Maradnak az árak

Tegnap a kormány bejelentette, hogy marad az ár stop intézménye. Az üzemanyag és egyes élelmiszerek ára október 1-ig, míg a kamatstop és a törlesztési moratórium december 31-ig marad érvényben. Míg az előbbiekre számított a piac, addig a törlesztési moratórium meghosszabbítása meglepetésként ért bennünket. Részleteket ugyan ma tudhatunk meg, de az intézkedések további terhet rónak a bankrendszerre. A kamatstop az OTP esetében félévente mintegy 9 milliárd forint elmaradt jövedelemmel járhat, a részletektől függően. Ugyanakkor a törlesztési moratóriumban a jelzáloghitelek mintegy 5 százaléka, míg a vállalati hitelek cirka 2 százaléka vesz részt. Ez azt jelenti, hogy a moratórium az OTP esetében, ha a piaci átlagnak megfelelő az eloszlás, akkor mintegy 100-150 milliárd forint hitelt érinthet, ami most 5-10 milliárd forint kamatkiesést, s a futamidőtől függően az ezen elszenvedett kamat elemaradást jelenti, mint negatív hatást a profitra. A két hatás együttesen 15 milliárd forint körüli nettó hatást jelenthet a fair értékre, ami részvényenként 50 forint körül van. Ez pedig már a korábbi nagy esésekben beárazódott, és különben is a napi volatilitási tartományon belül van. A MOL esetében a jelentős Ural-Brent árkülönbözet az, ami szerencsére kompenzálja, sőt túlkompenzálja az emiatt jelentkező veszteségeket. Azaz nem örülünk a lépésnek, hiszen nem piacbarát, ugyanakkor nem is esünk kétségbe.

S még egy gondolat. Az árak befagyasztása mintegy 4-5 százalékponttal mérsékeli az inflációt. Ha bekövetkezik a fordulat az inflációs folyamatokban, a várakozások szerint talán ősz elején, akkor az árstop legalább fokozatosan kivezethetővé válik. Viszont ez azt is jelenti, hogy itthon valószínűleg lassabban fog csökkenni az infláció, mint más, hasonló eszközökkel nem élő országokban. Mostanra ugyanakkor számos európai országban vezettek be valamiféle áremelkedést fékező mechanizmust, azaz valószínűleg Európában is lassabb lesz az infláció csökkenése, mint például az USA-ban.

A tegnapi nagy esést követően ma emelkedni próbál a DAX egy kisebb támasz szint környékéről. Ugyanakkor a komolyabb támasz 12.439 pontnál van. Ez pedig óvatosságra int bennünket. A BUX tegnap kimaradt a nagy eséséből, s ma is inkább oldalazik.

A FTSE100 3,1%-ot, a DAX 3,3%-ot, az Euro Stoxx50 3%-ot esett tegnap.

Az amerikai részvényindexek is nagyot zuhantak. Legnagyobb mértékben a Nasdaq, ami 4,1%-ot csökkent, míg az S&P 3,2%-ot, a Dow 2,4%-ot.

Ázsiában vegyes volt ma reggel a helyzet. A Nikkei 1,8%-ot esett, míg a CSI300 1,2%-ot, a Hang Seng pedig 0,9%-ot emelkedett.

Az OTP tegnap további 90.000 részvényt vásárolt részvényenként 8.505 átlagáron.

Az osztalék mértéke 103 forint részvényenként, a kifizetés június 27-én kezdődik.

Az Adobe tegnap este piaczárás után tette közzé 2022-es pénzügyi évének harmadik negyedéves jelentését. A szoftverfejlesztő cég bevétel és profit oldalon egyaránt enyhén felülmúlta az elemzői várakozásokat, azonban a pénzügyi évre vonatkozó előrejelzésén rontott. A cég éves szinten 14%-kal 4,39 milliárd dollárra növelte bevételét, ami meghaladta a 4,35 milliárdos Bloomberg konszenzust. A 3,35 dolláros egy részvényre jutó nyereség közel 11%-kal nőtt az egy évvel korábbi negyedévhez képest, és 4 centtel több, mint az elemzői várakozás volt. A cég 17,65 milliárd dolláros bevételt és 13,5 dolláros EPS-t vár, míg korábban 17,90 milliárdot illetve 13,7 dollárt becsültek. A részvény 5%-kal értékelődött le a hír hallatán.

