon. Az Ersténél erre konkrét, többszörösen díjnyertes megoldást fejlesztettünk ki. Az Erste Future Programot. Segítségével havonta, egy előre szabadon választható összegű és típusú befektetési alapba takarékoskodhatunk. Egyszer megadjuk a megbízást, és a többi már a számítógép dolga.
Ezeket a diverzifikációs technikákat használhatjuk külön- külön vagy egymással kombinálva, de akárhogy is, az biztos, hogy nem érdemes egyetlen megtakarítási formában tartani a vagyonunkat, tűnjön az bármilyen biztonságosnak. Készüljünk fel minden eshetőségre. Jósgömb hiányában pedig a kockázatok megosztása a legokosabb, amit tehetünk.
Tanuljunk a nagyoktól és osszuk meg a megtakarításainkat több befektetési forma között. Uraljuk a kockázatokat!
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Getty Images
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