Eddigi egyik legnagyobb értékére nőtt a Twitter-üzlet ollója, vagyis az Elon Musk által bejelentett 54,20 dolláros részvényenkénti vételi ár és a jelenlegi árfolyam közti különbség. Musk tegnap online találkozót tartott a cég munkavállalóival, de a piac továbbra sincs teljesen meggyőzve arról, hogy tényleg végbemegy az üzlet, illetve azzal is spekulálnak, hogy Musk szeretné lefelé tolni a felvásárlási árat.

2,5 milliárd dollárt tervez a hidrogén üzletébe beruházni a Chevron. Az olajóriás fel szeretné pörgetni az alacsony szénkibocsátású szegmenseit, melyre korábban 10 milliárd dolláros, megújuló energia fókuszú tervet alkotott 2028-as céldátummal, ennek része a fent említett 2,5 milliárdos befektetés.

Észak-amerikai szegmensének korábbi vezetőjét, az 55 éves Hector Grisi-t választhatják meg a Santander élére, miután a korábbi vezérigazgató, Jose Antonio Alvarez leköszön posztjáról. Grisi egy átállási időszak után 2023 elején veheti át az összes feladatot.

Kína második legnagyobb online kiskereskedelmi vállalata, a JD.com úgy látja, hogy megváltoztak a vásárlási szokások, és az emberek nem szívesen nyitják ki újra a pénztárcájukat még akkor sem, amikor a nagyvárosok kilábalnak a Covid-lezárásokból. Ez arra utal, hogy a fogyasztási kedv helyreállása még hónapokig eltarthat. A hosszú ideig tartó lezárás az olyan városokban, mint Sanghaj, alapvetően megváltoztatta azt, hogy az emberek hogyan költik el a pénzüket. A nem alapvető fogyasztási cikkek visszaszorulása még az után is folytatódik, hogy a pénzügyi központ lezárása több hete véget ért – nyilatkozta a JD Retail vezérigazgatója.

Csak átmenetileg segített a forinton az MNB tegnapi rendkívüli kamatemelése. Bár a bejelentést követően 395 alá is csökkent az EURHUF, délután már ismét 400 körül járt a kurzus. Az árfolyam végül 398,6-on zárt, és ma reggel ismét gyengüléssel indított a forint. A globális befektetői hangulat a gázválság lehetősége miatt ismét borús, miközben a fennmaradó árstopokat sem feltétlenül pozitívan értékeli a piac.

A nemzetközi devizapiacon a megelőző napok erősödése után tegnap korrigált a dollár a gyengébb irányba. Tegnap így mintegy 1%-ot emelkedett az EURUSD. A romló kockázati étvágy miatt azonban a mai napon megint inkább a dollárnak áll a zászló.

A WTI 117,4 dollár volt a júliusi határidőre, míg a Brent és az Ural azonnali jegyzése 128,5, illetve 94,8 dollár volt ma reggel. A kőolajpiac gyakorlatilag beárazta, hogy a Fed kamatemelési döntése nyomán lassulni fog a gazdasági aktivitás. Ennek tudható be a 2-3 dolláros csökkenés az elmúlt napokban. A piaci szereplők véleménye ugyanakkor az, hogy annyira szűk a nyersolaj piaca, hogy jelentős áresés nem várható, még egy gazdasági recesszió esetén sem, mivel a szabad kapacitások mennyisége alacsony a globális kőolaj iparban. Az amerikai törvényhozók korlátozásokat szeretnének bevezetni, hogy az ország finomítói ne adjanak el külföldre finomított termékeket. A magas, 5 dollár körüli benzinár az USA-ban érzékeny politikai kérdés, és emiatt a demokraták vesztésre állnak az őszi választásokon. A hír növelné a WTI és a Brent közti árkülönbséget, bár az olaj esetében egyelőre nem gondolkodnak hasonló lépésen az amerikai honatyák.

Az arany 1.843 dollár volt ma reggel. Az arany idén közel 2%-kal erősödött, annak ellenére, hogy az irányadó kamat emelkedett és a 10 éves hozam is bőven 3% felett van. A piaci szereplők nem igazán bíznak abban, hogy a Fed meg tudja fékezni az inflációt. Az aranyra a magasabb pénzromlási ütem pozitívan hat, miközben a magasabb kamatszint inkább elvonja a tőkét a nemesfémtől. Azonban a Fed-nek valószínűleg fenn kell tartania a negatív reálkamatot, máskülönben nem tudná az ország fizetni a felgyülemlett adósságot, ami segíti az aranyat. Érdekesség, hogy a kripto devizák összeomlása sem igazán hatott az árfolyamra, miközben hasonló okok miatt vásárolják a két eszközt a befektetők.